Korkes Zsuzsa (szerk.): Viselet és történelem. Viselet és jel. Az aszódi Petőfi Múzeumban elhangzott néprajzi konferencia előadásai 1996. augusztus 15. - Múzeumi Füzetek 45. (Aszód, 1996)

Hajdú Tamás: A katonai viseletek hatása a paraszti öltözködésre a XVIII-XIX. században

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK ^őíi sílú Q’aniái A KATONAI VISELETEK HATÁSA A PARASZTI ÖLTÖZKÖDÉSRE A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (A SALAVÁRI ÉS A RAJHÚZSI) A Nyugat-Európából Magyarországra érkező utazóknak rendszeresen feltűnik a magyar lakosság katonás viselete. John Paget a múlt század első felében egyenesen a paraszti vágyak netovábbjaként írja le a magyar huszáregyenruhát,1 és ő emlékezik meg a magyar gyalogságnak a nemzeti viseletként számon tartott, szűk kék nadrágjá­hoz való, megkapó ragaszkodásáról.2 Nem egy falu viselete valóban meg­döbbentően emlékeztet a XVIII­­XIX. század egyenruháira. A met­­zensofi­ férfiviselet például öltésre megegyezik a XVIII. század végének huszáregyenruháival, de nem csak teljes öltözet-együtteseket, hanem egyes ruhadarabokat átvesz az egyenruházatból a civil lakosság. Katonai viseletnek a közvéle­mény általában az egyenruhát tartja, holott az csak a XVII. század má­sodik felére jelenik meg és terjed el a katonáskodó ember jellemző külső­ségeként. Az ezt megelőző időszak­ METZENSÉFI LEGÉNY HUSZÁROS VISELETÉBEN - 49 -

Next