Athenaeum, 1840/1. félév

1840-05-28 / 43. szám

TUDOMÁNYOK’ ES SZEPMÜVESZETEK’ TARA. * • Kiadó szerkesztők: - ti _ •• SCHERET. VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ . RAJZA. ----------------------—NEGYEDIK ÉV *— Kist» félév. J*est, majus* 38. 1840. 411. számu. Tartalom ! Ember és nemzet különböző égalj alatt, egészségi, ’s betegségi viszonyaiban (Katona Géza). — Néhány szó a' művészet’ érdekében (Vachott Imre). — Levelek Emíliához. Vége (Petrichenrich Horváth Lázár). Ember és nemzet ' ■ittlhnbiiző égalj alatt, egészségi, 's betegségi viszonyaiban. A’ földrajzi szélesség’ fokozata szerint, a’ régiek’példája után hat égövet — zóna — szokás számlálni, úgymint két heveset, az egyenlítőn innen és túl, két hideget, a’ két földsarknál, és két mérsékeltet a’ heves és hideg övek közt. — Égaljunk — elima — annyiféle van, mennyit a’ tájhelyzet, a’ föld’ millyensége, ’s az égaljat tevő egyéb körülmények szerint megkülönböztethetünk. Van tehát havasi, középhegyi, lapályi, hegyoldali, parti, alföldi, rónai, völgyi, erdei, homokföldi, mocsári, tengermelléki, szigeti stb. égaljunk. Mindezek,miképen alakítják, vagy módosítják az ember’ és nemzet’ szokásait, erkölcseit, nedv- és testalkatait, e’ lapokban közlütjtk, lássuk már most, mi befolyással lehetnek mind azok, életre ’s egészségre? támasztanak-e helyhez, ’s a’ helyben néphez kötött — honos és járvány — nyavalyákat? — Érdekes ezeknek tudományos ismerete, minden természetvizsgáló előtt, mert a’ nyavalyák’ uralkodó fajai szintúgy bélyegzik az égaljat, ‘s égaljban az embert és népet, miképen az égalj is bizonyos jellemet nyom az emberre és nemzetre.*) Hogy az égaljhoz, bizonyos betegségek legyenek kötve, nem csak okoskodás, hanem tapasztalás’ útján is be lehet bizonyítani. Legnagyobb különbséget találunk a’ meleg és hideg égalji betegségek között. Honnan két ellenkező neműekre szakaszthatjuk az égalji kórokat. A’ meleg ég alatt uralkodó kórok’ okai a’ meleg és nedves levegő, mert a’ hónapokig tartó esős idő annyira petyhüdtté ’s érzékenynyé teszi a’ bőrt, hogy a’ beköszönő nyári száraz meleg, igen ellenséges indulattal hat az ember’ egészségére. Ide járul még a’ tavak és állóvizek’ sokasága, a’ sűrű erdőség, melly nem bocsátja keresztül a’ levegő’ hasznos mozgását , ’s magához vonzza a’ felhőket. E’ miatt dögvész, ragályos hagymáz, rothasztó láz, bőrbetegségek honosodnak meg itten. Főleg az idegenekre ártalmas hatású ezen égalj.) Az égaljiók közt mindig classicusnak marad Hippocrates ,,Ie aere, locis et aquis“ czimilkönyvének második szakaszában.