Athenaeum, 1838/2. félév
1838-07-01 / 1. szám
AT WS KIJEZD va. TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő tára: BAJZA. ----------------- MI MÁSODIK. ÉV ~.— Második félév. Pest, Julius’ 1. 1838.1. szám. '■'ártalomi Világpolgárság és honszeretet (Tóth Lőrincz). — Orosz vázlatok (r... .). — Juhhimlő pótléka a’ tehénhimlőnek (Dr. Ivanovics). — Elégiák (Goal). — Az őrült. Angol történet (I. E.). — Magyar játékszíni krónika (f. 25. és S. F.) — Egyveleg. Illágpoliftirsfig és honszeretet. Korunk’ ideavilágában a’ leggyakrabban ’s legtöbb részvéttel vitatott tárgyak’ egyike a’ honszeretet ’s az ezzel többnyire ellentétben képzeltetni szokott cosmo politisums vagy világpolgári érzelem. Mindenki, bár önkénytelen, enged a’ korszellem’ árjának, melly minden, csak némi kis műveltségre vergődött nemzetnél is olly közérdekű ’s fontosságú eszméket és sympathiákat tön mozgásba, mellyek iránt csak a’teljességgel nem gondolkodó fejek ’s nem érző kebelek maradhatnak hidegen. Egész népek’ jólléte, milliók’ boldogsága, köz- és magános jog’ alkotmányos biztosítéki, törvényes, politicai, polgári szabadság forognak kérdésben ’s e’ nagy érdekek óriási erővel ragadják meg az embert, ki nem gyáva. Hazánkat is nem egy sugár villogá keresztül, sugára a’ fejlő érdemnek, az önzés’ rabbilineseiből szabaduló közérdeknek, a’ milliókért szólni és tenni, hatni és áldozni égő kívánságnak. Hogy az emberiséget ’s hazát szeretni nemes és szent érzelem, ezt, úgy hiszem, senki sem fogja tagadni akarni, vagy merni; hanem a’ módokról ’s határokról, e’ két, egyik szélesb, másik szűikebb körű rokonérzelem’ természetéről ’s kölcsönös viszonyairól lehet vitatás. Nem tartom azért érdektelen munkának, korunk’ egyik európai hirű publicistájának e’ tárgy felöli nézeteit kiírnom, mellyek’ vezérfonala után talán nem egy, jó akaratú, de gondolataival eléggé tisztába nem jött hazafi’s emberbarát, saját fogalmait, meggyőződése szerint, rendezhesse. A’ cosmopolitismus, vagy világpolgári érzelem, úgy áll a’ haza szeretethez, vagy haza polgári érzelemhez, mint a’ hazaszeretet a’ szülőváros, vagy saját családunk iránti szeretethez. Illy szempontból tekintve nem nehéz mindkettőnek méltánylása. — Valamint az önzés, ezen magában természetes és korholást nem érdemlő indulat, minden résznak kútfeje lesz, mihelyt korlátain túllép ’s az emberi szívben egyedül uralkodást ví ki magának, úgy más részről minden, a’ mi az önzésnek illy veszélyes irányától elvezet, jó és nemes indulatnak méltán tartatik. A’ mások’ javának előmozdítására irányzott törek-