Athenaeum, 1839/1. félév
1839-02-21 / 15. szám
229 230 segítővé lett. Gabona! Erdélyből nem vitetik ki ’s egy évnek terméketlenségre is azonnal fölemészti a’ csekély tartalékokat ’s a’ behozatalt teszi szükségessé, mi eddig egy részben Magyarországból, leginkább Oláh- ’s Moldvaországból történt, noha egy kevéssé szabályosabb és szorgalmatosabbb földműveléssel nem csak a’ behozatal elkerülhetővé, hanem a’ kivitel is igen könnyen lehetségessé tétethetnék. A’ víz-utaik’ hiánya ’s a’ vitel’ drágasága rendkívüli árkülönbséget okoznak az élelemszerekben. — A’ káposzta Erdélyben is, mint Magyarországon, igen sok helyen ültetett növény; a’ hüvelyes vetemény nagy mennyiségben ültettetik, minthogy az oláh, böjtje’ idején, leginkább ezzel tart. — A’ gyümölcstermesztés iránt egyes, privát emberek, valamint iskolai intézetek is, faiskolák’ telepítése által érdemet szereztek ugyan magoknak, de mind a’ mellett eddig elő csak középszerűen is alig gyakoroltatik; ha némelly helyeken, mint p. o. Kolozsvár, Brassó, Szeben, Segesvár, Szilágyság, Maros-szék , Udvarhely-szék’ egy része ’s némelly katonavidékek körül látjuk, milly jól tenyésznek a’ legtöbb nemesített gyümölcsök, akaratlanul is hidegségről és restségről kell vádolnunk azon embereket, kiknek nagy és jól fekvő kerteikben, némelly vén almafákat kivéve, alig teng néhány, nyomorúság közt felnőtt veres- vagy beszterczei szilvafa. — A’ bortermesztés nagy kiterjedésben virágzik, ’s többnemű mind erő, mind jó íz által kitűnő borokat nyújt, mibőlazonban még az ország’ szüksége sem füdöztetik, annál kevésbbé vitethetik ki valami; magában az országban a’ bor igen jövedelmes és járatos kereskedési czikket tesz, minthogy az éjszaki ’s éjszakkeleti díjaknak nincs bortenyesztésök; Magyar-, Oláh- és Moldvaországból is sok bor hozatik be. Még igen nagy számmal vannak szőlőhegyek’ számára üres helyek, mellyek csak szorgalmas kezekre várnak. — Lényeges javítás kell «a’ rétek’ és takarmány’ művelésének, mit a’ szigorú szükség csakhamar előállítaná, ha, mint valószínűleg várhatni, Oláh- és Morvaország’ réteit és legelőit az erdélyi marhatenyésztőknek többé át nem engedendi. — Kendert és lent eddig nem vetettek többet, mint a’ mennyit elköltötték, sőt a’len szorgalmatlanságunk’ leggyalázatosabb jeléül gyakran nyersen ’s fonatokban vagy szövetekben behozatik, melly körülményt az ország’ lakosainak már rég figyelembe kellett volna venni; sok vidékek, mellyek most valamelly nyomorult, iszonyú fáradsággal és idővesztéssel, de igen kevés haszonnal járó fakereskedéssel alig tudják magukat az éhségtől védelmezni, szabályos lentermesztés által nem csak maguknak szerezhetnének jóllétet, gazdagságot, hanemaz országnak is nem megvetendő summa pénzt maraszthatnának meg. A dohányszüret sem födözi a’ belszükségeket, pedig azt kellene hinnünk, hogy legalább ezt kielégíthetné , minthogy a’ belföldi dohány némi ápolás mellett a’ magyarnál nem alább való, mint a’ Maros-vásárhely, Fogaras, Bátiz, Háromszék stb. körűl termesztett fajok bizonyítják. — Bárha az országnak a’ legkülönnemübb növényfajokban * roppant gazdagsága mellett sok, orvosi és technicai czélokra fordítható sem hiányzik, ezekre még is kevés ügyelet van, ’s azt mind Pestről vagy Béesből hordatják, a’ mi közelben megkapható volna; ültetésüknek csak itt ott láthatni kivételként nyomait; a’ köznép nincs figyelmeztetve, nem tudja, mire van a’ gyógyszertáraknak ’s némelly közmüveknek is szükségök, ’s ha tudná is, részint megszokott restsége, részint minden újítástóli belé rügzött irtózása miatt bajosan adná magát az ipar’ ezen jövedelmes nemére; a’ gyógyszereseknek és mesterembereknek pedig csak néhány rend írásba kerül, ’s tehát könnyebb külföldről már egészen elkészítve hozatni meg a’ nekik szükséges növényeket, ha talán 4—5 annyiba kerülnek is, mint honi művelés által kerülnének, az ő pénzük minden esetre megfordul, de — ha’ mint érthetni — csak azoknak, kik rájok szorulnak, ’s következőleg az egész országnak tetemes kárával. — Az erdő mive és néhány év óta szorgalmasabban űzetik mint ez előtt; fájdalom, hogy akkor, midőn már az erdők az ország’ több vidékeiben a’ minden szabály nélküli erdölések’ következéseiben elpusztultak; — ez ország’ erdői a’ fák’ sokaságára ’s szépségére nézve tán a’ birodalom’ valamennyi erdőit meghaladják ; külö n) Erdélynek egy ,,Floraját már Baumgarten J. G. dr. készítette ’s Bécsben 1815. kiadta, már ebben is bizonyulnak a mondottak, ’s némelly növény könnyen el is nézethetett , ’s valósággal el is nézetett. 15 *