Átalvető, 2012 (81-84. szám)

2012-09-01 / 83. szám

27 EKOSZ-EMTE Beszámoló Kitüntették a Vereckei Emlékhely megálmodóját és alkotóját, Matl Péter Munkácson élő szobrászművészt Megtisztelő meghívást kaptam a Képzőművészeti Egye­temtől, ahol tanúja lehettem barátom, a Munkácson élő és dolgozó Matl Péter elismerésének. Az egyetem szenátusa egyhangú döntésével M. S. mester díjat adományozott Matl Péter kitűnő szobrászművésznek az immár újra szakrális hellyé vált Vereckei Emlékhely megálmodójának és megal­kotójának. Az M.S. mester díjat magánszemélyek alapí­tották 2001-ben, alapítói Mihály Gábor Mun­kácsy díjas festőművész és Molnár Pál, Eötvös József díjas újságíró, aki maga laudálta Matl Pé­ter szobrászművész ki­tüntetését... Maga a díj egy bronz kisplasztika, amit Mi­hály Gábor készített el. Az M. S. mester díj az 1506-ban ismeretlen művész által fes­tett Mária látogatása Erzsébetnél című műről lett mintázva. A díjat eddig neves művészeknek ítélték oda, többek kö­zött Rieger Tibor szobrásznak 2001-ben, Nagy Benedek szobrásznak 2004-ben, Kő Pál szobrásznak 2007-ben és Gáspár Péter szobrásznak 2009-ben. Néhány szó röviden Matl Péterről 1960-ban született Munkácson és 1979-ben diplomázott az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakiskolában. 1980-tól gimnáziumi tanár, több éve magánvállalkozó. Szob­rai fából, kőből és bronzból készülnek. Jelenleg is köztéri szobrokat, díszkutakat, egyházi oltárokat és szobrokat alkot. Akinek hozzám és élménytársaimhoz hasonlóan megada­tik, hogy a művész fogadja Munkácson lévő gyönyörű ott­honában, az megcsodálhatja a háza kertjének díszeiként fel­állított alkotásait. Művei sok országban találhatók és megte­kinthetők, így Ukrajnában, Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Svédországban, Franciaországban, Német­országban, Japánban és az Egyesült Államokban. Matl Péter 2003-ban megkapta a Magyar Köztársaság kö­zépkeresztjét, 2006-ban a Kárpátaljai Képzőművészeti nívó­díjat és 2009-ben a Magyar Művészetért díjat. 1987-től nap­jainkig a világ számos helyén vesz részt folyamatosan kiállí­tásokon. A Matl Péter által alkotott emlékhely sorsa immár együvé vált az összmagyar sorssal, és százezrek látogatják a Vereckei Hágó tetején épült szakrális helyet, melynek nem árthat sem az idő, sem pedig az ideiglenes birtokosok féktelen gyűlöle­te, és ezt az oltárkő minden kalapácsnak és autógumi égetés­nek ellenálló látványa is bizonyítja. Nem múlhat el év anélkül, hogy barátaimmal, élmény­társaimmal ne koszorúznánk meg azt a helyet, ahol eleink át­lépték a hegyet, hogy immár sokadszorra új és végleges hont foglaljanak. A rombolásnak is kitett, Matl Péter által alkotott emlék­hely oltárkövét ellepik az emlékezés és kitartás hálókoszorúi, üzenve a költő soraival, hogy „Ez a mi Hazánk bitangok, es innen betolakodók!” Reiner Péter, 2012. június 28. Matl Péter 2012. szeptember Az Erdőszentgyörgyi Figyelő című lap bemutatása Erdőszentgyörgy erdélyi kisváros, amely a Kis-Küküllő mentén fekszik, Marosvásárhely és Szováta között félúton. A városi rangot 2003-ban nyerte el. Lakóinak száma 5000 körül van. A lakosság 76% magyarnak vallotta magát, 17% románnak, 4% romának. A településen található a Rhédey család kastélya, itt szü­letett és itt is van eltemetve - a XIII. században épült temp­lom kriptájában - a legendás szépségű Rhédey Claudia (1812-1841), II. Erzsébet angol királynő ükanyja. A Rhédey család fejedelmet is adott Erdélynek, Rhédey Ferenc szemé­lyében. Erdőszentgyörgyön született a székely ezermester Bodor Péter (1778?- 1849), akinek nevét a Marosvásárhe­lyen épített zenélő kút tette híressé. Tisztelt Szerkesztőség! Az erdőszentgyörgyi (Erdély, Maros megye) Bodor Péter Művelődési Egyesület a magyar kulturális élet hagyománya­inak, értékeinek megőrzését, ápolását vállalta fel. E cél érdekében útjára indítottuk az Erdőszentgyörgyi Figyelő című havonta megjelenő közéleti és művelődési lapot, amely a kisváros és környékének jelentősebb művelődési és köz­életi eseményeiről is tudósít. Szerkesztői, írói - honorárium nélkül - szabadidejüket feláldozva éltetik írásaikkal a lapot. Az adott gazdasági helyzet miatt azonban már a nyom­daköltség előteremtése is nehéz, ezért az utóbbi lapszá­mokat csak kéthavonta tudtuk megjelentetni. A helyi ma­gyar közösség számára fontos fórum megszüntetése, úgy érezzük, fájdalmas űrt jelentene. Ezért fordulunk most azokhoz, akik tehetik, és szívügyüknek tekintik a magyar kultúra sorsát, hogy lehetőségeik szerint támogatásukkal segítsék ezt a sok munkával és törődéssel létrehozott lapot. Forintos számlaszámúak: Banca Transilvania, Sovata, str. Principala, 170. Judetul Murei R 090 BTRL 02712205M19593 XX. Asociatia Culturala Bodor Péter Lejes számlaszámunk: Banca Transilvania Sovata, str. Principala, 170.Judetul Mures. R020 BTRL 02701205M19593 XX. Asociatia Culturala Bodor Péter Lapunkat a weblapon tekinthetik meg. Érdeklődésüket, támogatásukat előre is tiszteletteljesen kö­szönjük. Kovrig Magdolna, az egyesület elnöke

Next