Kovácsné Paulovits Teréz: Az aszódi Petőfi Sándor népi kollégium története - Múzeumi Füzetek 24. (Aszód, 1984)

II. Az aszódi Petőfi Sándor Népi Kollégium megalakulása

AZ ASZÓDI PETŐFI SÁNDOR NÉPI KOLLÉGIUM MEGALAKULÁSA A népi kollégiumok országos szervezési mozgalmába bekapcso­lódott Pest megye is, ahol Házi Árpád kommunista alispán már 19^5-től sürgeti a demokratikus oktatás kialakítását, az általá­nos iskolai hálózat kiépítését, azok tanulási lehetőségeinek biz­tosítását, akik ettől korábban el voltak zárva. Iskolatörténeti előzmények Aszódon a XVII. századtól lelkész képesítésű rektorok taní­tottak. Az iskola diákjai az 17­*0-es években ayntaxiata osztá­lyokban tanultak. 1763-tól lehet követni a latin nyelvű, középfo­kú jellegű iskola nyomait, amely 1727-ig a Nógrádi ev. esperes— séghez tartozott. Ettől kezdve a Pest megyei evangélikus esperes— ség szervezte középiskoláját. Legalkalmasabb fekvésűnek a már mű­ködő aszódi latin iskolát tartották, így válhatott külön a latin iskola és a kis iskola, az elemi. 1773—ban ez helyileg is megtör­tént. Az új iskola népszerűségét növelte Petőfi - akkor Petrovics­­ Sándor tanárának, Koren Istvánnak személye. Az oktatás Aszódon a szabadságharc bukása után visszaesett. Az osztrák elnyomó hata­lom 1856-ban az algimnáziumot bezárta, ezért Koren István a szar­vasi főgimnáziumban tanított tovább. 1863-ban az aszódi iskolát újra átszervezték, de az intézmény főgimnáziumi rangját csak 1912-re érte el, 1916-ban tettek először érettségit. A gimnázium II. 17

Next