Athenaeum, 1842/2. félév

1842-07-10 / 4. szám

27 28 giáról és revelatióról, a’ keresztény vallásról, az ördögről és angyalokról (Satanologiával fejezte be előadását) stb. Minden theoriáinak alapja a’ levegőben szabadon ugyan , de alap nélkül úszkáló potentiák, kinek tehát nincs léghajózáshoz kedve, Seb.’ potentiáit hagyja abba. Részemről a’ magyarok’ ungi vagy pusztaszeri gyűlésének bármelly pontját sem cserélném fel Sch.’ minden potentiáival. — Nemzetünk’ keblében a’ bölcsészetnek annyi ép magvai vannak letéve, hogy azokat feldolgozni szép és jutalmazó feladat. ’S kegyed a’ polgári élet felé fordul, ’s a’ társas viszonyok’ elveiről ir? Erre nagy szükségünk van. De hiszem, milly tudományos vállalatra nincs szükségünk ! Én iskoláinkat tartván szem előtt, bölcsészeti történetekhez gyűjtögetek adatokat, ’s észtan’írásához fogtam. Mindkettőre olly alkalom tán sehol sincs, mint épen itt Berlinben. Az észtanra nézve elvem: részint érthető, és az életre alkalmazható észtant írni, részint az előkészületeket Aristotelestől Hegelig illőleg méltatni. Először is tisztába kelleőnöm a’nyelvvel, majd szavaink’ értelmét határozni meg, majd újakat alkotni, így például: eszmélet = Besonnenheit, öntudat = Gewissen , tudatom = Bewusstsein , öntudatom = Selbstbewusstsein, tetszmény = dogma, rovazat = categoria, egyén = subjectum, egyed = individuum, alany = substratum stb. Szerencsém, ha újításaim kegyedi helyeslését vívhatnák ki. — Másodszor Hegel’ módszerével ’s a’ speculatióval kelle megismerkednem. ’S ez nehezebb feladat, mint új szavak’ gyártása. Most, midőn keresztül mentem e’ rendszeren, mondhatom, hogy azt, ha az idő’ követeléseitől nem akarunk elmaradni, ismernünk kell. Kik eddig nálunk Hegelről beszéltek , vagy barátai voltak vagy ellenségei; én bíráló szempontból tekintem. Cousin megvallja, hogy midőn meglátogatta Hegelt, érezte, hogy magánál nagyobb férfiú’ellenében áll, ’s ismét más helyen mondja: „Hegel sokat kölcsönözött Schellingtől: én annyival gyöngébb, mint akár az egyik, akár a’másik, mindkettőtől kölcsönöztem“. Ha ezt a’ francziák tehetik, mért ne tehessük mi magyarok, holott nekünk olly sokat kell még tennünk , hogy a’ mivelt világgal versenyezve haladhassunk ! De ép az alap, ’s hiányaink’ érzete sarkalni fog a’haladás’pályáján. Hallom , hogy egyetemünknél a’ neveléstani széket végre be akarják tölteni, bárcsak olly egyedet választanának, kitől e’ nemben irodalmunk is gyarapodást várhatna. Még be nincs töltve a’ szék, arra látszik mutatni, hogy a’ nevelés’ügye egész hazánkban eddig kevesebb figyelemre méltaték, mint illő volna. — Hogy kegyed’ elnöklete alatt a’ miskolczi két evang. felekezet egyesíteni akarja iskoláit; kétszerte örvendetes : mert a’ két testvérfelekezet fog kezet, ’s mert iskoláinkra fordittatik a’ figyelem. ’S ha a’ szepesi XVI. városok’ egyikében , Olaniban, századok óta lehet ez■yesítve a’ római cath. és evang. vallásfelekezetek’ iskolája, miért ne követhetné ezen százados példát Miskolcz’ két evang. iskolája? Azt azonban nem helyeselhetném, ha a’ pesti evang.egyetemes egyházi