Athenaeum, 1841/2. félév
1841-09-21 / 36. szám
K. ÖTÖDIK ÉV : Második félév. Pesten , September* 31. 1841. 36 szám. Tartalom: A’ természettudományok’ befolyása az emberre ’s a’ köztársaságra (Vajda). — Puszta liget (Garay János). — A’ kép. Vége (Sz.j.). — Tárcz a: Az angol kertek’ eredete (—!—). — Nyilatkozás (Vachot Imre). — Böngészet (Garácy). A' természettudomány de' befolyása az emberre 's a’ rettxtársasétgra *). Midőn illyen fő fontosságú tárgyban szavat emelek, midőn ez academia’ teremeiben először lépek véleményekkel és okoskodással elő, távol legyen tőlem, azt hinni, hogy valami újat hozok szőnyegre, ’s értekezésem által mind a’ tant, isten tudja mennyivel tolom előre, mind hallgatóimat felségesen mulatandom. Igen ismerem gyengeségemet, miképen csak fátyolon keresztül pillanthatok természetanyánk’ titkaiba , és többnyire sejtés, vélemény, okoskodás az, miket adhatok, ellenben tudva ’s bebizonyítva van előttem és a’ haza előtt azon férfiak’ mély belátása, kiket ez intézet teljes joggal övéinek mondhat, kik előtt tehát minden erőm’ megvetésével sem léphetnék föl valami újjal, valami ismeretlennel, arról még kevesebbé lehetvén szó, hogy előadásom meglepő lehessen szemeikben. Az egészet úgy kérem tehát csak vétetni, mint jó ezélú törekvést: ismeretes dolgok’ emlékezetbe hozása által kellemes órácskát szerezni némellyeknek, ’s minél kevesbbé unalmas lenni másoknak. Azon kérdést tűzem ki magamnak: Minő befolyást gyakorolnak az emberre a’ természeti tudományok? Erre az általános felelet hamar megvan: Csak jótékonyat! Ezt könnyű volna megtanulni, mind elölegesen az észből, mind utólagosan a’ mindennapi életből, de én kissé hátrább akarok visszamenni, ’s mielőtt fökérdésemet fejtegetném, magát a’ tudományt is bonczkésem alá veszem, hogy meglássuk, minő lénynyel van dolgunk, ’s lehet-e tőle hatást remélnünk ? A’ természettudomány a’ természet’ ismeretét teszi ’s jelenti. De minő lény a’ természet? Nem mutat-e idő és térbeli határtalansága által mindjárt az első vizsgálatnál olly tulajdonságokat, mellyek emberi megfogáson fölül vannak ? Ismerjük-e földünket? ismerjük-e csak kérgét? ismerjük-e a’ virágokat, mellyeken átcsuszamlunk, vagy az állatokat, mellyek, mint mi, mozognak? Ha volna vakmerő, ki ezt állítani merné, kérdem: ismeri ezek’ lényegét, mi szerint nra vannak, holnap nincsenek? És ha ki vitatná, hogy kitanulá e’porszemecskét, mellyet mi földnek nevezünk, szóljon: mit tanula ki a' világ egészből ? — Hol van a’ sok millió mérföld távolságú nap, hol vannak a’ milliárd naptávolságnyi csillagzatok , mellyektöl históriai időnk alatt csak a’ sugarak sem érkezhettek volna le naprendszerünkig ? Valóban a’ csillagász’ legjobb csöve is csekély részt kalandoz be a’ mindenségböl, ’s úgy szólván, csak egy pont körül 36 *) Felolvastatott a’ magyar academia’ egyik heti ülésében.