Athenaeum, 1841/1. félév
1841-04-08 / 42. szám
661 662 feksértő, igazságtalan szabályt foglalja magában, hogy a’ hűtlenek’ ártatlan gyermekei is jószágvesztéssel büntettessenek: az 1791: 56 helyrehozza ezen lázító jogtalanságot, ’s a’jószágvesztést csupán a’ bűnösre szorítja. Kitetszik ezekből, hogy minél inkább halad valamelly nemzet a’ polgári művelődés’ pályáján, annál jobban kifejlik nála azon szükség, hogy a’ polgári szabadsággal olly szoros öszszeköttetésben levő felségsértési ’s hűtlenségi bűnökröli fogalmak pontosan meghatároztassanak, ’s az ezen bűnökre szabott büntetés ne az ijesztő rendszer, (különben is rész politica) hanem tiszta jogeszmék’ alapjára építtessék. És valóban európaszerte át kezdék látni a’ törvényhozó hatalmak, hogy a’ felségsértési ’s hűtlenségi bűnök’ fogalmának határozatlansága, vagy kelletinél tovább terjesztése a’ legveszélyesb csapás , melly polgári alkotmányt érhet, s hogy az , e’ bűn’ fogalma alá tartozó eseteket szorosan kijelölni, egyenként világosan felszámlálni, széttaglalni, minden fokozatnak aránylagos büntetését határozottan kimérni; általános, sokfelé magyarázható kifejezéseket, üres, ingatag ’s bírói önkényre utat nyitó szavakat e’ törvények’ szerkezetében gondosan kerülni, megkisértést ’s merényletet a’ tettől, a’ büntetés’ fokozatára nézve, megkülönböztetni — az alkotmányos szükségek’nem legcsekélyebbike.— Élő példái ezen érzelemnek a’ legújabb fenyítő törvények , kitűnőleg a’ badeni, szász és würtembergi; valamivel selejtesebb a’ bajor, noha ez is sok elsőséggel bír. — Az austriai igen jeles fenyítötörvénykönyv’ ezen pontja ellen csupán azon kifogást tehetni, hogy nem minden kifejezései egészen határozottak. (Oest. Strafgesetzbuch Art. 52—60.) — A’ porosz fenyítő törvény’ ezen bűnt illető részét az ijesztő rendszer bélyegzi ’steremté, mert az a’ legtávolabb részvét- ’s puszta szándékra is halált dörög; ’s e’ látásnál önkénytelen eszünkbe jut, hogy a’ különben igen jól igazgatott Poroszországnak nincs alkotmánya. — A’ franczia Codex’ 1832-iki átvizsgálásakor történtek ugyan némi javítások, de nem eléggé gyökeresek, mert ,,a’ proposition non agrée“ most is halállal bűntettetik(lásd 1832-iki Code pénal’ 84-ik §-át). Oly szempontokból indulva ki, az alkotmányos fejlődés’ ezen korában, midőn minden dolog érdekel, melly a’ társasági, alkotmányos intézményekkel csak némileg is összefügg, nem lehet az ezen tárgyróli eszmefejtegetés érdektelen ; nem lehet egészen érdektelen röviden átvizsgálni hazai törvényeinket, hasonlítni azokat az általános jogelvekkel, ’s kimutatni a’ kórjeleket, mellyek bölcs orvos kézre várnak. (Folytattatik.) Háncs alók a’ magyar academia előtt. Nemcsak érdekesnek, hanem fontosnak is tartjuk . D. Schoepff Auguszt prof. ’s academiai szag’ befejező szavai’ közlését, a’ kancsalok gyógyítása’ ügyében. Tudva van e’ lapokból is , hogy tavaly decemberben vezetett e’ tudós orvos először tizenkét kancsal egyedet az academia elébe, tudományosan ön nézete és tapasztalása szerint értekezvén a’ kancsalság’ természetéről, ’s előmutatván részletesen a’ műtét’ fogásait, melly inmetszésben (tenotomia) áll, mi által görbe tagok is orvosoltatnak mai nap, habár nem olly biztosan a’ görbültség’ nagyobb fokain , mint a’ sandaság. A’ második bemutatás januárban , az utólsó martius’ 1-jén történt. „Szükségesnek tartom,így szólt az előadó, e’ harmadik bemutatást is a’ tudományok’ e’ jeles törvényszéke előtt, hogy e’gyógymód’ tökéletes biztosságáról a’leghalkabb kétkedés is elháríttassék. Íme ismét néhány egyed, ’s köztök új is, kikkel együtt mindössze tizenöt állott a’ Tek. Társ. előtt, állapotjai’ külön időpontjaiban , úgy mint a’ műtét előtt mint kancsalok, néhány tüstént a’ műtét után, a’ most jelen levők és mások két három héttel utána, sőt már most a’ legutóbb operáltak is úgy, hogy már egyen sincs többé legkisebb jele a’ véghez vitt műtétnek , ’s mindnyájan részint az előbbi alkalommal, részint most tökéletesen kiegyenesített szeműek. Voltak közöttük külön fokú kancsalok, közölök itt őszinte örömmel mutatom be Lusinszky urat, kit a’ társaság olly mértékben sanditónak látott, hogy ezer közt is alig fog egy kettő ilyennek találtatni.“ „Könnyen történhetik, T. T., hogy midőn valaki e’ műtéttel foglalkodni kezd, első próbáinak tökéletlen foganata lévén, talán magát a műtétéit okolja; ’s ez olly férfiakkal is történhetik, kik különben sok érdemmel ’s nagy műtevei ügyességgel bírnak. De legyen szabad nekem itt egész szerénységgel abbeli meggyőződésemet kimondani, hogy tíz húsz próba még nem ad jogot magát gyakorlottnak hinni, ’s a’ műtét felett eltörni a’ pálczát. Az ügyességhez