Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-23 / 41. szám
677 678 (itt élet-idő) és tudat’ egységére törekszik. — Még élénkebben hat ez ott, hol a’ nemzeti lét’ nemtűjét, az anyai nyelvet, tudattal párosítja vagy miveli. — Valamint azon óriási vállalatokban is, mellyek földtekénket minden irányban szegdelik, hogy a’ közvetett akadályokon diadalmaskodván, közvetlenségre jussanak el annyira, hogy készebb a’ felfedezésekre hevűlt szív az örök jegek közt évekig remegni, mint áttöretlen közvetést akárhol is megszenvedni. — A’ követlenség azonban sehol sem hágott nagyobb fokra, mint a’ természettudomány’ némelly ágaiban. — Egyik természetországból a’ másikba törve már az út, nincs már a’ természetben hiány és ugrás, a’ legszigorúbb közvetlenség eltörlötte azt. Érteni a’ közvetlenségen a’ természet’ országának olly titkos átmentét a’ másikba, mint a’ Prisztley’ zöld-anyagjában jelenkezik, hol kétséges, valljon az állat- vagy növényországhoz tartozik-e az ? — Értem továbbá azon egymásbéli fejlődését a’ dolgoknak, melly a’ növény-átváltozás’ új fajjában (Metamorphose der Pflanzen) világszerte divatozik. — Értem még azon tételt és ellentételt, melly a’ természet’ tettleges ’s nemleges erőinek működésében észrevehető. • Értem végre azon lépcsőzést, mellyben minden tett dolgok’ rendei ’s nemei úgy állnak, mint egy magasb, tökélyesb lét’ szükséges feltételei. Midőn már az új tanban fő szerepet játszókat egyebütt is feltaláljuk a’ szellemvilágban: önként foly a’ következés, hogy Hegel’ philosophiáját szellem-világunk’ fejletében adá elő, vagy a’ philosophiát a’ többi tudományok’ tökélyével összhangzatra hozta , innen az új tant jelenkorunk’ philosophiai kivánatának lehet tekinteni. Szeretnie! Gábor, Az égetett agyagról, mint ésvány- trágytíról. Az égetett agyagnak, mint ásvány-trágyának használását angol tábornok Beatson Sándor fedezé fül, ki sz. Helena’ szigetében lakva, egy könnyű ekét is gondolt ki, melylyel, különféle vasakat alkalmazva belé, egy lóval szánthatni*). Állítják azonban, hogy Hiberniában már száz év óta ismerték az égetett agyaggali trágyázást. Hogy a’ régiek is tudták a’ megpergett föld’ termékenységét, Virgiliusból is látszik, ki a’ tallónak ’savarának meggyújtását javasolja. Palladius is később következő szavaiban: „Loca sterilia laetantur beneficio incendii“, a’ föld’ megégésének hasznát már ismerte. Mindezek mellett is Beatsoné azon érdem, melly az agyagnak égetés általi rendszeresebb elkészítéséből ’s az azzal való nagy hasznú trágyázásból keletkezik. Most tehát arról röviden, miként kell az agyagot égetni ’s azzal trágyázni. Az égetésre legalkalmasabb ollyan agyag, melly sem nem igen homokos, sem nem igen kavicsos, legjobb a’ némi részben mészszel vegyült. Égettetni szokott az agyag a’ végre épített kemenezékben, mellyek vagy köböl, vagy téglából rakatnak, Beatson szerint a’ földbe is ásathatnak. Rendszerint 14 talpnyi hoszszaságúak, és 9—10 talpnyi szélességűek, ’s 9—10 magasságúk a rakott kemenezék. Noszszában a’ kemenezének három tüzelő lyuka van, ’s ezen lyukak fölött be van a’ kemeneze rostélyosan boltozva olly formán, hogy sűrűen fél téglányi lyukak hagyatnak a’ bolthajtáson, mellyeken a’ hőség a’ tégla-rostélyon felül rakott agyaghoz férkezhetik. Lehet hosszabb és szélesebb kemenczét is csináltatni 4—5'—6 tüzelő lyukakkal, melyeknek legjobb nyagot éjszak felől alkalmaztatniok azért, hogy többnyire ezen oldalról fának a’ szelek, ’s a’ meleget inkább kényszerítik az égetendő agyag felé. A’ kemenezébe az agyag egy kevéssé nedvesen rakatik be; a’ száraz porrá omlik, az igen nedves pedig átmelegedvén, annyira megirigúl, hogy összefut, ’s hézagok nem maradhatnak közte. Eleinte nem rakatik a’ kemencze tele, csak két talpnyi vastagságra, ’s a’ legnagyobb rögök alúlra rakatnak, hogy közöttük a’ füst ’s melegség jobban felhasson. Midőn az első berakás’ teteje száraznak mutatkozik, ismét féltalpnyi vastagságra fris agyag rakatik, ’s midőn ez is megszáradt, megint más réteg, mind addig, míg a’ kemencze meg nem telik. Égetés közben egy ember, ki a’ tüzet rakja, egy hosszú vas nyárssal szurkálja a’ kemenezébe rakott földet, hogy annál inkább felhasson a’ melegség alulról. Az agyag eléggé el van készülve, ha jól át- *) Mutatványul Balásházy János, m. academiai rendes tag’ illy czímű munkájának sajtó alatti II. kötetéből : ,,A’ háztartás és mezei gazdaság’ tudománya“ stb.