Athenaeum, 1840/2. félév

1840-09-17 / 23. szám

355 gyár törvények szerint volna megítélendő , mert ezen erősítő állítás nyilván csak azon czélból tétetett oda, hogy például szolgáljon arra, meny­nyire terjed az ki szükségekében — azon neta­­láni ellenokoskodásnak pedig­, h­og­y a’ törvény­hozó épen azért, mert csupán a’ kibocsátóról szól, a’ többi mellérendezett (coordinirt) esete­ket ellenkező értelemben kívánja elitéltetni, azon egyszerű okból nem lehet helye, mert az elfo­gadás’, forgatás’, vagy kezeskedés’ ezen többi esetei, már a’ szabályban együtt foglaltat­­vák és elhatároztatvák, következéskép az illye­­tén okoskodás egészen elesik. A’ szó, a’ vilá­gos szándék, és az egyenlő ok tehát egyiránt a’ mellett van, hogy a’ magyarok’ váltóképes­sége még azon esetben is, ha váltót kül­földön forgatnak, fogadnak el vagy kezeskednek érette, a’ magyar törvé­nyek szerint elítélendő. — Hogy ezen állítás a’ Magyarországhoz csatolt részekbeli alattvalók­ról is áll, talán nem szükség bizonyítani. — A’ magyarok iránt itt említett törvények a’ mind­járt következő II-ik fejezetben adatnak elő. — Mi az idegeneket illeti, itt először is azon kérdés támad: vájjon ezeknek váltóképessége iránt kell-e a’ külföldi törvényeket a’ magyar váltó törvényszékek előtt igazolni, és külön­ben váltóképességöknek a’ magyar törvények szerint kell-e elítéltetnie, mi a II. §-ban, a külföldön véghezvitt vala­­melly váltócselekvény jogbeli következéseire nézve világosan rendeltetik. — Azt hiszem, ezen kérdésre igennel kell felelnem, mert a’ külföldi törvények a’ magyar bírónak­­ki nem hirdettet­­tek, ő azokat nem ismeri, következéskép, ha előtte a külföldi törvény a’ váltóképesség iránt nem igazoltatnék, nem tehetne egyebet minthogy vagy az egész peres esetet elutalja magától, vagy pedig azt a’ honi törvények szerint ítélje el; —azonban az elsőbb a’perlekedő felek’ czél­­ja ellen lenne, mert ők a’ bírónál segedelmet keresnek, nem marad tehát egyéb hátra mint­hogy az idegenek’ váltóképességét a’ honi tör­vények szerint ítélje el. E’ mellett áll mind a’ törvényhozó’ szándéka, mind a’II. §-beli hason­­szabály. Maga helyén leszen már itt, némelly külföldi törvényhozások’ rendeleteit alattvalóik’ váltóképessége iránt felhozni. I. Az austriai tartományokban Galicziára , Morvaországra, Sléziára, Csehor­­szág­ra, Austriára, Styriára, Tyrolisra (kivévén ennek déli részét) és Hlyriára (kivévén Istriát) nézve, az 1763-ki váltórendelet, Tyrolis’ déli részére, a’ lombard-velenczei királyságra, I­­striára és Dalmátországra nézve pedig a’ Co­dice di commercio áll. Az Az 1763-ki váltórendelet szerint a’ va­lóságos és nem valóságos (förmlich und unförm­lich) váltó között semmi különbség nincsen. 1. Valóságos váltót, azaz, az ottani neve­zet szerint ollyan váltót, mellynél a’ kibocsátás’ helye a’ fizetés’ helyétől különbözik , mi­nd­en­­k­i képes kibocsátani, forgatni és elfogadni, — kivételnek; b) A’ 24. éven alul levő szemé­lyek, habár korengedélyt nyertek is; B) A’valóságos szolgálatban le­vő katonai személyek, hová az 1787-ki 9-ik octoberi udvari rendelet szerint a’ nyug­­pénzesek is tartoznak.­­) A’ szerzetesek, mert mind a’ mel­lett, hogy az 1789-ki 22-ik septemberi udvari rendelet az egyháziakat általában képeseknek nyilatkoztatta arra, hogy magokat váltóilag le­kötelezzék, minthogy szegénységi fogadmányok miatt ellenük semmi végrehajtást nem leh­et tel­jesíteni , nem értethetnek. *5) Külső hatalmasságok’ követséges’ sze­mélyzete. *) Az alkuszok. *) 2. Nem valóságos váltót azonban, vagy­is ollyan váltót, mellynek kibocsátási helye fizetési helyétől nem különbözik, senki más nem bo­csáthat ki, hanem csak, ki aláírási czím­ét (fir­ma) bejegyeztette, erre pedig feljogosítva van­nak csupán: a’ rendes kereskedők [ki­­záratvák tehát a’ házalók, sátorosok és szabad kereskedést űzök) és a’ rendes (különös) készí­tési engedelemm­el (Erzeugungsbefugnist) felru­házott gyárosok ’s kézművesek], tehát kizárat­nak azon gyárosok és kézművesek, kik a’ sza­bad műipar’ valamelly nemét, például a’ pamut­szövést , űzik **). A’ nemképesek által kibocsá­tott nem valóságos váltók , nem csak hogy vál­tójoggal nem bírnak, de magok mellett sem bi­zonyítanak, úgy hogy a’ panasztott’ részéről tett bármelly kifogás, minden bizonyítvány nél­kül is igaznak és érvényesnek vétetik, az 1821­ *) A’váltórendelet’ 6. czikk.; 1725. IC. jul. nyílt le­vél (Patent); vált. r. 47. sz.; 1771. 1. aug. Börse­­pat. 22. és 26. §§. **) 1791. 25. febr. nyílt 1.1792. 24. febr. és 1812.29. sept. udv. rendeletek. —Lásd der Jurist 1839. évi I. köt. ez iránti értekezésemet.

Next