Athenaeum, 1841/1. félév
1841-05-30 / 64. szám
101- ban egy nap, ne igyék se többet se hamarább egymás után, mint az orvos javaslá; ’s ne szakaszsza félbe hirtelenkedve a’ vízzeli élést; az eredménynek, nem pedig az elöleges fogalmaknak (ilyeket fájdalom ollykor ollykor orvosoknál is tapasztalhatunk) kell a’ fürdés’ számát, a’ belsőleg használt ásványvíz’ mennyiségét ’s annál fogva a’ gyógyhelyen tartózkodás’ idejét is meghatározni. — T. 24. A’ természeti meleg ásványvizek’ hatása a’ mesterséggel melegített vizekét szembeszököleg fölülmúlja; minthogy ez utasok a’ melegítés által legnevezetesebb, leghathatósabb létrészeiket többnyire vagy egészen vagy nagyobb részint elveszítik. így van a’ dolog különösen a’ szabad és félig megkötött szénsavval, a’ kénvizenynyel, a’ szénsavas vassal; a’ mesterség ezt csak kevéssé akadályozhatja meg, de azért e’ tekintetben még sem egészen megvetendő. — T. 25. Leghathatósabbak azon hévizek, melylyeknél lehetséges magokban a’forrásokban fürödni — kivált ha a’ források gazdagok ’s olly módon használhatók, hogy a’ betegre az ásványvíz ’s a’ kifejlő légszeszek nagyobb ’s hirtelen megújuló mennyisége hathasson. Kevésbbé hathatósak azon hévizek, mellyeket, héviérsékletök miatt, ki kell hütetni, mert ez által a’ különféle légszeszek’ nagyobb részét elveszítik, ’s ezen veszteség által mind azon álló létrészeket is, mellyeknek felolvadása a’ légszeszek által föltételeztetett. Ez által a’ fürdővendégek azon kellemetlen, sőt néha kártékony kénytelenségbe is helyeztetnek, hogy olly vizet használjanak, mellyben elüttök már mások (néha sokan is) fűrödtenek. Ebből könnyű átlátni, miért olly szembeszökő a’ tepliczi (Trencsény mellett), szliácsi, nagyváradi, daruvári,’s részint a’ pöstyéni hévizek’ hatása. — T. 26. A’ nagyon forró hévizek másnemű hideg vizekkeli meghütése sincs kártékony befolyás nélkül azoknak erő- ’s vegytani hatásokat tekintve. Legkártékonyabb pedig akkor, ha az, idegen, nem ásvány, hanem például kút vagy folyóvíz által történik; mert ez által az ásványvíz tökéletesen szétbontatik. — T. 27. Magyarország’ hévizei jobbára a’ földes-sós ásványvizek’ (thermae terreo-salinae) osztályába tartoznak. A’ vasas és kénes hévizek’nagyobb részében is kitűnők a’ földes sók, különösen a’ szénszavas mészag és a’ kénsavas keserag. A’ higanyos sós hévizek ritkák honunkban. Ezek között leginkább kitűnők a’ lipiki, Pozsega megyében és a’ topuskói, az első bánsági őrezred kerületében. Amazt pontos vegybontás alá vetette 1839. Dr Wagner gyógyszerész, ezt 1837-ben Müller. A’nagyváradi hévizekben nincs szénsavas szilag, mint erről részint a’ hely’ színén , részint házamnál ismételve tett kísérletek által meggyőződtem. A’ budai hévizek különféle neműek; kén többekben létezik, de nem mindenikben. A’ Magyar-, Horvát-, Tótországban találtató hévizek’száma (mennyire eddigelé tudom) 64-re megyen; de bizonyára többen is vannak, ’s alig míveltetik közölök. — T. Literatura. Moses’ öt könyve. Magyarra fordította és jegyzetekkel fölvilágosította 111 o . . Móricz. Budán, a m. kir. egyetem’ betűivel 1840. (Első kötet : A’ teremtés’ könyve. Öt füzetben lap 1 363. Füzetének ára 18 kr. ep.) Aadr. (Folytatás.) Ha magát a’ magyar fordítást, melly a’ munka’ legbecsesb részét teszi, tekintjük , pillanatig sem kétkedünk kimondani, mikép Bloch urat bibliai irodalmunkban új korszak’ alapítójaként üdvözölhetjük. Megmutatta, mikép kell közérthetőséggel jó ízlést, egyszerűséggel nemességet kötni össze; az oltár’ zsámolyáig terjesztette az örök szép’ határait; irányt jelölt ki, ösvényt tört nyomdokosinak az irás’ classical magyar fordítására. A’ régi szűkkeblű, ízléstelen , hosszadalmas fordítási modor helyett, melly vizenyős szóárba hagyá szétfolyni a’ félteljes ösige’ fűszerolaját, tettleg állapitá meg az aestheticai szabályok szerinti forditásmód’ becsét. — A’ mi illeti fordításának az eredeti szöveghezi viszonyát, annak értelmét hüven adni igyekezett, folyvástt figyelemmel a’ külföld’ e’ nembeni legjobb termékeire, mint szintén a’ szentirásmagyarázat’ ismeretes régibb segédeszközeire, ’s hol másoktól eltérni jónak látó, indító okait a’ jegyzetekben megemlíteni el nem mulasztja. Azonban midőn az anyagit átveszi, nem feled annak életihletet is kölcsönözni az eredetiről; az őskor n agg- és egyszerű töredékes szólásmódjára, a’ regényes keleti színezetre, a költői párhuzamosságra, hol szükséges, ’s az eredetit sajátlag bélyegző ünnepélyes hangulatra is kiterjeszti figyelmét, ’s ekkép példányképének nem csak pontos körrajzát adni, hanem a’ rajta elömlő külön árnyéklatokat is hű daguerrotypként letükrözni igyekezik. — Nyelvében a’ túl és innen közti mérséklet’ középvonalát biztos tapintattal találja el; — a’ neo- és orthologismust illetőleg férfiúi kor’ érett fonto