Athenaeum, 1841/2. félév
1841-10-19 / 48. szám
757 758 Gyermekhalott fölött. Hogy első csókban jó szelíd Lelkét lehelje rád, A’ hosszú szenvedés után Ölébe kér anyád. Szegénynek , hajd, ki mondja majd —• Lágy karja tártan áll — Hogy gyermekét elébb mint ő, Ölelte a’ halál. Alvó fiú keresztvized Apád’ könyvje lesz, Ki lágy bölcsővel várt, ’s kemény Halotti padra tesz. Eidor Emil, Laurámhoz. Angyal-arcza szende lányka, Szép miként egy istenálom, Szólj , ha sorsod menni késztet, Másodat fel hol találom ? Hol ragyog fel éjszemednek Éltető szelei sugara, Melly felém egy üdv-világot Egy egy pillanatra tára? Jobb ne szólj ! — mert szép reményűn’ Még fenálló tünde vára Szerteomlik életemmel Rózsaajkid’ egy szavára. t.noka Gusztáv. Nincs boszorkány. (Vége.) Kálmán király igen kellemetlen helyzetben vala. Ő Kelem’szavainak tökéletes hitelt adott, ámbár Tiborcz’ kincsének eltűnését nem bírta magának megmagyarázni, főként, miután a’ gyanús házikót össze vissza motozák, a’ nélkül , hogy az eltűnt pénznek ’s drágaságoknak legkisebb nyomára akadhattak volna. Fölvilágosultsága mindazáltal nem hagyá e’ megfejthetlennek látszó körülmény’ okait valamelly természet fölötti erő’ munkálkodásában keresnie, ’s azért tiszta szívből szerette volna a’ szerencsétlen vádlottakat megmenteni; de mint igazságos király jól tudá, hogy törvény fölé emelkednie nem szabad, ’s hogy épen ő tartozik jó példát adni a’ nemzetnek, első hajolván meg a’ törvény’ parancsszava előtt, ’s a’ sötétség’ azon gyásznapjaiban boszorkányok és babona ellen igen szigorúan hangzott a’ vakság alkotta törvénynek óság biszír szózata. De még más tekintet is tiltá ezen ügyben hatályost) föllépését; a’ keresztesek’ egész roppant tábora igen föl volt ingerülve, ’s a’ királyt csak néhány száz fegyveres környezé, és ennél fogva minden erőszakos komoly ellenszegülés az ország’ méltóságát veszélyeztethette volna a’ király’ fölként személyében, mert a’ keresztesek bizonyosan nyílt erőszakkal kényszerítették volna őt kaszájukban megegyezésre, ’s ezen súrlódás még kártékony háborúba is keverhető vala az országot. Kálmán tehát kénytelen volt jobb meggyőződését elfojtani, ’s törekvéseinek, mikkel legalább némi árnyékát akará kiküzdeni a’ megszabadulhatás’ reményének a’ vádlottak’ számára, csak az lett gyümölcse, hogy hosszas vitatkozás után elhatároztaték, mikép másnap reggel az egész nép’jelenlétében Balatonba fog a’ két boszorkány dobatni, honnan az isteni igazság bármi csoda által is kiszabadíthatja őket, ha csakugyan ártatlanok. Az ítéletet Kálmán király megerősíté, ’s egy fegyveres csapat Tihanyba siete azzal, hogy hajnalhasadtakor a’ kegyetlen és istenkisérlő ítélet végrehajtathassék. A’ napi fáradalmat és rémülést borozás közt törekvők feledni este a’ kereszteshad, ’s a’ magyar lakosság sem feledé vendégszeretetét kitüntetni, és jó példával előzni meg az idegeneket. Minden vigságnak engedé át magát, csak a’ király volt komor és kedvetlen, ’s nem talált szavakat Kelem’ vigasztalására, kit folyvást oldala mellett kellett megtartania. A’ szerelem száz meg száz tervet sugall már elméjébe kedvese’ megszabadítására, ’s a’ király részvevő szánakozással hallgatá azokat végig; de rövid vitatkozás után mindenkor meggyőződök velem, hogy tervét nem valósíthatni, ’s hogy segélyt csak istentől szabad most már reménylenie. Tiborcznak sem igen volt oka különös vigságra, mert számos évi példás jámborságának gazdag gyümölcseit elveszté, ’s olly király alatt, ki annyira törekvők az átalános fölvilágosultságot terjeszteni, mikép Kálmán király tévé, valóban nem legfényesb reményt táplálhatott vagyonának kipótlása iránt. Azoban kötelességének érzé legalább mindent megkísérteni, mi által legalább egy részét ismét visszanyerhetné az elveszett kincsnek. Mindenek *