Átalvető, 2013 (85-88. szám)
2013-09-01 / 87. szám
29 EKOSZ-EMTE In memóriám Barátságunk Tíz ével ezelőtt Csíksomlyón indult közös utunk, Rácz Sándor! És most Csíksomlyó után pár nappal ér véget. Azt mondtad hétfőn a kórházban: „Milyen érdekes, két csíkkozmásira bízom holtomban magam! Megkértem Kozma Imrét, hogy ő temessen el.” Nekem pedig megüzented, hogy én búcsúztassalak el. Pár nappal ezelőtt, a csíksomlyói búcsú sokszázezer zarándoka és a tévénézők milliói méltósággal értesültek a Nemzet Halottjának temetéséről. Köszönet érte egy harmadik csíkkozmásinak, Orbán Szabolcsnak, a Ferences Rend erdélyi tartományfőnökének. De rám bíztál még valamit hétfőn reggel, egy nappal halálod előtt. A Vitézi Rendtől és a Magyar Vidék Országos ’56- os Szövetségétől három nappal korábban kapott kitüntetéseidről kérdeztelek. Azt mondtad: „Örvendek nekik. Fontosak ezek a kitüntetések, amelyeket nem a magas állami vezetők osztanak, mert üzenetet hordoznak a fiatal nemzedék számára. Azt üzenik a fiataloknak, hogy íme, mégis, érdemes tisztességesen élni, mert van, aki ezt felismeri és méltányolja...” Igen, vannak, vagyunk, akik a teljes elhallgattatás ellenére felismerték tisztességedet, szellemi nagyságodat. Téged nem lehetett soha becsapni. Sem szólamokkal, sem a mai demokrácia hamis látszatával. Hiszen tudtad, és hirdetted is, a magyarság számára nincs demokrácia Trianon orvoslása nélkül. Úgy, ahogy ihletett versében Szentmihályi Szabó Péter is kimondta: „Tanuljuk a koldulás mesterségét, és szótagoljuk: De-mok-rá-ci-a! De a visszhang csúfosan szól: Tria-non!” (Szentmihályi Szabó Péter: Kelet-Európa) Vigasztalás Családodnak vigasztalódást kívánunk! Számodra eljött a szabadulás napja, amely életedben sohasem jött el, ahogyan azt Neked ajánlott versében Tollas Tibor kimondta: „Megbocsátasz a gyilkosoknak is, kik nem bocsátják soha meg neked, hogy ártatlanul ők ítéltek el, hamis vádjukat hordja gyermeked. Életfogytig rabjuk így maradsz bosszújuknak nincs mentő tanúja, nincs kegyelem, a múltat cipeled, szabadon, de sose szabadulva. ” (Tollas Tibor: Sose szabadulva Rácz Sándornak, hitéért és hűségért - részlet) De most eljött a Szabadság, Rácz Sándor! Magasan „Meghalt? Hát akkor miért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is? Miért békáik a sírnak alattomba lány duzzogássá haragvásait?” (József Attila: Ady emlékezete) - kérdezhetné József Attilával az előtted járó Ronald Reagan is. Mi úgy tudjuk, hogy Téged immár senki sem tud elhallgattatni, miként azt is tudjuk, hogy most már örökké itt lesz’ velünk. És ha majd nagy lesz a vész, kikelsz sírodból, mint egykor Szent László király, és nem hagyod veszni népedet. Készülj, Rácz Sándor arra a győzelemre, amely életedben nem adatott meg Neked, de bizton eljövend! Erre a győzelemre készülve: Adjon Isten jó napot, Rácz Sándor! 2013. szeptember