Athenaeum, 1837/1. félév
1837-03-26 / 25. szám
HEGO ^3 ^ Oák Tudományok,’ és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHERBE, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. Isest. Martins’ 33-ban, 183?. 3». szám. 'las tas»in : Kelet és nyúgot (&z..ki.), 1931. — Napoleon a’ táborban és fő hadi szállásán (M.S.), 1941. — Az igazság’ könyve, keleti rege. Francziából (C....) 1961. — Könyörűlet (Szenczy Imre.) 1991. Ha az emberi léleknek egyes vonásait a* históriának egészében nyomozzuk , tapasztalni fogjuk, hogy az emberek különösen , és a* nemzetek közönségesen, minden elhajlások és különzéseik mellett is, mindég és mindenütt ugyanazon körben forognak. Miölcs em • Mietet és nyűgöt. *) Fölüinknek két nevezetes része van, keleti és nyúgoti, ’s mindkettő egy egy uralkodó vallással bír: a’ kereszténységgel ’s az islaiuismussal; mindkettőnek van külön népe ’s fővárosa, melly a’ maga hemisphaeriumának képviselője gyanánt nézethetik: Francziaország ti Parissal nyúgotnak, Törökország Konstantinápolyijai keletnek képviselője. Alapvonásokban a’ keletiek a’ nyúgotiakhoz hasonlítanak, csak egyes characterbeli pontokban térnek el egymástól; de ezen egyespontokat ismerni fontos dolog, mert belőlök lehet a’ történeteket és institutiókat, erkölcsöket és törvényeket, melylyek a’ két népet megkülönböztetik, felvilágosítani. Keleten anyagi élet uralkodik, nyúgoton szellemi. Az egyik pantheismust mutat, másik antropomorphismust. Amaz fátumot hiszen n emez értő lények’ akarati szabadságát a’ magok’ cselekedeteikben. Az első lényegesen continentalis, a’ másik lényegesen tengeri. Keleten az ember’ állapotja születéséből ered, nyugoton műveltségéből. Kelet a’ maga lakosait családokra és osztály’zatokra küttünzi; a’ nyúgoti vallás minden embert egyenlőnek állít isten előtt, ’s ezen vallási egyenlőségből polgári egyenlőség származik, melly az alkotmányos chartákban vagyon feljegyezve. Minden hagyományok’ bizonyítása szerint kelet volt az emberiség’ bölcsője, de nyűgöt nevelte őt fel. A’keleti ember mindenek felett családjához szít, őt leginkább ősei’ dicsősége és maradékai’ jólléte érdeklik. Az ország neki sok családok’ egyesülete, mellyekből egy rész parancsol, a’ másik engedelmeskedik. Az ország a’ családok miatt van, nem pedig viszont. Az uralkodó a’családatya, kinek hatalma mindenekre kiterjed , a’ mennyiben minden egyes családfejnök’ személyes jogaival egyeztethető. Valamint ennek kezében van egész polgári és vallási uralkodás a’maga családja felett, úgy tükrözi az magát viszsza nagyban az ország’ uralkodójára nézve. 25 •) XV. Urquhartnak , Konstantinápolyban követségtitdnonak, illy cziviű igen érdekes munkájából ,,La Turcjuie , ses re sources , son organisation municipale, son commerce, suiv$« de considerations sur 1’ état du commcrco anglais dans la Iz-.'vaaL“ stb.