gyűlés már ez idén fogna hozzá iskoláink’ tettleges reformjához, mert e’ tárgy még nincs illőleg kifejtve, ’s nem is említvén az én észrevételeimet, mellyeket itt a’ külföldön gyűjtögettem össze, annyit minden esetre mondhatok, hogy épen most utaznak több hazánkfiai olly czélból itt Németországban , hogy a’ nevelésügy’ mostani állásával megismerkedvén, rövid időn az iskolai reformhoz hazánkban szavazatukat kijelenthessék. A’ zay-ugróczi gyűlésen jelen voltam, az ott kidolgozott tanterv minden eddigiek közt bizonyosan első helyen áll, de sem vallásfelekezetünk’, sem a’ nemzet’, sem a’ tudományosság’követeléseit azért nem elégíthetné ki, mert míg csak egyes vallásfelekezetek dolgoznak ki tanrendszert, másoknak hozzájárulása és megegyezése nélkül nem hozhatnak lényeges javítást elő. Ezt — véleményem szerint — csak az országgyűlés tehetné , melly egyesek’ érdekein felül, vagy inkább azoknak összes képviselőiből áll. — Nézetem szerint a’ reformnak legjobb pontjai ezek : szakok ’s nem osztályok szerint tanítani, az átmeneteit egy osztályból a’ másba, nem időtől, de a’tanuló’képességétől függeszteni fel, félévenként fejezni be minden tudományt, a’ tanítókat jobban fizetni, a’ tanmódszert nem emlékezetgyakorlásba és megkövült mechanismusba , de a’tanuló’ tehetségeinek kifejtésébe helyezni, a’ gymnasiumokat részint az elemi osztályoktól, részint a’szaktudományoktól szorosan elkülönözni, mit kelljen a’ tanulónak tudnia, részint midőn a’ gymnasiumba lép, részint midőn azt elhagyja. A’ mostani prima vagy is philosophai osztály a’ gymnasiumhoz csatoltassék, a’ mellynek szükségesképen kiegészítő része, de benne a’ bölcsészeti tudományok’ köre szűkebbre szorittassék, ’s philologiának és egyéb tudományoknak hely engedtessék; ha a’ gymnasiumot elhagyja az ifjú, olly vizsgálaton menjen keresztül, mellyben ha megfelel a’követeléseknek, érettkorúnak nyilatkoztassék, ’s collegiumokban és egyetemen, mint érettkorú fiatal ember, szabadon és önállólag folytathassa tudományos pályáját : ez utóbbi pont a’ legjobb pont; ha ezt ki nem vittük, nem fogunk képezni szaktudósokat, ’s hazánkban a’ tudományokat — a’ szabad emberi lélek’ szabad kincseit — gyámság alatt fogjuk tartani, ’s más nemzetekre nézve kiskorúak leszünk. ’S ime ki vagynak-e nálunk illőleg merítve ezen ’s ezekhez hasonló számos más pontok , hogy az utolsó félszázadnak a’ nevelés’ ügyében tett óriási előhaladását hasznunkra fordíthassuk? avagy nem tanácsosabb-e várni még egy vagy két esztendeig, és aztán olly reformot hozni létre , melly Európa’ bámelly nemzetének is díszére váljék? Nemzetünk’jövendője ezt megérdemli, sőt ezzel a’ jelenkor a’ jövendőnek tartozik. — Sajnálni lehet, hogy Nyíregyházán a’ néptanítókat képező intézet helyett, teljes osztályú — prímával biró — gymnasium nem alapittatik , hogy példányúl szolgálna a’ többieknek. Új iskolát tökéletesebb elvek szerint hozni létre könnyebb, mint a’ fenlevőket tökélyesiteni. Népiskoláinkon pedig — legalább jelen körülményeink közt — más úton is czélszerűen lehetne segíteni. Kegyed Miskolczon úgy is az iskolák ügye-