Athenaeum, 1840/2. félév
1840-09-17 / 23. szám
355 gyár törvények szerint volna megítélendő , mert ezen erősítő állítás nyilván csak azon czélból tétetett oda, hogy például szolgáljon arra, menynyire terjed az ki szükségekében — azon netaláni ellenokoskodásnak pedig, hogy a’ törvényhozó épen azért, mert csupán a’ kibocsátóról szól, a’ többi mellérendezett (coordinirt) eseteket ellenkező értelemben kívánja elitéltetni, azon egyszerű okból nem lehet helye, mert az elfogadás’, forgatás’, vagy kezeskedés’ ezen többi esetei, már a’ szabályban együtt foglaltatvák és elhatároztatvák, következéskép az illyetén okoskodás egészen elesik. A’ szó, a’ világos szándék, és az egyenlő ok tehát egyiránt a’ mellett van, hogy a’ magyarok’ váltóképessége még azon esetben is, ha váltót külföldön forgatnak, fogadnak el vagy kezeskednek érette, a’ magyar törvények szerint elítélendő. — Hogy ezen állítás a’ Magyarországhoz csatolt részekbeli alattvalókról is áll, talán nem szükség bizonyítani. — A’ magyarok iránt itt említett törvények a’ mindjárt következő II-ik fejezetben adatnak elő. — Mi az idegeneket illeti, itt először is azon kérdés támad: vájjon ezeknek váltóképessége iránt kell-e a’ külföldi törvényeket a’ magyar váltó törvényszékek előtt igazolni, és különben váltóképességöknek a’ magyar törvények szerint kell-e elítéltetnie, mi a II. §-ban, a külföldön véghezvitt valamelly váltócselekvény jogbeli következéseire nézve világosan rendeltetik. — Azt hiszem, ezen kérdésre igennel kell felelnem, mert a’ külföldi törvények a’ magyar bírónakki nem hirdettettek, ő azokat nem ismeri, következéskép, ha előtte a külföldi törvény a’ váltóképesség iránt nem igazoltatnék, nem tehetne egyebet minthogy vagy az egész peres esetet elutalja magától, vagy pedig azt a’ honi törvények szerint ítélje el; —azonban az elsőbb a’perlekedő felek’ czélja ellen lenne, mert ők a’ bírónál segedelmet keresnek, nem marad tehát egyéb hátra minthogy az idegenek’ váltóképességét a’ honi törvények szerint ítélje el. E’ mellett áll mind a’ törvényhozó’ szándéka, mind a’II. §-beli hasonszabály. Maga helyén leszen már itt, némelly külföldi törvényhozások’ rendeleteit alattvalóik’ váltóképessége iránt felhozni. I. Az austriai tartományokban Galicziára , Morvaországra, Sléziára, Csehországra, Austriára, Styriára, Tyrolisra (kivévén ennek déli részét) és Hlyriára (kivévén Istriát) nézve, az 1763-ki váltórendelet, Tyrolis’ déli részére, a’ lombard-velenczei királyságra, Istriára és Dalmátországra nézve pedig a’ Codice di commercio áll. Az Az 1763-ki váltórendelet szerint a’ valóságos és nem valóságos (förmlich und unförmlich) váltó között semmi különbség nincsen. 1. Valóságos váltót, azaz, az ottani nevezet szerint ollyan váltót, mellynél a’ kibocsátás’ helye a’ fizetés’ helyétől különbözik , mindenki képes kibocsátani, forgatni és elfogadni, — kivételnek; b) A’ 24. éven alul levő személyek, habár korengedélyt nyertek is; B) A’valóságos szolgálatban levő katonai személyek, hová az 1787-ki 9-ik octoberi udvari rendelet szerint a’ nyugpénzesek is tartoznak.) A’ szerzetesek, mert mind a’ mellett, hogy az 1789-ki 22-ik septemberi udvari rendelet az egyháziakat általában képeseknek nyilatkoztatta arra, hogy magokat váltóilag lekötelezzék, minthogy szegénységi fogadmányok miatt ellenük semmi végrehajtást nem lehet teljesíteni , nem értethetnek. *5) Külső hatalmasságok’ követséges’ személyzete. *) Az alkuszok. *) 2. Nem valóságos váltót azonban, vagyis ollyan váltót, mellynek kibocsátási helye fizetési helyétől nem különbözik, senki más nem bocsáthat ki, hanem csak, ki aláírási czímét (firma) bejegyeztette, erre pedig feljogosítva vannak csupán: a’ rendes kereskedők [kizáratvák tehát a’ házalók, sátorosok és szabad kereskedést űzök) és a’ rendes (különös) készítési engedelemmel (Erzeugungsbefugnist) felruházott gyárosok ’s kézművesek], tehát kizáratnak azon gyárosok és kézművesek, kik a’ szabad műipar’ valamelly nemét, például a’ pamutszövést , űzik **). A’ nemképesek által kibocsátott nem valóságos váltók , nem csak hogy váltójoggal nem bírnak, de magok mellett sem bizonyítanak, úgy hogy a’ panasztott’ részéről tett bármelly kifogás, minden bizonyítvány nélkül is igaznak és érvényesnek vétetik, az 1821 *) A’váltórendelet’ 6. czikk.; 1725. IC. jul. nyílt levél (Patent); vált. r. 47. sz.; 1771. 1. aug. Börsepat. 22. és 26. §§. **) 1791. 25. febr. nyílt 1.1792. 24. febr. és 1812.29. sept. udv. rendeletek. —Lásd der Jurist 1839. évi I. köt. ez iránti értekezésemet.