Athenaeum, 1837/2. félév
1837-09-17 / 23. szám
egészítő részét teszi a’ köz vagyonnak, ’s hogy a’ legfensőbb hivatalokban lévők által tett szolgálatok is némi hasonlatban vannak a’ legalacsonyabb szolgálatokkal ’s közmunkával, szóval, miután az egyes tagnak az egész társasági testtel ’s az egész társasági testnek az egyesseli viszonyai ’s kölcsönös érdekeik világosan megállapíttattak: azóta a’ közgazdaság’ tudománya is az egész társasági rendszert átölelte.“ *) Látni ebből, hogy Say még nem formált magának egészen tiszta eszmét e’ tudomány’ tartalmáról, ’s hogy nem használta azon ideákat, mellyeket e’ tárgyban jóval az ő Goars complet-je előtt számos angol és német író, ’s Francziaországban Sismondi, közrebocsátottak. Azon határozat és felosztás, mellyet Storch 2 a’ közgazdaság’ tudományának ad, szinte nem állja ki a’ próbakövet, ámbár első tekintetre igen hódít. Szerinte a’ közgazdaság „azon természeti törvények’ tudománya, melylyek a’ nemzetek’jóllétét, azaz gazdaságát és civilisatióját, elhatározzák.“ ’S e’ határozathoz képest két részre osztja a’ tudományt, u. m. az anyagi vagyon’ tudományáéra, ’s a’ szellemi vagyon vagyis a’ civilisatio’ tudományáéra, úgy de a’ civilisatio az egész társasági szerkezet’ eredménye, azaz valamennyi törvényeké ’s valamennyi intézeteké, mellyek által valamelly nép igazgattatik. Ezt tenni tehát a’ közgazdaság’ tárgyának, annyi mint ebbe minden politikai ’s erkölcsi tudományokat befoglalni. Storch szerint mindennemű szolgálat, u. m. a’ státusférfiaké, a’ imáké, hadvezéreké , a’ papoké és a’ tanítóké, megannyi szellemi vagyon, mellyek’ termesztése, feloszlása és fogyasztása szintúgy közgazdasági jelenetek, valamint az anyagi dolgok’ termesztése, eloszlása ’s fogyasztása. ’S így,’ constitutionalis törvényhozás’, a’ fenyítő ’s polgári törvények’ és a’ nevelés’ tudományai, pont ollyanok, mellyek e’ különböző szolgálatoknak a’ közös czél’, t. i. a’ civilisatio’ előmozdítására ható terjesztését, felosztását ’s fogyasztását tanítják, szükségképen a’ közgazdaságtudomány’ körébe tartoznának. Tudva van, hogy a’ physiocraták e’ kört szinte illyeóesszére akarák kiterjeszteni; de mi azt hiszszük, felette káros és alkalmatlan dolog, egy név alá zavarni több olly ismeretágokat, melylyek között ugyan némi rokonság és szövetség létez, de mellyek mégis eléggé különböznek egymástól, hogy mint külön tudományok taníttassanak ’s tanultassanak. A’ munka’ felosztása kiterjed az értelmi munkálatokra szintúgy mint a’ műszorgalmakra; ez oka ’s egyszersmind okozata a’ tudományok’ haladó kifejtésének ; ’s miután a’ szók a’ dolgokra is behatnak, a’ tudományok’ ezen kifejtésének akadályára lennénk, ha több különböző ismeretfajok’ összeségére is kiterjesztenénk egy olly nevezetet, melly közűlök különösen csak egyre illik. Egy igazságos bíró, egy ügyes tanító kétségkívül igen nagy behatással bírnak a’ társaság’ boldogítására, ők és szolgálatok valóságos szellemi kincseket képeznek ; de azért tökéletes ismereteket szerezhet valaki a’ törvény- vagy neveléstudományban ’s azokból biztos és alkalmazható eredményeket húzhat a’ nélkül, hogy a’ közgazdaság’ mezejére csak egy lépést is tegyen ’s a’ szorosan úgy nevezett közgazdasági jelenetekkel foglalkozzék. ’S ez megfordítva is áll. Ila a’ közgazdasági szó az értelmi szolgálatokról szól, azért teszi ezt, mivel ezek gyakran anyagi vagyonért cseréltetnek ki ’s mivel így a’ köz vagy magányos jövedelmeknek egyik emésztésmódját képzik. Csupán az anyagi vagyonhoz való viszonyaikat tekintve, kell rúlok az oeconomistának szólani. Senior, mint mondók, a’ közgazdaság’ határait igen megszorítá, ’s most Storchban azt gáncsoljuk, hogy azokat túlságosan kiterjeszti. Ez nem ellenmondás, mert mi Seniorban nem azt rászaljuk, hogy két különböző tárgyat különválaszt, hanem hogy különválasztja a’ kérdéseknek két különböző sorát, mellyek egy ugyanazon tárgyhoz tartoznak, ’s mellyek között az együttiség ’s belső kapocs tagadhatatlan. A’ német oeconomisták a’ társasági jólétet vagy civilisatiót, mennyiben ez a’ köz vagyon’ fogyasztásából származhatik, mindenkor fő tárgyai tekinték a’ közgazdaság’ tudományában. Azonban ők e’ század’ eleje óta egy felosztást hoztak be e’ tudományba, melly bizonyos pontig okos és helyes, noha nem esik össze azzal, mellyet mi ajánlunk. Ők a’ közgazdaság’ (politische Oeconomie) neve alatt két különböző tudományt adnak elő: *) Cours coinplet, stb. T. I. p. 4. ?) Cours d’économie politique. 1815. T. I. p. 21.