Asztalos István (szerk.): Petőfi Aszódja - Aszód Petőfije - Múzeumi Füzetek 7. (Aszód, 1975)
Kardos Győző: Petőfi Sándor az aszódi diák
utolsósorban Koren pedagógus egyénisége, aki nemcsak tanította, hanem nevelte, nemcsak korholta, hanem dicsérte és serkentette is kosztos diákjait. Hogy Petőfi az osztályban, sőt az egész iskolában a legszebben író és rajzoló diák volt, hogy a zongorázás alapjait elsajátította, hogy kedve támadt a francia nyelv tanulásához, s hogy később a francia klasszikusok egy-egy művét le is tudta fordítani, abban tanítójának nagy része volt. A Schola Latina 6 osztályos volt: az I. és II. éveseket donatistáknak nevezték (Donatus latin nyelvkönyve után); a III. és IV. osztályosok grammatisták voltak; ebben az osztályban igen sokat foglalkoztak a magyar és a latin, valamint a német nyelvtannal. Az V. és VI. osztályosokat syntaxistáknak nevezték. A két felsős tanulócsoport mondattant, syntaxist és természetesen más közismereti tárgyat tanult. Petőfi Sárszentlőrincen elvégezte a két donatista osztályt. Pesten az evangélikusoknál ismét a donatista II. osztályba került. Amikor azután a piaristákhoz átment, ott még lejjebb csúszott, t. i. a donatista első osztályba vették fel. Ennek az az oka, hogy abban az időben nem sokat számított a bizonyítvány. A jelentkező tanulót jól „megegzaminálták”, s tudása szerint kapta meg az osztályba sorolását. Koren István, Petőfi tanítómestere szorgalmas, széles körű tudással rendelkező, a kor pedagógiai gyakorlatában pestalozziánus iskolamester volt. Egyetlen tanerő lévén mindent egyedül ő tanított, részben az akkori tankönyvekből, s ha ez nem volt, akkor jegyzeteiből. Nagy érdeme, hogy az aszódi iskola hírneve távoli megyékbe is elért. Amikor 1833-ban Aszódra kinevezték, mindössze 25 tanítványa volt, Petőfi távozásának évében már 59. Nem csupán a környékről vannak tanulói, hanem Heves, Nógrád, Pest megyéből, sőt távolabbi vidékekről is. A tanulók közül sokan rokonoknál, ismerősöknél, nagyobb részük aszódi polgároknál lakott. Petőfi Sándor, (akkor még Petrovics) szárnyakat kapott az új iskolában, amely a jelenlegi Petőfi Múzeum helyén állott, és nádfedeles, földszintes épület volt. Rövidesen felküzdötte magát osztálya legjobb tanulói közé. Erről tanúskodik az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tulajdonában levő anyakönyv, melyet Koren az 1833—34-es iskolai évben kezdett el írni, s amelynek a következő címet adta: MATRICULA SCHOLA GRAMMATICALIS A. C. ASZODIENSIS AB ANNO 1834—TO. Magyarul: Az aszódi ágostai hitvallású grammatikai iskola anyakönyve az 1834. évtől. A külső címoldalon sajnos nagyon elfakult az írás. A belső címoldal felírása igen szép folyóírással ké 62