Athenaeum, 1977 (33. évfolyam, 4-11. szám)

1977-04-01 / 4. szám

Ünnepre készülünk. Jelentős ünnepre. Fel­­szabadulásunk harminckettedik évforduló­jára. Mint minden esztendőben, ez alkalom­mal is emlékezünk az 1945-ös eseményekre. Távol vagyunk az akkori idők eseményeitől, de történelmi szükségszerűség, történelmi feladat számunkra, hogy elgondolkozzunk az akkori tanulságokról. Az első az, hogy szabadságunkat a Szov­jetuniónak köszönhetjük. A szovjet nép hoz­ta az áldozatot azért, hogy mi, magyarok szabadok lehessünk. A másik nagyon fontos tanulság az, hogy jövőnket minekünk magunknak kell megte­remteni. Csakis saját erőfeszítéseink, elért munkasikereink viszik előre a társadalom fej­lődését, teremthetik meg állandóan növekvő jólétünket, biztonságunkat. Jó dolog az, hogy ebben nem vagyunk magunkra hagyatottak. Az egész szocialista tábor összefogása, a Szovjetunió önzetlen tá­mogatása ad számunkra erőt ahhoz, hogy a szocialista fejlődésünk eredményei nemcsak barátainkban, de ellenségeinkben is tisz­teletet ébresztenek. A 32 év szocialista fejlődése országos vo­natkozásban sok mindenen lemérhető. A hír­közlő szervek bőséges anyagából éppen úgy, mint személyes tapasztalataink, egyéni fej­lődésünk mércéjén keresztül. Számunkra, az Athenaeum Nyomda dol­gozói számára kézenfekvőnek látszik, hogy fejlődésünket szűkebb pátriánk, az Athe­naeum fejlődésén keresztül érzékeljük. Annyiszor elmondtuk már, de azért nem árt ez alkalommal sem utalni a nyomda há­ború utáni helyzetére. Romok, pusztulás, re­ménytelenség. Ebből kellett termelőképes üzemet rövid időn belül életre kelteni. Tisz­telet és megbecsülés azok számára, akik ebben élenjártak! Haladtunk előre, értünk el eredményeket a termelésben, a kibontakozó munkaver­­seny-mozgalomban és az üzem fejlesztésé­ben. Egyre-másra többre lettünk képesek, de ebben benne volt az a vonzóerő is, hogy a velünk kapcsolatban támasztott követelmé­nyek is állandóan növekedtek. Dolgozógár­dánk nagy érdeme, hogy teljesíteni is tudtuk azt, amit tőlünk elvártak. Fejlődésünk fontos határköve lett az első rekonstrukció. A Cerutti üzembe állításával párhuzamosan jelentősen kibővült üzemünk munkaterülete. Nemcsak bővült, de kul­turált munkakörülményeket teremtettünk dolgozóink számára. Egyéni életükben be­következett előnyös változások mutatói és mércéi szocialista fejlődésünknek. Dolgozóink - s különösen a sorainkba került szép számú fiatal - nemcsak anyagi vonatkozásban haladtak előre, de mind ál­talános képzettségükben, mind szakmai tu­dásukban is nagyot léptek előre. Az 1977-es esztendő újra a jelentős fejlő­dés fontos állomása. Elkészült és megkezdte termelését a Kozma utcai új mélynyomó üzemegységünk. A magyar nyomdaiparnak ez a legnagyobb beruházása érdeme az Athenaeum Nyomda valamennyi dolgozójá­nak, hiszen az egyének jó munkájából te­remtődtek meg azok a feltételek, amelyek le­hetővé tették a színes képes folyóiratok iránt jelentkező igények kielégítését magas fokon, világszínvonalon. Felszabadulásunk ünnepére készülünk. Számot vetünk a fejlődéssel, elért eredmé­nyeinkkel. Elégedettek lehetünk, de meg­elégedettek soha. Sok még a feladat, hiszen belátható időn belül el akarunk jutni a szo­cializmusnak egy magasabb szintjére. Erre csak akkor lesz lehetőségünk, ha mi is, mindannyian, az Athenaeum Nyomda vala­mennyi dolgozója szellemi és fizikai erejének összpontosításával arra törekszik, hogy fej­lődésünk töretlenségét biztosítsuk. Ebben az esztendőben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóját. A Csepel Művek dolgozói ré­széről megtörténtek a kezdeményezések arra, hogy termelési munkasikerekkel ünne­peljük e nagyszerű évfordulót, hiszen nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy csakis a hatvan év előtti események tették lehetővé, hogy ma, 1977 tavaszán felszabadulásunk 32. évfordulóját ünnepelhetjük. Üzemünk dolgozói már számtalanszor tettek tanúbizonyságot arról, hogy értik, ér­zik a munkaverseny-mozgalom fontosságát, jelentőségét, nagyszerűségét. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskod­nak, hogy dolgozóink megértették a 60. év­forduló jelentőségét, és konkrét vállalásokkal, egyénenként, brigádonként, műhelyrészek­kel és gyártási csoportokkal vállalnak még többet, még jobbat. Úgy érezzük, hogy dol­gozóink eme kibontakozó munkaverseny­­mozgalmával olyan sikereket érünk el, ame­lyek méltán öregbítik az Athenaeum Nyomda dolgozóinak jó hírét. Ezeknek a gondolatoknak jegyében kö­szöntöm vállalatunk valamennyi dolgozóját felszabadulásunk 32. évfordulóján. Gondolatok április 4-én

Next