Athenaeum, 1842/2. félév
1842-08-07 / 16. szám
viszontagságok’ eltűrésére szoktatja, erősítésre pedig a’ gyógyítás’ minden fokán szükség van. Meg kell azonban jegyeznem , hogy a’ vízgyógymódban nem csak a’ víz’ hidege , hanem a’ levegő , a’ gyorsabb és rendesebb emésztés , a’ szokott gondok és munkák’ elmellőzése, a’testnek gyakorlásai, szóval a’ physical gyógyítás’ egész kiterjedésében maga is elősegíti az erősödést. — Eső zuhany, rendes viz ital az emésztő tehetség’ sokáig, test-gyakorlás, ülő fürdő az altest’ bajainál , vékony kisajtolt — melegítő — borítékok, a’ párolgásig melegített testnek rövid fürösztése, tápláló és könnyen emészthető étel, de soha a’szükségen túl, később fél hüvelyknyi, végre vastagabb sugár-zuhany, teszik az erősítő kezelések’ öszvegét, de mindezek csak néhány perczig véve. Ezután ott, hol nem csak edzés, de a’ testnek valamelly bajtól menekedése is szükséges, jő b) a’ testnek felizgatása, és mintegy jómóddali kényszerítése, hogy a’ bajt, melly belsejében lappang, és később talán akkor, midőn a’ test már nem birna elég erővel annak meggyőzésére , kitörne, mutassa ki, hogy igy az ellenséget, mellyel meg kell küzdenünk, színről szilire láthassuk, mit megtudni, még pedig jókor megtudni, nagy nyereség. E’ foganat várható ugyan a’ hasonszenvtől is, mert ennek is a’ betegséghez hasonló változásokat okozó szerei minden bevétel által — bár csekély fokban is — nagyítgatva a’ kórjeleket, kitüntetik ezeket, ’s csak igy ingerült ellenhatásra, és mind a’ baj, mind a’ gyógyszer elleni küzdésre az életerőt; de a’ hasonszenvnek efféle hatása nem olly biztos, mint a’ vízgyógymódé, azon esetekben , mellyekben az életerő elcsigázva, sok bevétel által eltompítva vagyon, hol a’ mélyen lappangó, többnyire öröklött baj szétágazik , hol sok a’ kitakarítni való. E’ sikert tapasztalásnál fogva nagynak tartom , és valódi nyereségnek, mellyet vizgyógymód nélkül, nélkülöznünk kellene nemünk’ tetemes kárával. Történik t. i. majd minden beteggel, hogy miután egy ideig erősödött, az életerő mintegy fellázad, nem akarja fészkében tűrni a’rendetlenséget , azaz, az élet-működések’ aránytalanságát, és ennek elmaradhatlan szüleményét, a’ kóranyagot; igyekszik mindkettőtől menekedni, mi sok esetben háborodással — crisis — megy végbe, anynyira , hogy a’ ki nem tapasztalt, megijedhet, és veszélytől tarthat ott, hol ügyes vezérlet alatt örűlnie kellene. Itt az időpont, hol orvosra, tapasztaltra és gondosra van szükség, és hol a’ vezér nélküli beteg többet árthat mint használhat magának. — E’ felizgatásnak eszközlésére az a) pont alatti kezelések’ nagyobb és kitartóbb foka, a’ víznek nagyobb hidege és mennyisége, gyakoribb alkalmazása, és utána nagyobb kimelegedés, végre a’ felhevűlt testnek hirtelen vizbe mártása, ’s azonnali kivétele , mint leghatóbb eszköz, szükséges. E’ felizgattatás a’ nagy természetbeni súlyegyént helyreállító égi háborúként ott, hol elég az életerő, a’ baj pedig nem nagy, a’ kezelések kellő fokig vitettek csak, és nincs sok kitisztilni való kóranyag, rövid idő alatt arányt hoz az életműködések közé , az az egészséget, de ott, hol a’ betegség régi, mélyen lappang , szétágazó, és sok a’ helytelen nedv a’ testben, ha szinte helyes is a’ kezelés, mégis a’ crisis több ízben tér viszsza. Ott végre, hol a’ vízgyógymódnak izgató kezelései kelleténél nagyobb mértékben alkalmaztattak, vagy a’ betegség nemesebb részeket támadott meg, könnyen megesik, hogy az életerő kelleténél nagyobb fokra izgattatik fel, és szükségben vagy szinte ártatlan küzdések idéztetnek elő : lázak , görcsök, gyuladások, fekélyek stb , mellyek legroszabb esetben halállal is végződhetnének, de mindenesetre az életerőt emésztenék, az öregedést siettetnék, ha e) az enyhitő kezelés elmulasztatnék. A’ két első pont alatt említett hatása a’ víznek bizonyos ugyan, de nem olly szembe ötlő mint ez, mellyről e’ helyen szólni kívánok. Bámulásra ragadja ez a’ nézőt, és tiszteletre a’ gondolkozni képest. A’ legégőbb láz , a’ legizzóbb velő vagy tüdőgyuladás , a’ fekélyek vagy más bármelly rész’ fájdalma enged a’ 12—18 foknyi egész vagy fél fürdőnek, vizes és gyakran változtatandó részes vagy lepedő borítékoknak, esőzuhanynak, folyófürdőknek, kézzel simogatás és öblögetésnek; mellyek után minden felesleg meleg elvive lévén ágyba, nedves lepedőbe fektettetik a’ beteg, jól betakarva izzad , elalszik, ’s bágyadtan de egészségesen kel fel. — A’ legborzasztóbb élet-viharokat illy egyszerű elemnek ügyes kezelése által enyészni látni, és mégis a’gyógymódnak hatásán kétkedhetni, megfoghatlan elfogultság, és magának többet mint a' gyógymódnak ártó makacsság volna ; e’ gyógymódnak, melly költséges gyógyszer és árthatási veszély nélkül az emberi betegségek’ leggyakrabbjaitól menekedni tanít , neve csak testi megváltás lehet. Az életerőnek kicsapongásai akár természetes gyors betegségekben, akár mesterséges crisisekben tartoznak ide. — Történik azonban sokszor, mint felebb említém, hogy a’ legszabályosabban felizgatott és kormányzott kitörése is az életerőnek nem képes egyszerre helyreállítani az egészséget, hanem illy kitöréssel kezdődik d) a’ testnek tisztítása ott, hol a’ betegség kóranyaggal párosúl, mert vannak betegségek kóranyag nélkül, de vannak ezzel is, ’s a’ hosszas ideig tartók többnyire illyek; ennek eredete a’ következő: Az élő test a’mindennapi működésekre felhasznált anyagát és erejét a’ ksltermészetből vett táplálék által pótolja, mellyet több rendű átváltozás rokon által vivén , vérré és testté változtat; kettő tehát a’táplálásnak factora: az emésztő erő, és az eledelek. Az emésztő erő úgy működhetik rendesen csak, ha az emésztő orgánumok minden tekintetben rendesek; már pedig ezek hányszor rendetlenek ? hát a’ táplálékok magok hányszor czélelleniek ? mind ez esetekben pedig a’ készült nedvek, ’s az ezekből képződő testrészek, mi módon lehessenek rendes vegyületűek, nem foghatom meg. E’ nem rendes vegyületnek tehát, hogy az igaz egészség helyre álljon, változnia, ’s a’résznek, melly a vegyületet helytelenné teszi, kiválnia, kiürülnie kell, ’s ez az, mit egy szóval kóranyagnak nevezünk. De sokkal világosabban, mint ez elmélkedés, mutatja a’ tapasztalás illy anyagnak jelenlétét, az izzadásnak