Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-26 / 42. szám
ságnak ’s természeti jog’ sérelmének a’ porságot jogszerüleg elidegeníthetlen szabadságától megfosztani, szinte nem látta az bűnnek a' törvényszerűleg visszaadott jognak gyakorlatát is minden lehető módon megnehezíteni, megakadályozni. Az 1538-ban Körösön Nádasdy Tamás bán’ elnöklete alatt összegyűlt tótországi rendek átlátták már a’ pórságra vetett, nyomasztó szolgaság’ embertelenségét, ’s a’ magyarországi törvényhozást megelőzve, visszaadák az eltiprott osztálynak emberi jogát); annak gyakorlatát azonban még is megnehezíték a’ törvényczikkhez kapcsolt föltételek ’s záradékok által. Horváth, Mihály. (Vége következik.) Az tej philosophia, szellemvilleeji fejletében. Harmadik ’s utolsó közlés. Nem végezhetem be értekezésemet a’ nélkül hogy Hegel’ philosophiájának csiklandós oldaát ne érintsem. A’ mysticismus az, melly az újtanházi közelítéstől rémkép gyanánt borzaszt ’s ijeszt el, holott az éji rémtűsz (ignis fatuus) gyanánt, ez is csak a’ tőle futókat sarkalja, mert valóban a’ hozzá közelítni merőktől elfut ’s távozik. — Lélektudományosan a’ rémalakot színről színre kell láttatni, hogy hatását veszítse, ezt vagyok én is a’ mysticismussal teendő. Rá fognak ugyan akármelly ábrándozást ’s érthetetlenséget is, de igazán csak egy, a’ vallásban mindent az érzésre alapitó nézet, vethető nyakába. — Mennyiben illik már ezen mysticismus’ fogalma Hegel’ philosophiájára, érdekben áll kifejteni. Vallásos ugyan minden philosophia, mert a’ vallással kisebb ’s nagyobb mértékben öszsze függ, tőle válhatlan el annyira , hogy még az olly nézet is, melly a’ vallásból mitsem akar elfogadni legalább, nevét, a’ vallás’ főeszméjétöl kapja, mint p. o. az arheismus. De az újtant, más philosophiák felett kitűnőleg mondhatjuk vallásosnak * * * 42), részint, mivel alapúl az istenség’ eszméjét velé, részint mivel egyetemes körébe, a’ vallást is befoglalá. Igaz tehát, hogy vallásos, de nem igaz, hogy a’ vallásban mindent az érzésre alapítana, mire nézve jó lesz ebbeli álláspontját is kijelelnünk. A’ létérzés és tudásvágy lévén korunk’ szelleme, áthalá ez a’ vallást is. — De fájdalom, mint a’ philosophiában, itt is csak egyoldalúlag, minek természetes következménye lön a’ tulságoskodás. A’ vallásban a’ tudat’ tulságát, a’ vallásos érzést, az elkopásig kisimító rationalismus teszi; az érzésben pedig a’kel- tetinél érzelgöbb pietismus képes kicsapongni. Nagyon természetes, hogy az igazság itt is, a’ túlzó pontok közti középben állatid, ezt tévé a’ vallásban, a’ hegeli közvetlenség, tudniillik , a’ tudatot (rationalismust), és érzést (pietismust), egymásnak nélkűlözhetlen feltételévé (conditio sine qua non) képezé. Mivel pedig a’ hegeli közvetlenben, a’ tudat és lét, vagy érzés, nem ugyanazok, nem schellingféle közünösségben , sem nem Fichte modorú összetételben állanak, hanem inkább ellentételben és szükséges feltételben vagynak, csodálatos, hogy vitáz a’ rationalisták’ vezére Breischneider egy olly ponton, hol ellenei a’ hegelisták nincsennek, midőn ellenük hosszasan mutogatja, hogy az érzés és tudat nem ugyanazok, hogy van tudat nélküli érzésök az alvóknak, ájulás- és bódúlásba esteknek stb., ez, elleneinek nem nagy ismeretét mutatja. *) !! A’ vallás’ genetica fejlődése is igazolja, hogy a’ tudat és érzés’ egymástól válhatlanok. Már a’ paradicsomi létérzés a’ tudás’ fájával ékeskedett, ’s a’ lelki szemek’ megnyíltakor azonnal szembeötlött ’s értetett a’ mezítelenség is. Látható innen, hogy a’ mysticismus Hegel’tanyára nem alkalmazható. Nincs tehát tőle mit idegenkedni, annyival inkább, mivel ez a’ többi tudományokkal versenyt futván, félő, hogy az új vagy gergelyféle idő-számlálásban, az attóli idegenkedés miatt hátra maradt nemzetek’módjára, mi az idő’lelke’ haladásában ne maradjunk hátra. — Valóban a’ philosophiában is az ó- ’s megavulthozi ragaszkodás csak *) Decr. 1538: 21. *) Sokat telt ezen vallásos irányra, Hegel’ korában, a’ vallástalanság’ sebes terjedése, nem a’ vallástudománynak tehát, mint azon botránkoztató hiba tartja, melly a’ minap említett értekezésembe, a’ nyomtatás’ alkalmával, becsuszott. Tudjuk ugyanis, hogy a’ hatás mindenhol ellenhatást szül , és így bátran adhatja a’ vallástalanság a’ vallásos irányt. *) Hogy a’ minden tekintetben jeles iró, minden tekintetben rosszul foga fel Hegelt, eléggé mutatják minden irományt, de kivált: „Die Theologie und die Revolution“ czműtt értekezése.