Artmagazin, 2017 (15. évfolyam, 1-9. szám)

2017 / Jubileumi különszám

Premier A budapesti ifjú Lehet, hogy a Szépművészeti Múzeum leghíresebb képének modellje nem más, mint Beatrix királyné unokaöccse, a hétéves korában bíborossá kinevezett Ippolito d'Este? „A Bembo-teóriát tehát a szakirodalom már évtizedekkel ezelőtt ad acta helyezte, ám helyébe egészen mostanáig nem tudott jobb megoldást állítani. A múltkoriban azonban Alessandro Ballarin, a páduai egyetem professzora olyan új elmélettel állt elő, amely nekünk magyaroknak szívet melengető is, hiszen a hazai művelődéstörténet számottevő szereplőjéről van szó...” Vécsey Axel: Raffaello budapesti ifjúja: Ippolito d’Este képmása?, 2012/6 WANTED, WANTED! Nálunk indult a rovat, a későbbi sikeres WANTED kiállítások őse és előképe. Az ötletért köszönet Bárki Gergelynek! A nagy jubileumi Nyolcak-kiállítás előtt megszerveztük, hogy a Kieselbach és a Virág Judit Galériában egy időben nyíljon WANTED-kiállítás, amin láthatóak azok a képek, amelyek­nek tudunk a létezéséről, de lelőhelyük ismeretlen: lappan­­ganak. Ekkor szerveztük meg, hogy a Virág Judit Galériában az Auer Vonósnégyes bemutassa Berény addig ismeretlen Berlini vonósnégyesét. Az egyik keresett kép, amiről akkor mind­össze egy régi fekete-fehér fotó állt rendelkezésre, Tihanyi Lajos Pont St Michel című festménye volt. Az azóta megkerült kép 2016 decemberében 170 millió forintos leütési árával új rekordot állított be a Kieselbach Galéria aukcióján. Balra: Raffaello Santi: Ifjú képmása (Ippolito d'Este?), 1502-1505 körül, Bárki Gergely: WANTED, 2005/1 fatábla, olaj, 54 - 39 cm, Budapest Szépművészeti Múzeum , Szépművészeti Múzeum Illusztrációk Henry Darger A Vivien lányok története, avagy a gyerekrabszolga-lázadás következtében dúló, Gladeco-Angeléni a háború viharáról a Képzelt Birodalomban című 15 ezer oldalas regényéből © AFAM Tihanyi Lajos: Pont Saint-Michel, 1908, olaj, vászon, 53,5 x 65 cm A Kieselbach Galéria és Aukciósház jóvoltából 5 Egy különös lakás titkai A szenzációszámba menő autodidakta zseni, Henry Darger történetét Halász Péter írta meg nekünk, közvetlenül a hagyaték jelentőségéről szóló dokumentumfilm világpremierje után. „Chicago, 1972. Henry Dargert, a nyugdíjas kórházi takarítót elfekvőbe szállítják - már nem képes felbotorkálni bérlakásába, ahol hat­van éven keresztül lakott, megszakítás nélkül. Az idős embert a környéken mindenki csak látásból ismeri, amint szemeteskukákban tur­kál, újságok és magazinok után kutat. Köszön, de nem beszélget. Naponta többször elsánti­­kál a templomba, egy étkezdében megebédel, és aztán haza. Az elfekvőkórházban rövide­sen meghal. Testét jelöletlen sírba helyezik. A bérlakást ki kell üríteni. És itt kezdődik Henry Darger karrierje. A munkások üzennek a tulajdonosnak, hogy különös dolgokat találtak a lakásban, és vessen egy pillantást a holmik­ra, mielőtt kidobják őket a szemétbe. Nathan Lerner,a lakás tulajdonosa,Moholy­ Nagyintézete, a New Bauhaus munkatársa a helyszínre siet.” Halász Péter: Henry Darger (1892-1973), 2005/2

Next