Athenaeum, 1841/1. félév

1841-02-14 / 19. szám

Kl.i. félév, 19. szém­. Tartalom: A’ jobbágyi terhek' megváltásáról. Vége I Tóth Lőrincz). — Literatúrai Utazások a’ felső austriai sóka­­marai uradalom­ Tyrol- és Bajorhonban stb. 1104.* — Házi boldogság (I). — Tárcza: Magyar academia. — Magyar játékszín­ krónika I­V. és ***). — Hírlapi ellenőr (Philodikaeus). — Literatúrai mozgalmak (L. F.­ A­ jobbágyi tér bele'' megváltásáról. (Vége.) 2. A’ közjogi tériteknél, ha akár m­agok­­ban, akár az újabb viszonyokra vonatkozólag tulság­osak­ és nyomasztóknak tetszenek, főleg ollyaknál, mellyekre nézve az igazló ok újabb időkben megszűnt, nyilvános jogtalanság lenne a’ megváltást a’ teherviselők’ nyakába tolni. Ők jogosan ’s föltétlenül kívánhatják, hogy az illy’ nyomasztó tehertől megmentessenek; ’s mago­kat megváltani nem annyi volna, mint azt elérni a’ mit joggal kívánhatnak, hanem kényszerit­­tetni, hogy a’ nekik előbb utóbb megadatni kellő ingyen menekülés’ reményéről ’s igényéről lete­gyenek azáltal, ha a’ teher’ pénzértékét előre minden időre lefizetik. — E’ második osztályba tartoznak főleg azon terhek, mellyek történeti tanúbizonyságok szerint, adóként vagy álta­lában köz szükség miatt rovattak a’tehervi­selőre , ’s későbben, midőn ezen eredetük fele­­dékenységbe ment, ’s újabb, az új status-viszo­nyokhoz és kormányrendszerekhez alkalmazott adók rendeltettek, rajtok vesztek, úgy hogy ezen terhek’ viselői, más osztályokhoz képest, jelenleg kettős és többszörös arányban fizetnek a’ köz­szükségekhez. — Hogy azon régi adók’ szedése többféle után magánjogi természetű lett, vagy felületes megtekintés után ollyannak tet­szik , ez a’ teherviselőre nézve semmi változást nem tehet. Az ő teherviselése mind addig, m­ig valamelly valódi, ellene vagy előde ellen inté­zett magánjogi czím bebizonyítva nincs, közjogi természetű marad. Ő nem akará ’s nem eszköz­lé , azért nem is felelős érte , hogy e’ teher ma­gánjogi lett; az ide vonatkozó tett dolgok őt nem érhetik. — Annak elhatározása azonban, tarto­zik-e a’ status az eddigi jogbirtokosnak kárpót­lással , vagy nem ? — Onnét függ, hogy a’ sta­tus bizonyos személynek magánjogi czím alatt adta-e ált azon joggal élést, vagy a’ köz szol­gálat’ czéljaira fordította-e p. o. tiszti díjat, ’s ezen hivatalok fenállnak-e ma is, vagy nem? — Ha valamelly magánjogi czím a’ status’ ellené­ben bebizonyúl, akkor a’ status kárpótlással tartozik (de ez igen ritka eset); ha pedig köz­szolgálati czélokra fordítá, úgy a’ haszonvétel’ oka ’s igy joga is a’ változott statusviszonyok­kal együtt megszűnt. — Azonban az eredet’ vagy szerzésezim’ ollykori kétessége, méltá­nyosság, kímélet és politicai tekintetek gyakran azt tanácsolják, hogy a’ kárpótlás’ mennyisége egyezkedés’ útján döntessék el ’s magok a’ te­herviselők is , hogy annál könnyebben czélhoz juthassanak, tehát okosságból, örömest reá állnak, hogy a’ váltságsomma’ vagy kárpótlási mennyiség’ egy részét magokra vállalják, úgy hogy az egész dolog három érdekeltek közti szerződés’ alakját ’s természetét veszi föl. 3. A’ harmadik osztály, t. i. az eredetek­ ’s tartalmakra nézve nyilván jogellenes terhek.

Next