Athenaeum, 1839/2. félév

1839-08-04 / 10. szám

149 150 rzsarnokságától, mintsem az önkénytől; és csakhogy az emberektől a’ függetlenséget ma­cra a’ törvény vegye el, azon szinte készek megnyugodni. Azért is úgy vélem, az olly fejedelem, ki egy telhetetlen democratia’ ellenében statusai­ban a’ bírói hatalmat csökkenteni, ’s a’ tör­vénytudók’ politikai befolyását fogyasztni tö­rekednék , azzal igen nagy hibát követne el. Kieresztené kezéből a’ hatalom’ lényegét, hogy annak árnyékát ragadja meg. Kétségtelennek tartom, hogy rá nézve hasznosabb lenne bevinni a’ törvénytudókat a’ kormányzásba. Miután a’ kényuraságot erő­szak’ alakjában bízta volna rájok, meglehet az igazság’ és törvény’ alakjában fogná azt fellelni kezeik köztt. A’ dem­ocratai kormány kedvez a’ törvény­tudók’ politicai hatalmának; midőn a’kormány­ból gazdag, nemes, fejedelem ki van zárva, a’ törvénytudók, úgy szólván, teljes joggal jutnak abba be; mert ekkor csupán ők teszik amaz eszes ’s ügyes embereket, kiket a’ nép magán kívül választhat. Hahogy a’ törvénytudók ízléseiknél fog­va vonzódnak az aristocratiához, ’s fejedelem­hez természet szerint; érdeküknél fogva viszont természettel vonzódnak a’ néphez. E’ szerint a’ törvénytudók szeretik a’ de­­mocrata kormányt, a’ nélkül, hogy hajlandó­ságaiban osztoznának, vagy gyengeségeit kö­vetnék; két olly ok, miknél fogva általa és rajta uralkodhatni. A’ nép a’ democratiában nem tart a’ tör­vénytudóktól, mert tudja, hogy azoknak érde­kében fekszik az ő ügyének szolgálni; harag nélkül hallgat rájok, mert rólok semmi alatto­mos gondolatokat fel nem tesz. ’S csakugyan a’ törvénytudók nem is akarják felforgatni a’ kormányt, mellyet a’ democratia magának tu­lajdonított; hanem csak igazgatni kívánják azt, bizonyos irány szerint, melly nem az övé, ’s olly eszközök által, mellyek rá nézve idege­nek. A’ törvénytudó érdekére ’s születésére nézve a’ néphez, szokásaira ’s ízléseire nézve pedig az aristocratiához tartozik. Ő mintegy természeti kapocs e’ kettő között ’s egy olly lánczszem, melly őket egybefoglalja. A’ törvénytudók’ testülete képzi amaz e­­gyetlen aristocrata elemet, melly képes erő­szak nélkül a’ democratia’ természeti elemei­hez vegyülni, ’s magát ezekkel szerencsés és tartós módon egyesítni. Jól tudom, mellyek a' törvénytudó szellemhez ragadott hibák, de két­lem, hogy a’ törvénytudó szellemnek a’ demo­cratia’ szellemévek­ ezen összevegyü­lése nél­kül a’ democratia soká kormányozhassa a’ tár­saságot ; ’s nem hihetném, hogy időnkben va­­lamelly köztársaság létének fennmaradását re­­ménylhesse, hacsak ügyeiben a’ törvénytudók’ befolyása egyaránt nem nő a’nép’ hatalmával. Ezen aristocratai character, mellyet én a’ törvénytudó szellemben észreveszek, még sok­kal kitünőbb az Egyesült­ Statusokban és Ang­liában , mintsem akármelly más tartományban. Ez nem csupán azon tanulástól függ, mellyet az angol ’s amerikai törvénytudók a’ törvé­nyekre fordítanak, hanem magától a’ törvény­­hozás’ természetétől ’s azon helyzettől is, mellyet a’ törvények’ magyarázói e’ népeknél elfoglalnak. Az angolok ’s amerikaiak eleiknek tör­vényhozását megtartották; vagy is folyvást apáik’ véleményeiből ’s határozatiból merítge­­lik a’ törvényes tárgyban szükséges vélemé­nyeket ’s hozandó határozatokat. Az angol vagy amerikai törvénytudónál tehát a’ réginek izlete és tisztelete majd min­dig együtt jár a’ szabályosnak és törvényesnek szeretetével. Ez még egy más befolyással is van a’ tör­vénytudók’ szellemének mivoltára, következő­leg a’ társaság’ menetelére is. Az angol vagy amerikai törvénytudó azt vizsgálja, mi történt: a’ franczia törvénytudó azt, minek kellett volna történni; az egyiknek végzések, a’ másiknak okok kellenek. Ila egy angol, vagy amerikai törvénytu­­dóra figyelmezünk, meglepetve érezzük ma­gunkat, látván, melly gyakran idézi fel má­sok’ véleményét, ’s hallván, melly ritkán szól a’ magáéról; midőn nálunk francziáknál épen ellenkezőkép’ van a’ dolog. (Vége következik.) Physiognomic­a. (Folytatás.) Az arczok. Az arcz’ színe és vastagsága sokat kölcsönöz az ábrázat’ kifejezéséhez; az emberi kép’ ezen részei részt vesznek a’ neve­tés-, mosoly- és szomorúságban stb. Az élde­letek’ hiánya elszáritja őket; al bú és szenve­dés emészti; durvaság és ostobaság vastag re- 10 *

Next