Athenaeum, 1874/6. kötet
1874-05-28 / 22. szám
1395 Athenaeum. 1396 nyelvén akarják a nemzetiségeket hivni, ignorálásával annak, hogy magyar nevök is van, úgy a tót kötetet miért nem nevezték »Szloviak népköltési gyűjteménynek?« Ha már hírlapok áldozatokat hoznak »diplomáciai« szempontjaiknak, a magyar irodalmi társaság ne pusztítsa legalább a magyar nyelv szótárát.)A gyűrű ('fi holló címü ballada Zsigmond király szerelmét tárgyazza Morsinai Erzsébettel ; egy másik ballada szintén a király szerelmét egy szép oláh leánynyal; A megunt férj jellemző dialog férj és nő közt; A fenyő és hárs népmese e két fa vetélkedésével . A király és nővére egy szenvedélyes fejdelemről szól, ki saját nővérét veszi feleségül, de a márkapár szörnyet hal a templom előtt. Harmadik felolvasásnak Runeberg, svéd költő Nadesda című verses beszélye volt kitűzve, de az elhaladt idő miatt elhalászták felolvasását a júniusi ülésre. A titkár többféle jelentést tett. Például, hogy Turul Ferenc erdélyi tündérmeséit a bírálók: P. Szathmáry Károly és Bercik Árpád úr nem ajánlották kiadásra. Egy névtelen Moliérenek A kelletlenek (Les facheux) című vígjátékát nyújta be bírálatra, s e végett Szász Károly és Toldy István uraknak adták ki. Verebi Végh János ur száz forinttal a társaság alapító tagjai közé lépett. Tornyai Schossberger Vilmos özvegye pedig a társaság tőkéjének gyarapítására négy darab százforintos szőllőváltsági papírt küldött. Földrajzi társulat. — A május 21- éiN Hunfalvy János ur elnöklete alatt tartott ülésen két értekezés olvastatott fel. Első volt Jablonszky János úré: Kirándulás a Babagurára, e regényes árvamegyei hegyre, melynek vidékét és lengyel nyelven beszélő népét úti kalandokkal fűszerezett előadásban ismertette. Másodiknak Erödi Béla tanár úr értekezett a Rilo-dagnól és vidékéről, melynek egy-két érdekes vonását ide írjuk : A Bodape-hegyláncnak, mely a Balkánfélszigeten kelet felé félkörben nyúlik s a márványtenger partjain vész el, legnevezetesebb hegye a Bilo-dag, melynek legmagasabb csúcsai 2600—2800 méter magasak. A Bodape két egymás mellett fekvő ágából, a Bilo-dagból és a Kadir-Tepe aljából két folyó, az Iszker (a régieknél Ciskus) és, a Maritza (a régieknél Hebrus) veszi eredetét. Erődi ur, ki hosszasabban tartózkodott a Bilo-dag alján, Szamakovban, leírva a gyönyörű látképet, mely itt feltárult, ismerteti a szamakovi vasipart, melyet nem bányászás, hanem vaspor-mosás által űznek. Szamakovtól Kyzkojig 80 kohó (mádén) és 18 hámor (vine) van, melyek évenként mintegy 53 ezer bécsi mázsa vasat szolgáltatnak, e vas értéke 5.760.000 piasztert, (mintegy 576 ezer forintot) képvisel. Ismerteti még Szamakov és vidékének szattyániparát, mely Bécsig terjed, s juhtenyésztését. Leír egy kirándulást a Bilodagra és a Bilo-tóhoz, melyhez közel fekszik Törökország legnagyobb kolostora, a Bilo-Monasztir, egy nagy, három emeletes épület, 150 baráttal, kik három napig szokták vendégelni az idegent. Az értekezést a bolgár egyház szomorú kultúrai viszonyaira vetett pillantás fejezte be. Természettudományi társulat. — A máj. 20-ki ülésen két előadás tartatott. Az egyik Hegyes Endre úré volt, ki a légzés lefolyásáról értekezett némely, a nyul-agyra ható vegyi szer befolyása alatt. Utána Szily Kálmán úr tartott előadást szorosan szakszerű modorban és szakemberek számára a telitett gőzöknek állandó térfogat melletti fajkevétel. Hegyes úr azon kezdte, hogy a nyúk agy egy részéből indul ki az inger a mellkast tágító izmok összehúzódására és ez idézi elő a rhitmikus be- és kilélegzést. Ha nem juthat be előny a vérbe, mint a megfojtásnál vagy akasztásnál, ebben oly vegyváltozások jönnek létre, melyek méreg gyanánt hatnak a légző központokra, tönkre teszik azoknak működését, és vele együtt a szervezet önálló életét. Ez a megfulás, így aki megfojtja magát, végelemzésben nem tesz egyebet, mint saját vérével mérgezi meg magát. Mérgezőleg hatnak azonban a légző központra bizonyos, kívülről beható vegyi anyagok is, az ú. n. nyúl-agyra ható mérgek, melyek hasonlóképen fuladást idéznek elő. Előadó tanulmányozása tárgyává tette, hogy miként szűnik meg a légvételi működés a nevezett mérgek behatása közben, összehasonlítva a közönséges fuladáskor lefolyó tüneményekkel. E végre a cyankoneny, cyankali, chloralhydrat, chloroform, továbbá a nicotin és coliein behatása alatt fellépő tüneményekre terjesztő ki ügyeimet, s azt találta, hogy az előbbiek azért hatnak halálosan, mert a nyúl agyban levő légvételi központok működését teszik tönkre. Kutatásainak eredménye volt, hogy a fulasztás alatt lefolyó légvételi változások mind különböznek a közönséges fuladáskor fellépő változásoktól ; még leginkább összevág a kéksav és egankáli behatása alatt tapasztalt változás. Külföldi IRODALOM. — Meissner Ai - FnÉDTŐL, a kitűnő német írótól, közelebb két