Átalvető, 2011 (77-80. szám)
2011-03-01 / 77. szám
3 EKOSZ-EMTE Híreink a VIII. Balassi-estünket, melynek határon túli vendégei voltak: Pethő Attila, a komáromi CEMADOK területi elnöke és Tari István, Balassi-kardos költő a délvidéki Óbecséről. Az est zenés-táncos-versmondós műsorát a Dugonics András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelye szolgáltatta, óriási, vastapsos sikerrel. Az idei Balassi-kardos költőkre felvidéki borokkal koccintottunk. HIK "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne... ” Kis közösség a nagyvilágban... Erdélyből a '90-es években szép számmal települtek át magyarok Maglódra. 1998-ban megalapítottuk a Tamási Áron Erdélyi Kört. A kör tagjai legfontosabb feladatuknak tekintik az erdélyi, többségében székely hagyományok megőrzését, ápolását. Értékeinkkel a maglódi közösségi életet gazdagítjuk, színesítjük. Civil szervezetként aktívan részt veszünk a település mindennapi életében. Rendszeresen támogatjuk a szellemi és kulturális rendezvényeket. December végén vezetőváltás történt: Solymosi Anna 6 év munkásság után lemondott, munkáját Tódor Ilona vette át. Köszönjük a fáradhatatlan és kitartó munkáját.A kör szervezésében minden évben megrendezésre kerül a farsangi és szüreti bál. Az idei farsangi mulatságon szép számmal jelentek meg az érdeklődő vendégek, főként Maglódról és a környékről. Az ötletes és humoros jelmezek elsősorban az ifjúság körében voltak népszerűek. A sikeres farsang után már lelkesen tervezgetjük az újabb programokat: majális, kirándulás, szüreti bál. A Tamási Áron Erdélyi Kör tagjai A Székely Nemzeti Tanács uniós szintű jogalkotást kezdeményezne Az őshonos kisebbségek önrendelkezéséről szeretne uniós szabályozást a Székely Nemzeti Tanács. December 15-e óta az európai polgárok kezdeményezhetik a jogalkotást. Ehhez egymillió aláírás szükséges, hét tagországból. A Székely Nemzeti Tanács az elsők között élne a lehetőséggel. Az uniós joganyagban nem léteznek nemzeti közösségeket védő előírások - ezért is mondhatja (több-kevesebb cinizmussal) bármely tagállam, hogy az európai normáknak megfelelően kezeli a kisebbségi kérdést. Ebben a témában csak az Európa Tanács próbált szabályokat alkotni: jobb híján ezek jelentik ma a hivatkozási alapot. Ez utóbbi testület egyedüli kötelező szabálya, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, nagyon óvatosan fogalmaz, és nem határozza meg, mit ért nemzeti kisebbség alatt. A Székely Nemzeti Tanács azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát. Nem a Székelyföld autonómia-statútumához, hanem az összes őshonos kisebbségre érvényes jogszabály-tervezethez gyűjtenének aláírásokat szerte Európában. Otthon volt már az SZNT-nek hasonló akciója: három éve egy nem hivatalos népszavazáson több mint 200 ezren támogatták a Székelyföld területi autonómiájának törvénybe foglalását. (Duna TV) tudható. Viszont az egyhangú elmarasztalást nem érdemelte meg az a nép, amely újabb kori történelmében többet tett és szenvedett Európa szabadságáért, mint az olcsó bírálók népei” - mutat rá a cikkíró. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy a trianoni szerződéshez képest, amelynek nyomán Magyarország elvesztette területének kétharmadát, a németeket sújtó Versailles-i békeszerződés csupán lanyha fuvallat volt. „A Magyar Királyság elveszítette Nyugat-Magyarországot, Horvátországot, Szlovákiát, a Bánátot és Erdélyt, jóllehet a katasztrófáért nem terhelte nagyobb felelősség, mint másokat, győzteseket és veszteseket. Nem kell a pusztai romantika bűvöletébe esni ahhoz, hogy megértsük: egy ilyen sokk hosszú időn át érezteti a hatását a népben, és ezáltal a történelem tovább marad eleven, mint más, szerencsésebb országokban.” Gauland szerint nem nevezhető sikeres integrációs ötletnek a magyarok büszkeségének a megalázása, a tavalyi választásokon hozott döntésük utólagos delegitimálása. Fölmerül a gyanú, hogy a bírálókat még inkább elkeseríti az új kormány jobboldali karaktere - egy magyar Chávez vagy Morales valószínűleg jóval kisebb irritációt váltott volna ki - utalt a szerző a venezuelai és a bolíviai baloldali populista vezetőkre, és hozzátette: még egyetlen cikket sem cenzúráztak, egyetlen újságot sem tiltottak be, és - eltérően Berlusconi Olaszországától - az elektronikus médiumok sem egyetlen ember érdekeit szolgálják. „Azt, hogy hogyan lehet kiszabadítani egy büszke népet a maga választotta elszigeteltségből és elkeseredésből, Magyarország esetében egy asszony mutatta meg, aki mifelénk legföljebb turistacsalogatónak számít: Erzsébet osztrák császárné. Ő volt az, aki meggyőzte a férjét, Ferenc József császárt az 1867-es kiegyezés szükségességéről, amelyet a Szent István-i korona országának négy legboldogabb évtizede követett. Erzsébet nem folyamatos megalázással, hanem belátással és elismeréssel talált utat a magyarok szívéhez. Talán Európa is tanulhatna egy keveset Sisitől” - zárta írását a Der Tagesspiegel cikkírója. (MTI) Előző lapszámunkban ígértük (15. old.), hogy az újraindult Erdélyi Napló magyarországi (külföldi) előfizetésének módjáról tájékoztatni fogunk. Íme: Románián kívülről banki átutalással lehet előfizetni. eurószámla: R064 RZB0000060011557082, Reiffeisen Bank, Kolozsvár. Egy hónapi előfizetés Európába 5 EU, három hónap 15 EU, 6 hónap 30 EU, 12 hónap 60 EU Magyarország megalázása címmel közölt cikket vélemény rovatában a berlini Der Tagesspiegel A német főváros liberális napilapjának szerzője, Alexander Gauland konzervatív publicista előrebocsátja: nem ismeri a magyar médiatörvény tartalmát, így lehet ezzel a külföldi kommentátorok többsége is, ám ez nem gátolta meg őket abban, hogy nemesebb ügyhöz illő izgalomba jöjjenek. „Hogy aztán akadnak-e a jogszabályban olyan rendelkezések, amelyeket másként is meg lehetett volna fogalmazni, az nem ' 11. március Melbourne-ban elhunyt Pelle Lajos, aki 15 éven át vezette az Ausztráliai Magyar Erdélyi Szövetséget. Méltatására visszatérünk. Nyugodjék békében!