Athenaeum, 1839/1. félév
1839-02-14 / 13. szám
nyelvünk’ szabályait maradandóan megállapítani ’s közönségessé tenni bírhatta volna. Révainak ellenben, nyelvünk’ eddigi legmélyebb ismerőjének, ez, főleg Verseghyvel volt hoszszas vitái után, sikerült; paradigmáit nemzeti academiánk helybenhagyta, gondos íróink kivétel nélkül elfogadák. Mivel tehát Révai literaturánk’ első szükségét elégité ki, öt, annak alapítói között, méltán első helyen tiszteljük. — De a’ puszta grammaticával a’ nyelv’ egész művelődési sorsa még nincs eldöntve. Hogy tudományra ’s művészetre használhatóvá váljék, az igazság és szépség’ eszméi szerint kell műveltetnie, egy felsőbb, egy literatúrai nyelvnek kell alakulnia, melly a’ tudomány ’s művészet’ szükségeinek teljesen megfelel. ’S ím ezt tévé Kazinczy, ’s törekvései, az orthologusok’ minden kába agyarkodásaik’ ellenére is czélt értek. Mert ő nem mást akara, mint mi minden nemzetnél történt, melly kifejlett literaturával bírt vagy bír, a’ classica literatura’ népeinél úgy, mint az új kor’ fáklyavivőinél, az olaszok, angolok, francziák és németeknél , mert a’ tudomány ’s művészet’ haladása ’s terjedése által mindenütt egy, a’ közönséges népbeszédtöl külön vált literatúrai nyelv alakúit, melly a’ literaturán kivűl a’ nemzet’ értelmessége közt divatozik; midőn a’ közép és alsó osztályúak a’ tájékok’ különböző szólásmódjaival élnek. ’S Kazinczy’ ebbeli érdeme nem csak az elv’ kivívásán, hanem annak kivitelén is alapúl, mert olly művészi prásával ajándékozá meg nemzetét, melly íróinknak mind maiglan mintául szolgálhat. — De végre, grammaticai szabályok s literatúrai nyelv is csak eszközök a’ czélra, ’s hogy ez létesüljön, azt tudományra ’s művészetre alkalmaznunk kell. Előbb ugyan művészetre. A’ lélek’ alsóbb tehetségei , t. i. az érzékiség , érzemény és képzelődés, elébb fejlenek ki bennünk, mint a’felsők : az értelem és ész; ’s így minden literatura költészettel kezdődik, mellyet a’ tudomány követ. Költészettel mondom, de ez eleinte nem művészi, hanem úgyszólván az érzemény’ és képzelődés’ öntudatlan természetes ömledezése: népköltés; művészi polctra csak akkor emelkedik, midőn czéljai ’s szabályai’ teljes eszméletével teremt ; mert ez, élet- ’s literaturában, minden tökéletesűlés’ feltétele. ’S im, itt kezdődik Kisfaludy Károly’ munkásságának érdeme. (Vége következik.) Szontagh Gusztáv: Perzsia, 's a' perzsáit leg új ali fs tudósítások után. ( Folytatás ) Perzsia’ lakosait négy osztályra szoríthatni: 1) tisztek; 2) városiak, művészek és mesteremberek; 3) parasztok; 4) nomádok. Az első osztály majd minden jó tulajdonság’ hiával van, a’ min nem is csodálkozhatni. Az uralkodó önkényes, kítségtelen charactere könnyen elragad szolgáira ’s teremtményeire is. A’ nemesek és az első tisztségekben levők olly zsarnok’ kényének, háborgatásainak tétetvék ki, a’ ki vak engedelmességet kíván és sem ellemmondást nem szível, sem reményeiben meg nem akar csalatni. Ezen férfiak, kik urok’ rabszolgái ’s ez előtt porban másznak, ismét magok’ részéről szemtelen zsarnokokká lesznek az alattok valók iránt és nem ritkán gyakorolnak kegyetlenséget. Az első nemes sem élete sem vagyonára nézve nem biztos; zsarnokának egy szava, egy pillantása elegendő őt elrontani, mihelyt rosz szeszély, irigység, féltés vagy hiúság arra ösztönzik. A’ nemes úgy megkorbácsoltatik ’s kínzatik, mint az utolsó rabszolga; neje ’s lányai a’ legközönségesb embereknek áradatnak és senki sem bátorkodnék szánakozást mutatni irántok, annyira félnek itt a’ sötét zsarnoklástól, melly mindnyájok fölött lebeg. A’ kalmárok’ és mesteremberek’ osztálya kevesebbé van az uralkodó’ vak szeszélyének kitéve. Mindig munkával foglalatoskodván, nem romlottak annyira meg, mint a’ nemesek, noha erkölcsiségök még sem nagyon dicsérhető. Rangjok és helyezetök által, melly néha nehéz és veszedelmes munkára is szorítja őket, csalás és ravaszságra vezettetnek. Mivel vagyonok a’ nagyok’ fösvénységének ki van téve, gyakran megtörténik, hogy sok évi munkájok’ gyümölcse ragadmányul esik amaz udvarbelieknek, kik semmi véteknek nem tartják, pénzüket elrabolni, vagy legalább kikölcsönözni , de a’ fizetésre nem gondolva. A’ haszonbérlők és parasztok bo-szeren-