Athenaeum, 1837/2. félév
1837-10-19 / 32. szám
csak kívül ékesitvék ’s továbbá semmit, — maján lakóknak igen kevélyek, palotáknak szegények. Regent’s Street és Piccadilly, bosszúságok, szélességük (és épületeik) miatt valóban szép utczák. Itt is, mint a’ város’ egyéb részeiben, kicsinek a’ házak, de tiszták, olajszinnel megkenvék ’s hihetetlen csinvágygyal ékesitvék, az ajtók fényesek, ragyogó rézzel megverve; a’ nem fülnyiló, hanem kocsiablakokként aláeresztendő ablakokban tükörüveg-táblák vannak, könnyűtlen homorú fölszínök miatt még inkább csillogók. Ezen házak’ fénye becsültetik a’ néptől , melly bűnös kézzel soha meg nem szennyesei e’ falakat. Ha az illy aristocratiai lak’ nemes birtokosa meghal, a’ házra nagy, fekete rámás tábla akasztatik ki, mellyen a’ boldogultnak czimere ragyog; ezen gyászczimerek egy évig maradnak kifüggesztve. Az egész Westend szép, tágas utczáktól metszetik keresztül, mellyek gyönyörű square-kra nyílnak. Square-nak neveztetik az olly tér, mellynek közepén bekerített kert van. E’ kert’ használata kizárólag a’ tér’ (piacz) házainak birtoka. A’ squareok kicsinkén ’s magánosak’ számára azok, mi a’ park nagyban ’s a’ közönség’ számára. A’ park nagy tér, rétekkel, tavakkal, bokrosokkal, erdőkkel és nyájakkal; azt gondolod, hogy Devonshire egyik nyájas vidékére bájoltatál, midőn London’ egyik illy parkjában vagy, st. Jamesben, Hyde Parkban, Kensington Gardenben. A’ csalódás még nagyobb, mivel kevés ember van ezen mezei tájon ; az angol igen házias, ha nem szenvedélyes utazó; mindenek fölött megvetik a’ sétálást ’s legfölebb akkor háborgattatják magokat, ha a’ világot akarják körüljárni. Csak a’ dandlck ’s divat-dámák kocsiznak ki a’ Regent-parkra, melly a’ fashionable-ok’ kegyében hydeparkra következett. Hat óra felé Regent-streetbe tolakodnak a’ kocsik ’s könnyen lesznek odább a’ mac-adamisált utczán. E’ szó Mac Adamtól jő ’s halhatlan jön azon ember által, ki a’ kövezet helyett némi kavicsozatot talála föl, mellyen a’ lovak’ patája sokkal tartósabb. Az angolok’ ülő módjának köszönik nagyságukat az angol újságok is. Kiszámíttatók, hogy a’ Times’ egyik számának kiadása elegendő volna Middlessex és Surrey grófságokat betakarni. Egy illy szám olvasása reggeltől estig el tud egy angolt foglalatoskodtatni ’s kellemesen mulattatni. Különben az angol igen lelkiösmeretes ember, ki újságát egyik végétől a’ másik végéig híven átolvassa, ide számítva a’ hirdetéseket is. Innét a’ hirdetmények a’ puff’ kedves idomát ölték magokra’s a’ legelmésb íróktól szerkesztetnek. Mint e’ nembeli példányt tekinthetni azon csinos puffokat (dicséreteket), mellyeket Moore Tamás Fletchernek, lord Byron’ hajdani szolgájának irt. Fletcher egy kis kereskedésbe kezdett ’s az őt pénzzel segíteni nem tudó Moore tollával segité; puffokat irt a’ nála találtató macaronikra, történetecskéket, érdekes novellákat ada mellékletül, mellyeknek drámai kifejtése meleg ajánlásul szolgált Fletcher’ metéltkéire. Mint mondók, az angolok háziasak és pedig ember-iszonyból; a’ szorgalom ’s ipar’ tekintetében nagyon előhaladtak ugyan, de társalkodási erkölcs’ tekintetében kevéssé civilisáltak. Sőt mondhatni, hogy némelly pontban egészen barbárok, így a’ szakácsság nálok annyira hátra van, mint az emberevőknél. A’ gastronomia legfőbb ’s legutolsó kinyomása az előhaladott miveltségnek. Roma a’ civilisatio’ főpontján Lucullus megjelenésekor álla. Az angolok mitsem értenek a’ gastronomiához. Mint a’ vademberek , vízben főzött főzeléket esznek , ’s akkora darab marhahúst hozatnak föl, mint Homérosz’ hősei. A’jó asztalhoz szokott idegen igen roszúl érzi magát Londonban ; meg nem szabadulhat a’ még vérző roastbeeftől (rostélyostól). Mindenütt ugyan az ; csak a’ fashionable fogadókban lelhető némi változatosság. Ha beefsteak-et kérsz, öt tányért hoznak, mindeniket ezüst haranggal fedve. ..Mi ez mind?“ kérded. — „A* beefsteak!“ lesz a’ felelet, — az elsőn a’ hús, a’ másodikon vízben főtt burgonya, a’ harmadikon saláta, a’ negyediken só nélkül főzött borsó, az ötödikben végre olvasztott hósvaj , meg nem említve a’ sok mártásos és minden színű porral telt üvegeket. Változtatás’ kedvéért néha adnak főtt lazaczot, puddingot és rhabarbara pástétomot, mint az angolok’ és angolnők’ kedvencz étkeit. A’ leves ismeretlen Angliában, 's hogy valaki bort ihassék, dúsgazdagnak kell 32*