Klamár Zoltán: Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Nemzetközi tudományos konferencia 2004. augusztus 26-28. - Múzeumi Füzetek 53. (Aszód, 2005)
Szerémség / Szerbia és Montenegró - szekcióülés
követően azonban az egyesületek életében - a már meglévő mellett - egyre nagyobb teret kapott az endogén (belső) erőkből fakadó önszabályozás. Maradékon az 1997-ben alakult művelődési egyesület létrejöttét bácsfeketehegyi (Feketič) és kishegyesi (Mali Idős) szakemberek segítették: „Feketicsről jöttek ezek a tanítók, vagy hogy mondják, akik foglalkoznak evvel a tánccsoporttal, énekcsoporttal, megkértek bennünket, hogy énekeljünk, nagyon nehezen kezdtünk, szégyenlősködtünk, nem is tudtuk a nótákat, még amit tudtunk is, megijedtünk, hogy is danoljuk el nekik.” A településen 1952-től az 1970-es évekig működött már a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (tánccsoporttal és színjátszókkal), melynek horvát tagjai is voltak, azt megelőzően pedig, a 20. század első felében katolikus és református egyesület, valamint legényegylet létezett. Az egyházi egyesületeken belül dalárda, olvasókör és színjátszó kör működött. A falu magyarjai felekezeti hovatartozástól függetlenül jártak az egyesületekbe. Nem egyházi intézményként sakkegyesület is volt korábban Maradékon, melybe a szerbek és a horvátok is eljártak. Úgyszintén létezett egyesület a 20. század folyamán Nyékincán, ahol Nikincai Magyar Közművelődési Egyesület volt a neve. E csoporton belül tartották előadásaikat a színjátszók. A dobradói Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megalapítása úgyszintén nem nélkülözhette a szakemberek iránymutatását. A településen az egyesületen belül kórus és tánccsoport működik. Latrincán maradéki mintára alakult meg az egyesület, melynek kórusa, tánccsoportja és zenekara van. Nyékincán és Szávaszentdemeteren, e két, a Szerémség déli részén fekvő településen alakult a legkésőbb egyesület - igaz, az ottani falvakban és városokban jóval kevesebb magyar él, így ez, s minden bizonnyal a többi magyarlakta szerémségi falutól, valamint a Bácskától való nagyobb földrajzi távolság is késleltethette az egyesületek létrehozását. Nyékincán kórus és tánccsoport működik. Mindkettőbe olyan, magyar nemzetiségű gyerekek járnak, akik már nem beszélik anyanyelvüket. Hasonló a helyzet Szávaszentdemeteren, ahol ugyancsak magyarul már nem beszélő fiatalok tagjai a magyar művelődési egyesületnek. A művelődési egyesületek tevékenysége Ha a szerémségi magyar művelődési egyesületek működését elemezzük, megfigyelhető, hogy a csoportok nem mindig tudnak azonos intenzitással, eredményességgel tevékenykedni. Általánosan elmondható, hogy az alapítást követő időszak majdnem minden egyesület esetében prosperáló szakasz: a megalakulás után értelemszerűen nagyobb a csoportok aktivitása, bár az egyesületi élet beindítása sok esetben hónapokat is igénybe vehet. Annak ellenére, hogy adott esetben problémás lehet, vagy akár konfliktusokat is okozhat a közösség tagjainak aktivizálása, bevonása az egyesület tevékenységébe,9 egy idő után a csoportok 6 Erdősi Rozália (született: Németh), 1951 7 A Vajdaság magyarlakta falvaiban nagy hagyománya volt az egyesületi életnek. A csoportok működése azonban többek között a délszláv háború miatt nem mindig volt folyamatos. A bánáti Szajánban (Sajan) az 1948-ban alakult Ady Endre Művelődési Egyesület a több évtizedes tevékenységet követő kényszerű szünet után újból csak az 1990-es évek derekán tudott bekapcsolódni a falu kulturális életébe. Simon A. 2003. 187-188. Bácskában Hajdújáráson (Hajdukovo) 1992-ben, Kispiacon (Male Pijace) 1964-ben jött létre művelődési egyesület, míg Ludason (Šupljak) 1997-ben alakult. Saját gyűjtés 2000., 2002., 2003. Jellemző, hogy az egyesület egyéves fennállásának alkalmával rendezett bálon (2003-ban) a kórusban éneklő gyerekek papírról olvasták, és hallhatóan nehezen betűzték ki a magyar népdalok szövegét. Egyik maradéki adatközlőnk, aki elejétől fogva tagja a kórusnak, így foglalta össze az egyesületalapítás kezdeti nehézségeit: „Kevesen vagyunk, elszerbesedtünk. Alig tudtak bennünket összeszedni, összegyűjteni” Beker Julianna (született Skrivány), 1942 152