Art Limes 2015/3. szám - A képíró: Kass jános, 3. rész

4. Könyvek-Illusztrációk - Kass János: A könyv mestere - Kner Imre

104KÖNYVEK-ILLUSZT­RÁCIÓK az egész világon a nyomtatás, a nyomtatott betű forra­dalma megy végbe. Gutenberg óta az ezerkilencszázas évekig a fejlődés lassú és egyenletes volt. Az elmúlt két évtized nemcsak a nyomtatás technikájában hozott for­radalmi változást: ólombetű helyett a fényszedést, de a példányszámok, a könyv mennyisége is robbanás­­­szerűen nőtt meg. A publikáció és a nyomtatással szemben támasztott igény évről évre hatványozottan nő, s ennek csak tudatos tervezéssel lehet eleget tenni. József Attila, Kner Imre jó ha száz példányt adhatott értő kezekbe. Ma tömeg bibliofiliáról beszélünk Para­dox szó: tömeg és bibliofilia, de a tömegek igénylik a szép könyvet, nemcsak a nyomtatott betűt. Kner Imre izzó hite, fanatikus akarata a jó talajban megfogant. Láthatatlan gyökereivel észrevétlenül befonta a gon­dolkodás gazdag termőföldjét, gyönyörű virágzásnak indult. Termése szemünk előtt bontakozik ki. A nagy fordulatszámú gépek követelik a papírt, és egy év alatt termelnek annyit, mint Kner Imre egész életé­ben. A gépeket automatikus lyukkártyák vezérlik Mér­nökök magas képzettségű szakemberek készítik elő a bonyolult munkát. A húszas években parasztlányok és szabad idejükben kaszáló nyomdászok váltották kiállítás Kass János 80. születésnapja köszöntésére a Koller Galériában, 2007 november 10. valóra Kner Imre törekvéseit, elképzeléseit. Ma bonyo­lult társadalmi igényt kell kiszolgálni, részletekre bon­tott, sokrétű tervezéssel, gazdaságosan. Az idő ismét Kner Imrét igazolja: letisztult szerkezetre épített műveivel, klasszikus tisztaságú tipográfiájával megelőzte korát. Ma a gépesítés, a nagyüzemi tech­nika ezt a tiszta szerkezetet, végletekig fokozott egy­szerűséget, a fekete és a fehér tökéletes harmóniáját igényli. A rohamosan fejlődő nyomdának új, ismeretlen nehézségekkel kell megküzdenie, mégis az új terhek mellett maradt energiája saját erőből létrehozni egy múzeumot, amely a Kner hagyatékot s a magyar nyomdászat úttörőit mutatja be. Szükség van a hagyo­mányoknak a múlt eredményeinek a megismerésére. Az öreg gépeket, betűket már rég beolvasztották a régi nyomda sokszorosára bővült, s a nyomdászok között már csak kevesen vannak akik személyesen is ismerték Kner Imrét. Veres Péter írta: mi temetni és gyorsan felejteni na­gyon jól tudunk Nagy igazság! De azok akik béklyókat raktak rá, alkotó kedvét alá­ásták tönkretették eltűntek Élete, művészete keserű tanulság: minden erőfeszítés, gondolat, tett tiszteletet követel, minden értéket menteni, megbecsülni, támo­gatni kell. Nem vagyunk gazdagok mégis elherdáltuk legjobb erőinket: Bartók József Attila, Radnóti ma­gukra hagyva egymás után, ki emigrációban, ki a tö­megsírban pusztult el. Szeretni, segíteni, biztatni kell az alkotót, mert amit létrehoz nem a sajátja, hanem a jövőé. Az egyház, a pápák tudták ezt, falakat adtak a festőnek kéziratot az illuminátornak követ a szob­rásznak hogy dolgozzanak Ma milyen dúsan kama­tozik ez a befektetés! Kner Imre száz példányban adta ki legszebb könyveit, az erő, az energia ugyanaz, ha száz, ha tízezer példányról van szó. Az igazságért ki-ki a maga eszközével küzdött. Illyés Gyula megírta a "A puszták népé"-t, Bartók a Harmadik zongoraversenyt. Kner Imre nagy alkotó korszaka mindössze tíz évre sűrűsödött össze, később már csak vergődött. Utolsó erejéből a „Mentség"-et nyomtatta ki.

Next