Athenaeum, 1838/1. félév

1838-01-14 / 4. szám

arff sa s ua 03­0 m. TUDOMÁNYOK.’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TARA. •­­ Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. — .MÁSODIK ÉV. "BV— Első félév. Pest, januári­us* H. 1838. 41. szám. Tartalom: A’ táv- és látcsők’ rövis történetei. Vége: Gáty. — Az elmaradók (Vörösmarty). — A’ két bramin (Vajda). — Magyar játékszíni krónika. (V. és S. F.) A' táv- és látcsők' rövid történetei a’ jelenkorig. (Vége.) MÁSODIK IDŐSZAK. Csakhamar a’ látcsövek’ feltalálása után használtattak ezek a’ csillagászatban . Gali­­laei ezekkel találta fel az előtt láth­atlan he­gyeit , és völgyeit a’ holdnak, a’ Jupiter’ holdjait, Saturnusnak csodás formáját, és gyűrűjét, a’ Nap’ foltjait, Venus’ fogyatkozá­st, melly találmányiért a’ velenczei köztár­saság öt fizetésének h­áromszorozásával a’flo­­renczi Cozmus pedig 1000 aranynyal jutalma­­zá, még is végre a’ butaság ’s kajánság’ kezébe esvén, hittagadó vétekbe keverve, 2 évi fogsága alatt a’ vak öreg tümlöczben halt meg életének 78dik évében. A’ szerencsés fölfedezések’ biztató szelleme meglepé a’ vi­lág’ nagyait is. A’ portugáli király, János, ’s szinte a’ római pápa is nagyszerű távcsők’ készítésére nem megvető pénzt fordítanak Campagni, Biancini, ’s la Hire csillagászok’ felvigyázása alatt, mellyek kisebb, ’s nagyobb szerencsével estek ki. De még mindig tete­mes akadályokat kénytelenek valának tapasz­talni a’ hosszú csők’ homályossága, ’s külö­nösen a’ színek’ játszása miatt. Tudjuk ugyan­is, hogy a’ lencsék a’ sugárokat megosztván, szivárvány-színeket játszanak, mellyek a’ tiszta látást gátolják. Hosszú évek’ lefolyása alatt még reményök sem volt a’ csillagászok­nak, hogy valaha e’ nehézségen segíteni le­hessen, mig Euler Lénárd mathematicus elő nem állana,­­ki az emberi szem’ alkotásá­ból , mellyben hasonló lencse létezik, minő a’ domború ü­veg-lencse, vitatni kezdé, hogy­ha az emberi szem a’ sugárokat meg nem oszt­ja , ’s szint a’ tárgyak nem játszanak, lehe­tőnek kell olly ü­veg-lencse készítésének len­ni, melly szintúgy ne játszék színeket, mint az emberi szem, ha t. i. a’ tárgylencse kétfelé osztatván, közé különféle természetű folyó­sággal vagy vízzel töltetik, mint az emberi szem; ki is adá felszámolásit 1747ben olly lát­csöhöz, melly acromaticus (színtelen) táv­ cső leend, holott a’ csőbe zárandó h­igság­­hoz vizet vétetni javasla. Meg is próbálá ezt Dolland angol leghíresebb művész, de első próbája szerencsétlenül itte ki. Ez alatt a’

Next