Athenaeum, 1841/1. félév
1841-06-01 / 65. szám
+ 14. R. fokon alul ne igen használják. Ártalmas a’ hideg vízbeni fürdés és úszás olly betegségekben ’s kórhajlamokban , mellyekben minden erősebb mozgalmat ’s meghűlést szorgalmasan kerülni kell. A’ hideg vizbeni mosdást, fürdést, ’s annak ivását általános gyógyszer’ méltóságára emelni, jelenkorunk’ esztelenségei közé tartozik, ’s helylyel helylyel fájdalom a’ könnyen hivők’ tömegétől pénzcsalás’ tisztátalan eszközéül használtatik. De ezen esztelenség is elmulandik, miként elmúltának a’Brownianismus, Mesmerismus, Broussaismus, ’s bármelly néven nevezett gyógytani divat bűnök; ellenben megmaradand mindenha, míg csak bolygó földtekénken emberek és betegségek lakozandnak , a’ régi, évezredeken át igazolt, Hippocrates’ gyógy módja. — T. 31. A’ tengerben fürdés egykorú lehet az emberi nemmel; és csakugyan már a’ legrégibb orvos íróknál is világos nyomaira találunk a’ tengerfürdök’ gyógyászi alkalmazásának. De a’ tenger’ szabályozott használata nyilvános jól rendezett intézetekben, az újabb idők’ találmánya. Az elsőség ezen jótékony intézetekre nézve az angolokat illeti, kik Guidot és Russel *) irományai által fölindíttatva, a’ közelé»)» lefolyt század’ közepe’ táján, tengerpartjaikon több illyneum intézeteket állítottak, s minden szükségesekkel gazdagon felkészítettek. Valamint később (1767—1776) követték példájokat a’ francziák, mire leginkább Marteau és Maret **) irományaik szolgáltattak alkalmat. Németország legelső tengerfürdőit a’ nagy hirű Lichtenbergnek ’s a’ fáradhatlan Vogel Sámuelnek***) köszönheti. Belgium, Holland ’s Oroszország nem sokára követelt példájokat, így támadtak mintegy 90 évtől fogva az atlanti, éjszaki ’s Balt tengerben nagy számú, jól rendezett, ’s az emberek’ betegségeire jótékonyan ható gyógyintézetek. Kevesebbet tettek e’ tekintetben az Europa’ délszaki tartományaiban lakó nemzetek, mind a’ mellett, hogy tengereik, a hideg éjszakéi felett némi elsőséggel birnak. — T. 32. A’ tengerfürdök nagy ’s tulajdonnemű hatásait sok éles elmi, szorgalmas vizsgálók’ alapos tapasztalataik bizonyítják. Ezen hatás feltételeztetik 1. a’ tenger’ vizének vegytani szerkezete, 2. hévmérséklete, 3. hullámcsapása, ’s 4. a’ tengeri jégnek sajátsága által. A’ tenger’ vize, vegytani szerkezetét tekintve, a’ konyhasós vizek közé tartozik; mindazáltal részint természet-, vegytani, részint gyógyerőtani tekintetből azoknak egy tulajdon osztályába helyezendő. A’ tengervíz’ hévmérséklete különböző az évszak, földrajzi szélesség, a’ szelek’ stb különffélesége szerint. A’ Balttengerben (Doberan mellett) a’ fürdő évszakban (julius, augustus , September) rendesen +12—16 foknyi R. a’ viz’ mérséklete. Az éjszaki tengerben Norderney mellett ugyan azon időszakban + 14° és + 15° R. Mind a’ két helyett naponként négyszer létettek pontos vizsgálatok. Nem így van a’ dolog a’ földközi- és fekete tengerben, hol a’ viz’ mérséklete nyáron a’ +25 ik fokig emelkedik R. szerint, ’s rendesen +16° R. és +19° R. között áll. A’ hullámcsapás’ főfő befolyású a’ tengerfürdőkkeli élésben, mint ezt minden hasonnemü gyógyintézeteknél lakó orvosok egyezőleg bizonyítják. Úgy látszik, hogy azon rázkódás, mellyel a’ hullámcsapás a’ test’ felületére gyakorol, egész az életműség belsejébe hat. A’ hullámcsapás’ izgató hatása gyenge érzékeny egyedeknél a’ túlérzékenységig észrevehető. A’ tenger feletti jég a’ szárazfölditől nagyon különbözik. Amaz tisztább, azaz kevesebb idegen nemes kártékony részecskékkel fertőzett, továbbá nedvesebb, ’s öröművileg felkapott sós részeket foglal magában, általában kevésbbé változó, mint a’ szárazföldi jég, ’s annálfogva közönségesen egészségesebb; ’s némelly betegségek’ gyógyítására különösen hat. Tognio I, a jós ej Tti. Guidot, Apology for the bath with some reflexions on dod bathing in Seawater. Loudon 1718. R. Russel, De tabe glandulari seu de usu aquae marinae in morbis glandularum. 1750. •*) P. A. Mar te au, Mém. suri’action etl’utilité des bains sóit d’ eau douce, sóit d’ eau de mer. 1707. Maré t Mém. sur la maniére d’ agir les bains d' eau douce et des bains de mer. Dijon , 1769. **‘j G. Ch. Lichtenberg (im Göttinger Taschen [calender) 1793. Warum liat Deutschland noch kein grosses öffentliches Seebad ? S. G. von Vogel Beschreibung der Seebadanstalt an der Ostsee in Mekelburg und über den Nutzen und Gebrauch de Seebaeder. Stendal. 1794, ’s több hason tartalmú munkái. (Vége következik.)