Ars Hungarica, 2003 (31. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Révész Emese: A művészeti nevelés reformja a századfordulón és a gödöllő művésztelep

fehér, a dekoratív díszítő­motívum pedig matyó hímzésekkel rokon. A vá­lasztott anyag az intim térben jól érvényesülő patrontechnikával felvitt ka­zeinfestés. A gróf Csáky Károly püspök megbízására kifestett váci kápolna díszítményei vörös-fekete alapszíneikben igazodnak az épületbelső neoro­mán stílusához. A tanítványok: Leszkovszky György, Hende Vince, Diósy Antal Az 1910-es években a gödöllői kolónia állandó tagjai mellett számos fiatal művészpalánta is megfordul. Néhányuk pályájának indulását Körösfői és Nagy Sándor is segítette. A művésztelep második nemzedéke közösen csak a húszas években, a Szathmáry Zoltán szervezte Gödöllői Művészek Egye­sületének kiállításain lép fel.157 Hegedűs László, aki e tárlatoknak maga is résztvevője volt, az egykori fiatalok közül Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor tanítványként említi Dettár György, a Sztelek-fivérek és Csáktor­nyai Zoltán nevét.158 Csáktornyai ígéretes pályája korai halála miatt ha­mar megszakadt. A legsikeresebben közülük Sztelek Norbert pályája alakult, aki a közeli pusztaszentjakabi erdész fiaként került kapcsolatba a gödöllői művészekkel, majd Nagybányán letelepedve keresett tájképfestő lett.159 Kö­rösfői köréből kirajzó fiatalok alkotják annak a művésztársaságnak magját is, amelynek életrehívója a főiskolai ösztöndíjasból a kolónia tagjává lett Remsey Jenő. Az 1924-ben alapított Spirituális Művészek Szövetsége azon­ban kevéssé stílustörekvéseikben mint inkább szellemiségükben kötődtek a gödöllői műhelyhez. Körösfői művészetének nem ők, hanem főiskolai ta­nítványai lettek valódi örökösei. 1920-ban a Magyar Iparművészet egy új művésztársaság megalakulásá­ról ad hírt, jelezve, hogy a fiatal alkotók célja a falfestés műfajának fel­élesztése, és az iránta való mind szélesebb igény felkeltése.160 A közösség mindhárom alapító tagja pályakezdő iparművész, Körösfői Kriesch Aladár egykori tanítványa. Leszkovszky György, Hende Vince és Diósy Antal -a zebegényi templom falképeinek alkotói­­ csoportjukat Cennini Társaság névre keresztelik.161 A névválasztás közös tiszteletadás a Libro dell Arte középkori szerzője és mesterük, Körösfői Kriesch Aladár előtt. Körösfői a Zeneakadémiába készült falképét is Cennino Cennininek ajánlotta, annak az itáliai tudós festőnek, aki könyvében összefoglalta mestersége minden akkor ismert fogását, és aki kései utódját rávezette a valódi freskókép ké­szítésének módjára. A Cennini Társaság programját a szintén Körösfői-tanít­vány Remsey Jenő foglalja össze 1921-ben, a Magyar Iparművészet lapjain. Szavai szerint a társulatalapító fiatalok művészi hitvallása mesterük elveit követi, amennyiben meggyőződésük, hogy a művészet célja a közösség job­bítása, belőle „nagyság, a szépség, a jóság, az erő, áhítat, a teremtés örök nagyszerűsége kell, hogy sugározzon", munkájukat pedig „a művészi er­kölcs áhítatos tisztelete" és „a mesterség tudásának szeretete" hatja át.162

Next