Athenaeum, 1840/1. félév
1840-02-23 / 16. szám
secret fölfognia, kimondania, mimkailag kifejeznie, egyszersmind megítélnie is kell, melylyik indulat, mi sokban ’s elegyedésben uralkodik itt vagy amott, minő különös hang, ’s mozgalmi játékot kivon az előállítandó személy’ állapota, charactere, vagy a’ tárgy’ sajátsága. c) Eleven költő és teremtő képzelő, mellyek nélkül «Ily kevéssé lehet el a’ szavaló, mint a’ színész ’s költő; mert érdekében ’s hatásaiban sokat veszt a’ legszebb költemény, ’s legjobb beszéd, ha a’ szavaló nem képes mindent költő erejének segedelmével mintegy közvetlenül szemlélni, elevenen érezni, ’s a’ teremtő képzete’ varázsai által a’ szavak ’s puszta nevek alá magokat a’ tárgyakat helyezni, olly annyira, hogy a’ változékony hang, és mozgás’ játékai élénk képzeteit elég határozottan tolmácsolják a’ hallgatók előtt, ’s mintegy meggyőzzék őket arról, hogy a’ szavaló a’ tárgyat, vagy személyt, mellyet elékbe állít, valóban látja, szemléli, és hallja. Ezen élénk, ’s teremtő képzete, melly által a’ szavaló képes magát a’ legkülönfélébb állapotokba áttenni, mindent testesít, és jelenlít; ez adja meg a’ szavalásnak az igazi tüzet ’s elevenséget, melly nélkül ő egyetemesen a’ szónokkal és szinészszel hidegen marad, ’s hang, valamint arcz, ’s mozgás játéka indítani soha sem fog; mert ha maga nem érez, ha a’ festendő indulatot és szenvedélyt ő nem fejezi ki, miként foghat ollyat másokban ébreszteni; miként fogja hallgatóban például az öröm vagy szomorúság’ remegő künyüjét támasztani, ’s ismét eltörleszteni ? Azonban mivel a’ szerfölött eleven, ’s korlátlan képzete’ kicsapongásai tévutakra vezethetnek, szükséges, hogy azon az ész ’s értelem uralkodjék, a’ gyenge költőerőt pedig folyton olvasás, és gyakorlás által iparkodjék a’ szavaló tökélesíteni, és szilárdítani. d) Érzelemteli szív, műveit kedély, finomított ízlés, lelkesedés, ’s hő előadási ösztön párosulva világ, ’s emberismerettel, mellyek nélkül nem leend képes a’ különféle viszonyokat, és charactereket kigondolni, annál kevésbbé czélszerűleg festeni, a’ kedély helyzeteivel, ’s lélek’ indulatjaival együtt; legfölebb csaholni fog ott, hol méltósággal szólnia, nyöszörögni, hol fájdalmasan panaszkodnia, zajongni, hol szenvedélyesen magát kifejeznie kellene; és sem szerelemben, sem játszi dévajságban, vagy gúnyban finomságot ’s műveltséget nem mutatand ki, szóval hamis és ferde előadása által át fog esni a’ caricaturába. e) Szellemi ügyesség, lelki hajlékonyság, ’s fogékonyság a’ kedély ’s annak bámelly érzelmeinek elfogadására; mert kinek érzelme, és szép ízlése csak a’játszi ’s vígra, vagy komolyra, szenvedélyes nagy ’s fenségesre, vagy egyedül az egyszerű ’s kecsesre szorítkozik, az alig méltányolhatja illöleg a’ tárgyaknak egyéb aestheticai rokonságit, következendőkép szépen előadni sem tudandja azokat; ehhez járul, hogy a’ szavaiénak előadását helyesen rendeznie, ollykor javítnia, tökélesítnie, a’ különféle állapot, nemzet, idő’ szokásaihoz, viseletéhez, élet, gondolat, ’s cselekvés módjáhozalkalmaznia ; a’ lélek ’s kedély’ legtitkosabb állapotjait, érzelmeit, indulatit, és szenvedelmeit majd véghetlen fokok, keverékek, természetük, továbbá vérmérséklet, kor, nem, rend nevelés ’s tt. eff. szerint kifejeznie kell, mit szellemi ügyesség, ’s lelki hajlékonyság nélkül soha nem teendhet. f) Lélekjelenlét, eszmélet, és leleményesség, mellyet óvja, hogy előadásában fonalát ne téveszsze, sőt minden körülményt, és véletlen eltérést okosan használva, ez által tárgyának új szépséget, annak árny- é s fényoldalait helyesen kitüntetni, hallgatóit váratlanul meglepni tudja; mert soha az elevenség mellett a’ kellemesről megfeledkeznie, vagy akármelly indulatot, és szenvedelmet szerfölött fölcsigázva, szép- ’s illedelem-ellenileg rajzolnia nem szabad. g) A’ lélek’ teljes uralkodása a’ test’ ’s ennek részei tagjai fölött, melly egyedül eszközli , hogy a’ szavaló mindeneket mindenkor úgy adjon elő, miként azokat előadnia kell, sem erősebben, sem gyengébben, ’s ellenhangzólag. Ide tartozik végre: h) A’ hír emlékező, ’s visszaemlékezőtehetség, hogy t. i. semmiről meg ne feledkezzék, mi a’ tárgy’ lényeges előadásához tartozik, és mindenkor gyorsan tudjon mindenekre visszaemlékezni, és figyelni. Erkölcsi caracterére legyen a’ szavaló igazságszerető, őszinte, szabadlelkű, és erkölcsös, hogy czélul vett tárgyat igazán , szépen, férfiúi komolysággal, és méltósággal, őszintén ’s nyiltszivüleg, távol minden gyer- 16 *