Átalvető, 2011 (77-80. szám)

2011-03-01 / 77. szám

3 EKOSZ-EMTE Híreink a VIII. Balassi-estünket, melynek hatá­ron túli vendégei voltak: Pethő Attila, a komáromi CEMADOK területi elnöke és Tari István, Balassi-kardos költő a délvidéki Óbecséről. Az est zenés-tán­­cos-versmondós műsorát a Dugonics András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelye szolgáltatta, óriási, vastapsos sikerrel. Az idei Balassi-kar­dos költőkre felvidéki borokkal koccin­tottunk. HIK "Azért vagyunk a világon, hogy valahol ott­hon legyünk benne... ” Kis közösség a nagyvilágban... Erdélyből a '90-es években szép szám­mal települtek át magyarok Maglódra. 1998-ban megalapítottuk a Tamási Áron Erdélyi Kört. A kör tagjai legfontosabb feladatuknak tekintik az erdélyi, többsé­gében székely hagyományok megőr­zését, ápolását. Értékeinkkel a maglódi közösségi életet gazdagítjuk, színesítjük. Civil szervezetként aktívan részt ve­szünk a település mindennapi életében. Rendszeresen támogatjuk a szellemi és kulturális rendezvényeket. December végén vezető­váltás történt: Solymosi Anna 6 év munkásság után le­mondott, munkáját Tódor Ilona vette át. Köszönjük a fáradhatatlan és kitartó munkáját.A kör szervezésében minden évben megrendezésre kerül a farsangi­ és szüreti bál. Az idei farsangi mulatságon szép szám­mal jelentek meg az érdeklődő vendé­gek, főként Maglódról és a környékről. Az ötletes és humoros jelmezek elsősor­ban az ifjúság körében voltak népsze­rűek. A sikeres farsang után már lelkesen ter­vezgetjük az újabb programokat: majá­lis, kirándulás, szüreti bál. A Tamási Áron Erdélyi Kör tagjai A Székely Nemzeti Tanács uniós szintű jogalkotást kezdeményezne Az őshonos kisebbségek önrendelkezé­séről szeretne uniós szabályozást a Szé­kely Nemzeti Tanács. December 15-e óta az európai polgárok kezdeményez­hetik a jogalkotást. Ehhez egymillió alá­írás szükséges, hét tagországból. A Szé­kely Nemzeti Tanács az elsők között él­ne a lehetőséggel. Az uniós joganyagban nem léteznek nemzeti közösségeket védő előírások - ezért is mondhatja (több-kevesebb ci­nizmussal) bármely tagállam, hogy az európai normáknak megfelelően kezeli a kisebbségi kérdést. Ebben a témában csak az Európa Tanács próbált szabá­lyokat alkotni: jobb híján ezek jelentik ma a hivatkozási alapot. Ez utóbbi tes­tület egyedüli kötelező szabálya, a Ki­sebbségvédelmi Keretegyezmény, na­gyon óvatosan fogalmaz, és nem hatá­rozza meg, mit ért nemzeti kisebbség alatt. A Székely Nemzeti Tanács azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önren­delkezési jogát. Nem a Székelyföld auto­nómia-statútumához, hanem az összes őshonos kisebbségre érvényes jogsza­bály-tervezethez gyűjtenének aláíráso­kat­­ szerte Európában. Otthon volt már az SZNT-nek hasonló akciója: há­rom éve egy nem hivatalos népszavazá­son több mint 200 ezren támogatták a Székelyföld területi autonómiájának törvénybe foglalását. (Duna TV) tudható. Viszont az egyhangú elmarasz­talást nem érdemelte meg az a nép, amely újabb kori történelmében többet tett és szenvedett Európa szabadságáért, mint az olcsó bírálók népei” - mutat rá a cikkíró. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy a trianoni szerződéshez képest, amelynek nyomán Magyarország elvesztette terü­letének kétharmadát, a németeket sújtó Versailles-i békeszerződés csupán lany­ha fuvallat volt. „A Magyar Királyság el­veszítette Nyugat-Magyarországot, Hor­vátországot, Szlovákiát, a Bánátot és Er­délyt, jóllehet a katasztrófáért nem ter­helte nagyobb felelősség, mint másokat, győzteseket és veszteseket. Nem kell a pusztai romantika bűvöletébe esni ah­hoz, hogy megértsük: egy ilyen sokk hosszú időn át érezteti a hatását a nép­ben, és ezáltal a történelem tovább marad eleven, mint más, szerencsésebb országokban.” Gauland szerint nem nevezhető sikeres integrációs ötletnek a magyarok büsz­keségének a megalázása, a tavalyi vá­lasztásokon hozott döntésük utólagos delegitimálása. Fölmerül a gyanú, hogy a bírálókat még inkább elkeseríti az új kormány jobboldali karaktere - egy ma­gyar Chávez vagy Morales valószínűleg jóval kisebb irritációt váltott volna ki - utalt a szerző a venezuelai és a bolíviai baloldali populista vezetőkre, és hozzá­tette: még egyetlen cikket sem cenzú­ráztak, egyetlen újságot sem tiltottak be, és - eltérően Berlusconi Olaszorszá­gától - az elektronikus médiumok sem egyetlen ember érdekeit szolgálják. „Azt, hogy hogyan lehet kiszabadítani egy büszke népet a maga választotta el­szigeteltségből és elkeseredésből, Ma­gyarország esetében egy asszony mutat­ta meg, aki mifelénk legföljebb turista­­csalogatónak számít: Erzsébet osztrák császárné. Ő volt az, aki meggyőzte a férjét, Ferenc József császárt az 1867-es kiegyezés szükségességéről, amelyet a Szent István-i korona országának négy legboldogabb évtizede követett. Erzsé­bet nem folyamatos megalázással, ha­nem belátással és elismeréssel talált utat a magyarok szívéhez. Talán Európa is tanulhatna egy keveset Sisitől” - zárta írását a Der Tagesspiegel cikkírója. (MTI) Előző lapszámunkban ígértük (15. old.), hogy az újraindult Erdélyi Napló magyarországi (külföldi) előfizetésének mód­járól tájékoztatni fogunk. Íme: Románián kívülről banki átutalással lehet előfizetni. eurószámla: R064 RZB0000060011557082, Reiffeisen Bank, Kolozsvár. Egy hónapi előfizetés Európába 5 EU, három hónap 15 EU, 6 hónap 30 EU, 12 hónap 60 EU Magyarország megalázása címmel közölt cikket véle­mény rovatában a berlini Der Tagesspiegel A német főváros liberális napilapjának szerzője, Ale­xander Gauland konzervatív publicista előrebocsátja: nem ismeri a magyar médiatör­vény tartalmát, így lehet ezzel a külföldi kommentáto­rok többsége is, ám ez nem gátolta meg őket abban, hogy nemesebb ügyhöz illő izga­lomba jöjjenek. „Hogy aztán akadnak-e a jogszabályban olyan rendelkezések, amelye­ket másként is meg lehetett volna fogalmazni, az nem '­ 11. március Melbourne-ban elhunyt Pelle Lajos, aki 15 éven át vezette az Ausztráliai Magyar Erdélyi Szövetséget. Méltatá­sára visszatérünk. Nyugodjék békében!

Next