Athenaeum, 1840/1. félév
1840-02-23 / 16. szám
Misii félév. KI B GO ^3 O KB. TUDOMÁHÍYOIÍ.* ÉS SZEPMÜVÉSZETEK’ TARA. Kiadó szerkesztők: SOLE DEL, VÖRÖS JIAMTY, szerkesztő tár. : BAJZA.NKOVEDIK Ilv. 11 i 11 Pest, februarius 33. 1840. 16. szám. Tartalom) Eszmék a’ jogphilosophiához (Fogarasi). — A’szavalatról. Vége (Briedl Fidél). — Árpius (Nagy Imre). — A’ szőke hajfürtök (—r—). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg (—jd—). Észtnek, a’ jogphilosophiához. I. Az embernek mint embernek (jogi tekintetben) vagy személynek vannak olly jogai, mellyek nélkül ember vagy személy nem lehet. Tehát ezektől öt senki meg nem foszthatja, még maga sem foszthatja meg magát, különben megszűnnék ember vagy személy lenni. Épen ezért nevezzük ezeket is, velünk született, általános, elidegenüthetlen jogoknak. De vannak más jogok is, mellyek nélkül az ember, ember vagy személy marad. Tehát ezeket viszonti föltételek alatt le lehet kötni, vagy magának másoktól meg lehet szerezni. Ezek szerzett vagy szerződési vagy föltételes jogok. II. Mellyek az ősjogok, föntebbi elveinkből könnyű kitalálni. — Legelsőben is Élet nélkül az ember élettelen anyag ’s élettelen szellem volna, tehát nem volna ember. És így legelső az életjog. Az élet pedig kétfelé az emberben, u. m. anyagi és szellemi. Az élet, különösen az anyagi élet maga magában nem áll fönn, hanem ezt nekünk kell fönntartani, tehát jogunk van minden (szabad) eszközöket használni külső munkásságunkban az élet’ fönntartására. Ezt nevezzük életfönntartási jognak, v. külső szabadságnak. Az anyagi életre mulhatlanúl megkivántatók az anyagi javak, u. m. étel, ital, ruházat, hajlék; ezeknek megszerezhetését és birhatását nevezzük tulajdonjognak. A’ szellemi életre mulhatlanúl megkívántatik az igaznak,a szépnek ’s jónak ismerete , vagy az erre törekvés, tehát a’ gondolkodás, vagy sajtó-, hit- és szólás-szabadság, szóval , belső szabadság. A’ szellemi társas élet’lényegét teszi a’jó hírnév vagy becsület. Tehát a’ becsület jog is ősjogunk. A’ mennyiben pedig akár szellemi akár anyagi erőnk ’s tehetségünk egy részével, szerződésnél fogva mások’ számára rendelkezhetünk, e’ szerződések’ kötéses megtartásának joga. Mindezen jogokat valamint nekünk másokban elismerni kell, úgy viszont másoknak is mi bennünk. Ez egyenlőségi jog. 16