Athenaeum, 1837/1. félév
1837-01-26 / 8. szám
59 egyes szavakat nem tudják a’ gyermekek képezni, nem tudják előterjeszteni, az előterjesztményeket nem tudják fogalommá viszonyítni, a’ fogalmakat ítéletté alkotni, így értelemmel, érzéssel, és hangváltoztatva olvasás már nem egyéb lévén, mint az öntanításnak legszélesebben terjedő eszköze, mi nagyobb tanítási ellenmondás , mint értelemnélkíűl olvastatni, ’s nem csak jelenleg mély homályban ’s sűrű sötétben tébolyogtatni a’ gyermeket; de későbbre is, — bár ha iszonyú munkával keresztül törhet is a’ homályon — az értelmetlen félszegségnek, helytelen felfogásnak, ’s zavart ítéletnek szomorú nyomát hagyni. Mert hiszen, gondolkozzunk csak, ki fárasztná száját örömmel olly tárgyak’ olvasásán, mellyeket teljesen nem ért? ki nem unná meg a’ hetüknek csak nézlését, vagy a’ szavaknak puszta hangját ? és ezen mechanismusnak hogyan ne lenne homályositó hatása, világosítandó tehetségekre, ’s ezeknek hogyan ne lenne következete későbbre is ? Valóban ide illenek a’ szavak: „A betű meg öl, a’ lélek elevenít.“ Mi már azon sikeres eszköz, melly azon nagy hiányon az olvasás’ tekintetében segít? Kétségkívül az, melly a’ legkisebb elemtől kezdve, a’ tárgyakat képezteti, előterjeszteti, ’s az előterjesztményeket fogalommá kötni, a’ fogalmakat ítéletté viszonyitni tanítja. És ez az, mit a’beszéd, és gondolkozás - gyakorlat tanít, következésképen az , ezen tekintetben is, a’ tanítás’ alapja. Az olvasás-tanítás mellett látjuk még az elemi iskolákban, az írás, számolás, és az érzési tehetségre ható éneklés’ kezdetét. Ezeknek czélszerű tanításokról mint fentebb is említem, máskor fogok szólani. Itt csak annyit, hogy ezeknek is könnyebb, világos , czélszerű tanítását a’ beszéd- és gondolkozás - gyakorlat segítheti elő, — az írást a’ betük’ képeinek könnyebb felfogása, értelmes szavak’ íratása, a’ számot az egységeknek, azok összetételének, szétbontásának világos képítése , az éneklést a’ hangok, ’s azok változásainak megkülönbítése által, úgy hogy ezek a’ beszéd- és gondolkozás - gyakorlat nélkül gyötrő , hiányos , mondhatni vissza verő tehetség fejtési eszközök, így a’ beszéd - és gondolkozásgyakorlat az elemi tanítás’ miden lépcsőit szinte különböző lépcsőivel előzni; vagy a’ tanítást mindenütt előre kisérni tartozik. Ha az elemi iskolában a’ nevelés’ tárgyába tekintünk 2. Minthogy az ismereti és érzési tehetségeknek irányzata vagy tapasztalásban megjelenése , határozója cselekedeteinknek, következik, hogy az ismereti tehetséget értelemre nem fejtő, az érzési tehetséget vallásos , és értelemmel czélirányosan nem nemesítő tanításmódok után iskoláinkban, a’ kivánási, vagy cselekedeti tehetségek’irányzata egészen mássá változzék, mint a’ mi a’ józan nevelésnek czélja lenne. Az ismereti és érzési tehetségeket már a’ beszéd- és gondolkozás - gyakorlat fejthetvén elemileg czéljok felé, mindig előzve ’s mintegy vezetve a’ mélyebben közvetítő tudományokat, következik , hogy az a’ cselekedet ’s tehetségek’ irányzatát is vezetni tartozik. — Gondoljunk csak értelmetlen ’s érzés nélküli cselekedeteket, lehet-e ezeknek valami beesők? Gondoljunk csak folyvást értelmetlen, és érzéstelen, vagy értelmes , de érzéstelen, avvagy értelmes de értelmetlen cselekedő embereket, lehet- e ezeknél szerencsétlenebb teremtménye az égnek? A’ mi tehát értelmet, és érzést önt cselekedeteinkbe, az ád annak valódi becset, az irányozhatja az embert rendeltetése felé. Ez pedig az értelem’ és érzés’ emelése által a’ cselekedeteket az érzésre, és értelemre irányzó, így egységre visszaható, beszéd-és gondolkozás-gyakorlat. — A világos már a’ mondottakéi, hogy a’ nevelés a’ hármas tehetségeknek , az ismereti, érzési, kivánási tehetségeknek közvetítése lévén, a’ beszéd és gondolkozás-gyakorlat az egész nevelés’ alapja. Az öszves nevelés alapjául létetvén a’ beszéd- és gondolkozás - gyakorlat, hallok ezen nevelés alap ellen, — melly nálunk ugyan új, de a’ valódi nemes Rockow óta máig az egész német műveltségre nagy hatással divatozik, más országokban is terjed, — következő szavakat emelkedni. a) Mi is az abezén kezdtük a’ tanulást, és még is ki van fejtve lelki tehetségünk. Valóban, aki csak külhatásoktól magát el nem zárta, emellett még olly szerencsés helyezetbe is jutható, hogy korán alkalma lehetett magát tökéletesíteni, annak minden tehetségei kihatólag ugyan kifejthettek, de behatásoknak nem lehete hiányt nem szenvedniük. Menjünk csak vissza emlékezetünkkel némellyé!