Athenaeum, 1841/2. félév

1841-09-21 / 36. szám

K. ÖTÖDIK ÉV : Második félév. Pesten , September* 3­1. 1841. 36­ szám. Tartalom: A’ természettudományok’ befolyása az emberre ’s a’ köztársaságra (Vajda). — Puszta liget (Garay János). — A’ kép. Vége (Sz.j.). — Tár­cz a: Az angol kertek’ eredete (—!—). — Nyilatkozás (Vachot Imre). — Bön­­gészet (Garácy). A­' természettudomány d­e' befolyá­sa az emberre 's a’ rettxtársa­­sétgra *). Midőn illyen fő fontosságú tárgyban sza­vat emelek, midőn ez academia’ teremeiben e­­lőször lépek véleményekkel és okoskodással e­­lő, távol legyen tőlem, azt hinni, hogy valami újat hozok szőnyegre, ’s értekezésem által mind a’ tant, isten tudja mennyivel tolom előre, mind hallgatóimat felségesen mulatandom. Igen is­merem gyengeségemet, miképen csak fátyolon keresztül pillanthatok természetanyánk’ titkai­ba , és többnyire sejtés, vélemény, okoskodás az, miket adhatok, ellenben tudva ’s bebizo­nyítva van előttem és a’ haza előtt azon férfi­ak’ mély belátása, kiket ez intézet teljes jog­gal övéinek mondhat, kik előtt tehát minden e­­rőm’ megvetésével sem léphetnék föl valami új­jal, valami ismeretlennel, arról még keveseb­bé lehetvén szó, hogy előadásom meglepő le­hessen szemeikben. Az egészet úgy kérem te­hát csak vétetni, mint jó ezélú törekvést: is­meretes dolgok’ emlékezetbe hozása által kel­lemes órácskát szerezni­ némellyeknek, ’s mi­nél kevesbbé unalmas lenni másoknak. Azon kérdést tű­zem ki magamnak: Minő befolyást gyakorolnak az emberre a’ természeti tudományok? Erre az általá­nos felelet hamar megvan: Csak jótékonyat! Ezt könnyű volna megtanulni, mind elölegesen az észből, mind utólagosan a’ mindennapi élet­ből, de én kissé hátrább akarok visszamenni, ’s mielőtt fökérdésemet fejtegetném, magát a’ tudományt is bonczkésem alá veszem, hogy meglássuk, minő lény­nyel van dolgunk, ’s le­het-e tőle hatást remélnünk ? A’ természettudo­mány a’ természet’ ismeretét teszi ’s jelenti. De minő lény a’ természet? Nem mutat-e idő és tér­beli határtalansága által mindjárt az első vizsgálatnál olly tulajdonságokat, mellyek em­beri megfogáson fölül vannak ? Ismerjük-e föl­dünket? ismerjük-e csak kérgét? ismerjük-e a’ virágokat, mellyeken átcsuszam­lunk, vagy az állatokat, mellyek, mint mi, mozognak? Ha volna vakmerő, ki ezt állítani merné, kérdem: ismeri ezek’ lényegét, mi szerint nra vannak, holnap nincsenek? És ha ki vitatná, hogy ki­­tanulá e’porszemecskét, mellyet mi földnek ne­vezünk, szóljon: mit tanula ki a' világ­ egész­ből ? — Hol van a’ sok millió mérföld távolsá­gú nap, hol vannak a’ milliárd naptávolságnyi csillagzatok , mellyektöl históriai időnk alatt csak a’ sugarak sem érkezhettek volna le nap­rendszerünkig ? Valóban a’ csillagász’ legjobb csöve is csekély részt kalandoz be a’ minden­­ségböl, ’s úgy szólván, csak egy pont körül 36 *) Felolvastatott a’ magyar academia’ egyik heti ülé­sében.

Next