Athenaeum, 1837/2. félév
1837-11-26 / 43. szám
AT (fü B SOffina. Tudományok’ és stélaiüvészetek’ tára. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. Második félév. I»est , novelll»er, 20. 1881. 43. szám. Tartalom ( Nónemi)cikki neveltetésének nagy befolyásáról a férfiak erkölcsi és izlési miveltségere. Folytatás. (Hetényi János), 673. sz. — Istenség. (Orosházy), 681. sz. — Dubarry asszony Londonban, 682. sz. — Magyar játékszíni krónika. (V. és —w.), 685. sz. A* * szépségnek nélkületek Nincs módja, nincs alkalma, hogy istennék, csak tőletek Jön ereje hatalma. Ti benne felolvasztjátok A' mi kemény ’a mereven, • *S szépre, jóra indítjátok, A' mi abban eleven. Kisfaludy S. 43 /7 IV 6 nembéli elem neveltetésének nagy befolyásáról a’ férfiak’ erkölcsi és izlési miveltségére. (Folytatás.) Lássuk tehát elsőben is röviden a’ mai nőnembeliek’ divat-neveltetése’ fonákságait, és azt, milly ellenkezetben áll az a’ bölcs és philosophusi nevelés’ modorjával. Földi létünk’ alapja a’ test, és ennek állandó egészsége. Mellőzketlen érdek tehát némberek’ nevelésében is a’ test’ ereje’ épségben tartása; mert gyenge szülőktől gyenge magzatok származhatnak. Nőnembeli athletákat épen nem akarunk , de ollyakat sem, kik érzelgők ’s szüntelen nyavalygók legyenek. Nemcsak férfiak, hanem leányok’ testi nevelésében is fő iránynak kell lenni az erők’ kifejtésének; a’ kellemességekre ügyelésnek pedig csak mellékesnek. Ha e’ kettő összeütközik, akkor kétségtelenül az utósót kell az elsőnek feláldozni. Mit ér az olly báb, mellynek elpuhult testében semmi erény, semmi önhatárzat, ’s lelkesség nem lakozhatik ? Az illyen puha lénytől puha férfiak születnek, kiknek a’ hon semmi hasznát nem veheti és kik mind magoknak mind másnak terhére vannak. Illyen gyenge és árnyékba nőtt ivadékot hoz pedig elő a’ mai fonák nevelés, melly a’ testet semmi figyelemre nem méltatja, és azt gondolja, hogy az embertest hasonló a’ csiga’ házához, melly kemény és semmi ápolást nem kíván. Természeti állapotban ki is fejtőzik és megerősödik ez magától; de azon természet elleni helyzet, mellyben főrendüek’leányai nevelkednek, egészen más, és különös óvást tesz szükségessé. Valóban, ha egy főrendü leánynevendék’ elemi és divat-neveltetését megtekintjük, a’ szánakozás’ sohajtásinak kell kiszakadni keblünkből. A’ külföldiskedő nevelés’ ezen ártatlan áldozatja, kit anyjának kellene szorgalmasan nevelni, béres, és felületes tudományú francziánéra bizatik; ki minden üdvösséget a’ franczia nyelv’ tanúitatásától vár. Ennek a’ kis kinozottnak a’ sok órát adó, és egymást nyomba felváltó táncz , rajz, szépiró, hang, nyelv ’s egyéb mesterek’ ki ’s bejárása miatt alig lehet napjába fél órát pihenni. Ő méltán irigyelheti egy falusi leányka’ boldogságát; mert a’ midőn neki minden lépése és mozszanata bírálat alá jön, alig állhat fel, alig lép-