Athenaeum, 1873/2. kötet

1873-04-03 / 14. szám

I évfüll'llll F.löfszrlM Hr. Szerkesztői lakás. *' '■'** “III. félévre f.ft.negyedévre 2.50.­­ Budavár, uri-utca 42. vi. II. kötet. Athenaeum TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. BUDAPEST, 1873. ÁPRILIS 3. AZ UJ MAGYAR BANK. T3kgi keletű politikai ellentétek, az­­ anyagi érdekek sarkantyúja által zaklatott féltékenység, nemzedékekről nemzedékekre öröklött felfordultság: Íme ezek voltak rugói ama sok epével és tintával táplálkozott harcnak Bécs és Pest között, melynek a múlt hét közepén tanúi valánk. Politikai egünk láthatárán, midőn rég fohászkodunk már az osztrák nem­zeti bank sorvasztó kosznja alatt egy kis termtékenyítő esőért, hirtelen, váratlan feltűnik egy magyar pénzintézet terhes felhője. A képviselőház folyosóin sokat suttogtak, a tőzsdék vészmadarai pré­dára szagláltak, a lapok titokteljes meg­jegyzéseket tettek, hanem arról, hogy voltaképen mi készül, csak igen kevés beavatott volt híven értesülve. E nagy, várakozással teljes zavarban jön a riasztó hír, hogy a tervezett magyar bank várva várt felhőjét már a láthatár szélén szétverte egy ellenséges vihar. Az alapító bankok egyike, a bécsi Bankve­rein, a tisztességes kereskedelem világá­ban mindenesetre szokatlan módon szegte meg írásban adott szavát, még­pedig hatalmas, név szerint emlegetett bécsi financemberek és államférfiak pressziója folytán. E hírekre kiábrándító meglepetés és ködbe borító zavar tetőpontjára hágott. Tisza Kálmán úr a képviselőház március 23-ai ülésén a terjesztett és meg nem cáfolt hírek mibenléte iránt egy szenve­délyes, de nemes szenvedélyű interpellá­­ciót intézett a pénzügyminiszterhez, Ker­­kapoly úr azonban a kormányelnökkel már ez nap Bécsben verte a hülni kezdő vasat. Ma vége van az izgalomnak. A kér­dés minden oldalról tisztázva van, az alapítandó bankra vonatkozó törvényja­vaslat elő van terjesztve, a pénzügymi­niszter elmondta felőle, mit akar és mit nem akar vele, mindenki hozzászólhat a részleteiben és egészében, indokaiban és céljában nyilvánosságra jutott tervnek, teljes nyugodtsággal és tárgyiassággal je­lölhetjük ki tehát ma már ez öt napos, országos láz okait, eredményét, és a ta­nulságot, melyet belőle vonhatunk. Az elterjedt zavarnak, félelemnek és örvendezésnek egyként kétségkívül az volt legfőbb oka, hogy az átalános titko­lózásban mindenki a bankkérdés megol­dásával hozta szoros összeköttetésbe a magyar kereskedelmi és leszámítoló bank alapítását. Ezzel el volt hintve a kese­rűség magva, melylyel szomszédaink az arra irányuló törekvést nézik, hogy fel­­sőségük végső eszköze is kicsikartassék kezükből. Szította az ottani keserűség tüzet az itteni öröm, mely közel volt ah­hoz, hogy magyar nemzeti jegybanknak ujj°ngj°n­ Egy német nemzetgazda, Hildebrandt korunk gazdaságát hitelgazdaságnak ne­vezi. Annyi igaz, hogy a hitel és vele együtt azon intézetek fontossága, melyek a hitel közvetítésére hivatvák,mindinkább előtérbe lép. A jegybankok pedig a hi­tel fő-főmedencéi. Az osztrák nemzeti bank kétségbevonhatlan pénzügyi hatal­ma fölöttünk oly fegyver az osztrák financierk kezében, melylyel nemcsak ha­zai vagyonforrásaink irányát vezethetik Athenaeum 14. sz.

Next