Athenaeum, 1837/2. félév
1837-09-21 / 24. szám
AT so i J & U Tudományok’ és szépművészete fe*iára. Kiadó szerkesztőd: SCHEIDEE, EGBÖSMASITU, szerkesztőtárs: BAJZA, második félév. Pest, September* 31. 1831. 31. szám.farratuin: Dán tájképek, 369. sz. — Közgazdaság’ alapelvei’ vége (53), 374. sz. — A’ kócsag (Kazinczy Gábor), 378. sz. — Magyar játékszíni krónika (C—l.), 384. sz. Öli tavaszmenny ! Oh te hajnal! Halljatok meg engemet; · Hozzátok még vissza egyszer Eltűnt rózsaévimet! — Ah ! de ők nem értenek , Csak mosolygva fénylenek. Bajza, Iün tájlképele. Kopenhágálan későn jelenik meg a’ tavasz, ’s mikor szárnyait mutatni méltóztatik, az nem történik hosszú kéretés nélkül. Már martiusban éneklik őt a’ költők, hogy meglágyítsák, a’múlt év’ örömeire emlékező leánykák hívogatják, hogy ábrándozó sétáikat az erdőben ismételhessék; az Oestergeda’ kalmárai még jobban esdeklenek hozzá mint a’ fiatal lányok, mert ettől függ a’ gáze-kötények’ és új ruhák’ sorsa, mellyeket Párisnél hozattak. De a’ tavasz rövid napi utat tesz, mint a’ nagy urak. Franczia-, Németországban ’s mindenütt tartózkodik, hol valami szép térség megtetszik neki, hol szeszélye visszatartja, ’s követei, a’ pacsirta és fecske, három héttel előbb hirdetik a’ balti tenger’ partján, mikor ő még az Elbén sem sétála keresztül. Végre egyik szép napon hire fut a’ városban, hogy az ég egészen kék, hogy a’ kukák kiáltoz, ’s hogy a’ park’ fái hajtani kezdenek. Ekkor minden bérkocsi felfogadtatik ’s minden család iparkodik a’ bemenetelét tartó szép istenifjút a’ város’ falai előtt üdvözleni. Mi hálátlanok vagyunk, úgy fogadván a’ tavaszt, mintha csak kötelességből jőne meg hozzánk. Éjszakán imádtatik ő ’s tömjénfüstöt kap. Dániában egy egész hónapig nincs másról szó mint a’ tavaszról. A’ politica igen elhibázza, ha illyenkor valami fontos újsággal járul elő. Semmi vitatkozás a’ szónoki széken, semmi hadi tett nem mérközhetik egy a’ Frederiksburgban kilombosult ág’, vagy az ablakban előfakadt virág’ hatásával. A’ tavasz azon egy szó, mellyet ez időben kimondani az illendőség megenged. A’ többi beszédet elfeledhetni, ha a’ társaságba lépéskor csak ezt mondjuk : „Hogy érzi magát kegyed ? Ismét tavasz van.“ Az öröm’ e’ napjaiban minden csupa élet és mozgás a’ város körűl. A’ fiatal jegyesek az erdőbe mennek kankalint szedni ’s reményeikről csacsogni, a’jó philisteusok a’ külvárosokban sétálnak, hogy a dohányokat a’ szép természetben szipogathassák. A’ pálinka - ’s füstölt lazacz-árusok a’ park’ elejére ülnek, a’ kötéltánczosok a’ charlottenburgi réten itik föl készületüket, a’ klampenbergi csapot