Athenaeum, 1840/2. félév
1840-07-16 / 5. szám
77 78 tam. Az, ki azon tettet elköveté, itt áll, moralá, kezét Petley Edvard’ vállára tévé, ki ezen illetéstül látszólag összeborzadt. ’S amaz, folytatá Tamásra mutatva, az, ki őt segíté. E’ sebet kezemen egyik testvér’ dühétől kapám, mialatt a’ szerencsétlen szolgát védeni akartam, kit a’ másik testvér leite; ’s mi a’ kést illeti, az csakugyan enyém; cseréltük a’ tengeren, ’s itt van az, mellyért a’ magamét adám. De mit használnak szavaim, ... meg kell halnom, ’s valamint remélem isten’ bocsánatát ha trónja előtt állandók, úgy megbocsátok gyilkosaimnak is.“ Lehetetlen festeni a’ hatást mire’ beszéd, és Vilmos’ kezében a’ matrózkés’ látása, mellynek nyelén P. E. betűk vésvék, okozott. „Ő ártatlan !“ kiálták az ügyvédek egyhangúlag — ezen ifjú föláldoztatott. . .Csendesség uraim!‘ mondá a’ bíró, ’s elvitetni parancsold a’ foglyokat, mi azonnal meg is történt. Nem veszték időt, ’s egy ügyvéd’ segítségével fülkeresék minden körülményt, mi védenczünk’ ügyére fényt vethetne, ’s trón előtti közbenjárásunknak több fontosságot adhatna; de minden fáradozásink siikertelenek maradtak. — Ezalatt órák s napok múltak, ’s mindig közeledők a’ rettentő szerda. Majd az anyát, majd a’ fiút látogatom. Ez bátor szívvel vára a’ halált, s csak azon gyalázat ’s nyomor fölött panaszkodék, mit anyjára halmozott. Ez azon véleményben volt, hogy fia csak számkivetésre ítéltetett , ’s mivel őt e’ hibában hagyok, ’s ő elhitété magával, hogy foghatja követni őt, öszszeszedé minden erejét őt a’ fogságban meglátogatni , rövid búcsút veendő, mialatt tán utoljára zárá karaiba. E’ látogatás estve a’ kivégzésre rendelt nap előtt történt, ’s midőn anyja eltávozik, becsukatám magam az ifjúval, ’s imával ’s komoly beszélgetések közti töltőnk az éjt. Reg felé mindketten nyugalmat keresőnk fekhelyünkön , ’s örömmel láttam, hogy Brockman csendes álomba merült, mielőtt szemeimet bezárhatám. — Ajtó’ zörgése költe föl. Bookman minden lépten a’ bakót hitte belépni, ’s nyilván észrevevém arczán, hogy a’ bátorság és gyengeség hevesen harczoltak belsőjében. Nem bakó, de a’ sherif lépe be, még pedig olly arczczal, minővel halált nem szoktak jelenteni. Jelenté , hogy a’ kivégzés a’ király’ parancsából elhalasztatik, ’s midőn Brockman kissé magához tért örvendetes ijedségéből — folytatá, hogy ártatlansága megismertetvén, kegyelmet nyert. Azon pillanatban, midőn Brockman Peltey Eduárd’ vállára tévé kezét, ez hideg lázba esett ’s fölötte elgyengülve viteték fogságába. Betegségé’ első napjaiban makacs hallgatásban maradt, de midőn érzé halála’ közelgését, fölébedt lelkiösmerete, ’s azon nap’ reggelén, melly a’ kivégzésre rendeltetett, heves benső harcz után lelkészt hivatván, tökéletes vallomást ten, mi Brockman’ ártatlanságát legtisztábban bizonyító , ’s vallomását minden pontban megerösíté.--------Brockman azonnal elhagyó börtönét ’s a’ most már fölötte boldog anyához siete, kinek minden perczét egész haláláig — mit e’ szerencsétlen eset fájdalom! nagyon siettete — fölviditni ’s megszépítni igyekezék. Azon hajónak kormányzását is megkapó, ’s most több év óta kereskedéssel foglalkodik a’ balti tengeren ’s csak ritkán látogathatja m meg falunkat, hol ő, ki mind azon rész tettektől, mik hajdan Henricihez ’s annak gonosz testvéreihez csatolták, kitisztúlva, mindig kedves vendégem maradand. Petleyekről kevés van mondani való. Eduárd vallomásának aláírása után,kevés órával meghalt. Zakariás ítéletéhez képest Botany-Bay-ba küldetett, de az öregről, leányáról és azon gazról, ki tannál lépe föl, vidékünkben semmit sem hallottunk többé. II. Szartenczy Ferencs. Magyar játekssini krónika. Jul. 10. Antony. Szomorú. 5 felv. Dumás Sándortól ford. Szentai György. Jul. 11. Szerdahelyi javára bérszünetben először. Tündér lak. Víg opera 2 felv. Irta Egressy Benjamin. Zenéje Szerdahelyitől. Jul. 12. Három egyszerre. Vigj. 1 felv. Kisfaludy Károlynéi. Ezt követé Arlequin mint csontváz. Némajáték 2 felv. Beauval tánczosok mint vendégek. Egyveleg. Barbados a’ kolibrik’ kazuja, mellyek igen számosan találtatnak benne. Egy elmés franczia iró, töredékeiben az Antillaszigetekről, sok érdekkel beszél ezen kecses és gyöngéd madárkákról. A’ barbadin növény’ lombja alatt vizsgáló őket, mellynek virágai nyolcz hüvelyknyi átmérősek és majd minden ismert virágok között legkitűnőbbek. — Ezen állatok örök vidorsága ’s fáradhatlan repkedése , a’ nap’ fényében igen ragyogó aranyszárnyaik lebilincselik a szakadatlanul magokra vont szemeket; míg ők virágról virágra csapongva , kevesebb mint egy perez alatt a’ virág’ minden mézét kiszívták. Rövid életöket habonulatlanul éldelik gyorsan kimért örömpillanatokban.