Athenaeum, 1838/1. félév

1838-02-25 / 16. szám

akár hová tétethetik, de az előtag tőle el nem válik. — Innen van, hogy az első számban érintett példákban ezek: az oroszok megverték a’ törököket, vagy: az oroszok a’ törököket megverték, vagy: a’ törököket megverték az oroszok, vagy : a’ törököket az oroszok megverték, vagy: megverték az oroszok a’ törököket, vagy: megverték a’ törököket az oroszok (Verseghy­­nél), és: az atyám­ a’ házát eladta, vagy az atyám eladta a’ házát stb. (Mártonnál) mind egyet tesznek; mert mindenik szót tehetem a’ hová akaróm­, a’ mint a’ szabályból meg­érthettük. Jegyzet: a’ parancsoló és foglaló mód­ban , ha a’ hangsúly az igén fekszik, előtte ’s utána is állhat az előrag, p. o. megláto­gasd, v. látogasd meg a’ színházat; hogy meglátogasd, v. látogasd meg a’ színházat. 3) Ha pedig az igének, mellyen a’ hang­súly fekszik, előraga nincsen, akkor az ige legalkalmasabban előre té­tethetik. Jól jegyezzük meg „legalkal­masabban“. Mert élő beszédben az igét, rá­­tévén a’ hangsúlyt, vagy azt egy kissé meg­nyomván, a’ második alszabály szerint, a­­kárh­ová szoktuk helyezni, p. o. tegnap , vol­tam a’ színházban, vagy­­ a’ színházban , vol­tam tegnap, stb. az ige előtt t. i. egy kevés­sé megállapodunk, mellyet írásban a’ végett, hogy megtudhassuk, hogy az előtte álló szón nincs a’ hangsúly, vesszővel (continával) je­lelhetünk meg, ’s ez maradhat így is, ha­nem , mint mondám, legalkalmasabb előre­tenni, így­ voltam tegnap a’ színházban, vagy: v­o­lt­a­m­ a’ színházban tegnap ; lát­tam öcsédet a’ minap, vagy: láttam a’ minap öcsédet. Jegyzet: a’ „vala (fél- és régmúltban), volt (régmúltban), légyen (foglaló módban), volna (óhajtó módban)“ mint segéd igerészek, az előt­tük álló fő igével egy szót tesznek, ha együvé nem iratnak is,tehát elválhattam!) utána állanak 4) Ha valam­elly ige határozat­lan módban vagyon, erre semmi különös tekintet nincsen, mit a’ fő­szabályban is érintettem hallgatólag, mert nyilván mondottam: ,,a’ hangsúlyos szót tüs­tént a’ határozott módban lévő ige követi“. Természetes is, mert a’ kik a’ mondatok’ ter­mészetével ismeretesek, tudják, hogy a’ ha­tározatlan mód nem teszen praedicatumot, ’s nem zár be mondatot, p. o. a’ színházba jár­ni, a’ hazáért meghalni, stb. még nem mon­datok. Tehát ha határozatlan módban lá­tunk valamelly igét, keressünk egy másik igét is a’ mondatban, melly határozott mód­ban vagyon, p. o. fogok (járni stb.), erre kell aztán a’ fő szabályt a’ többiekkel együtt al­kalmazni, azon különös, de a’ mondottakból úgy látszik, természetes észrevétellel, hogy a’ határozatlan módban levő igé­nek előragát, a’határozott módban levő ige magához fogadja azon e­­setben, midőn magán a’ határozott módban levő igén fekszik a’ hang­súly, p. o. a’ színházat meg fogom láto­gatni, vagy: meg fogom a’ színházat lá­togatni, vagy: látogatni meg fogom a’ színházat, stb. továbbá: a’ hazáért meg tudnék halni, stb. Hanem , midőn nem­­ rajta fekszik a’ hangsúly, ekkor a’főszabály szerint tüstént a’ hangsúlyos szót kellvén követnie, az előrag saját igéjénél maradand ugyan , de saját igéjének előtte ’s a’ mi szo­katlanabb , kivált mondat’ elején ’s utána is állhat, p. o. a’ színházat fogom meg­látogatni, vagy: látogatni meg, vagy: meg­látogatni a’ színházat fogom, v. láto­gatni meg a’ színházat fogom, vagy (a’hang­súly magán a’ határozatlan módon fekstvén) meglátogatni, fogom a’ színházat. Jegyzetek: a) Határozatlan mód mellett álló igék: fogok, fogsz stb. (jövő idő), aka­rok , akarsz , méltóztatom, szoktam , szoktál stb. és több személytelen igék mint: kell, le­het, illik, szükség, tetszik stb. b) Tudjuk, hogy bizonyos esetekben a’ „van, vannak“ határozó módban lévő igék kimaradnak, de ezek a’ szóhelyezésben sem­mit nem változtatnak p. o. szép (pulcrum est) a’ hazáért meghalni, vagy­ a’ hazáért szép meghalni, vagy meghalni szép a’ hazáért stb. akár hogyan rakhatjuk, mert a’ hangsúlya’ „szép“en fekstvén, ezt követné tüstént a’ ha­tározott módban levő ige, de ez most kima­rad , és így ezen szabály sem áll ellent a’ szabad elhelyezésnek, sőt a’legközelebbi sza­bály szerint az előragot is utána tehetjük, ha tetszik a’ határozatlan módnak, p. o. szép a’ hazáért halni meg, vagy­ a’ hazáért halni meg szép, de illyenkor úgy látszik, már fek­szik némi hangsúly a’ „hazáért“ szón, és így még a’ határozatlan módnál is vagyon oka. 16 *

Next