Athenaeum, 1842/2. félév

1842-12-04 / 67. szám

533 534 Hah! mi kép leng a’ ködéjben 2 Bájoló, mint a’ tavasz ..... Szőke fürttel ..... kék .szemekkel..... H űtelen lyány, képed az ! Nines tehát a’ nagy világon , Nincs liely, csalfa szép alak ! Hol sebemre ír csepegjen, Hol feledni tudjalak ? Petőfi/ Sándor. T ü g e c x w Ti, o r. Germain természetbúvár ollyan fölfedezésről tudó­sit a’ Toulonnaisban, mellytől gyarmataira legörven- detesb eredményeket vár a’ kormány. E’ fölfedezést Lamoriciere tábornagy Masearában véletlenül tévé. Az úgy nevezett indiai vagy berber-fügék’ érésidejekor vagyunk itt, igy ír Germain ur ; a’ katonák kedvökre esznek belőlük, mivel e’ gyümölcs szintolly jóízii mint egészséges. Lamoriciere tábornagy azt vévé azonban észre, bogy a’ katonák által elhányt vastag fügeliéjak megbűzíték a’ levegőt. Megparancsoló tellát, bogy a’ fiigehulladék rakásra hányatván, városon kívül ollyan helyre vitessék, hol az afrikai nap hamar felszárítja ’s ez által a’ sárszagot megsemmíti. Szigorúan tartat­ván meg a’ parancs, fügehulladékokból a’ nevezett he­lyen rövid idő alatt nagy rakások valának. Néhány nap mulva arra sétáltakor észrevevé a’tábornagy, hogy e’ rakások bizonyos fejér kéreggel bevonvák, hozzá- jok lép ’s úgy találja, hogy e’ kéreg salétrom-üledék­hez hasonlít; bizonyos mennyiséget vön tehát belőle, ’s pontos vizsgálat után fejér, jegedett ’s igen édes anyagnak találá azt. Azután vegybontáskor kisült, hogy ezen anyag a’ legtisztább, jegedt czukorból áll. Az indiai füge t. i. 's héja sok czukoranyagot foglal magában : a' nap’ nagy melege forrásba hozó az anya­got, a’ vízrészek’ elpárologtával szörppé sürüdött a’ nedv ’s ez a’ levegőn czukorrá jegedett, mi annál könnyebben történik, mivel a’ forró évszakban éji har­mat úgy szólván nem vala Mivel a’ berber- vagy cac- tusfiigék Algírban rendkívül olcsók, ki lön számítva, hogy e’ jeles czukor’ fontja alig kerülhet 20 ctbe ’s az egész munka a’ fügék’ összeszedése- ’s fölmetélé- séből áll, mellyek azután napra tétetnek ’s róluk a’ czukorrészek puha kefével sepertetnek le. Hogy e’ durva bánásmódot nagy tökélyre viheti az ipar, magá­ban értődik. De a’ fölfedezés’ dicsősége a’ derék La­moriciere tábornagyé, ki e’ szerint iparférfivá is lön. — A’ főkormányzó Oranból visszatértekor ezen új fii- geczukorból mintegy egy fontot hozott Algírba, azon lakománál, mellyel Bugeaud az algíri előkelő ültetvé­nyeseknek adni szándékozik , bemutatandót. Mondják, hogy Bugeaud oda utasítá az új helységekben letele- pülteket, miszerint igen sok cactusfiigét ültessenek ; a’ kis hadcsapatok is Metidscha’ nagy részét illyen cactusfügével fogják beültetni, mi annál könnyebb, mivel a’ széles levelekből csak egy darabot kell a’ föld­be leszúrni, hol rövid idő mulva széles gyökereket ver. Illy ültetvények azonfelül a’ legszárazabb földben is sikerülnek. A’ tapasztalás régen megmutató, mi könnyű ’s bizonyos e’ becses berber-fügék’ elterjesz­tése ; minden sáncz ’s az országutak mellett minden árok e’ növénynyel van már beültetve mind azért, mi­vel a’ felhányt földet leomlás ellen védi, mind pedig ’s jelesül azért, mivel levelei’ hosszú, kemény tövisei­vel jeles védsövényül szolgál. — Francziaországban e’ szerint a’ répaczukornak hatalmas vetélytársa akadt azialgiri fügeczukorban ’s Lamoriciere a’gyarmat’jó­tévőjévé lön. Valósul-e az itt kimondott remény, az idő mutatja meg. Ó. Magyar játékssini Krónika. Nov. 16. Hamlet. Szomoruj.5felv. Shakespeare- töl. Ford. Vajda Péter a’ m. acad. költs. Nov. 17. Csalód ásó k. Ered. vígj. 4 felv. Kis­faludy Károlytól. Nov. 18 Fekete domino. Víg opera 3 felvon. Irta Seribe, ford. Lengyel Dániel. Zenéje Aubertől. Nov. 19- Lendvayné’ javára bérszünettel először : Matild. Dráma 5 felv. írták Pyat és Sue. Ford Iri­nyi József. Néző olly nagy számú, minő csak rendkí­vüli esetekben látható színházunkban. Nov. 20. Pénz, dicsőség és nők. Vaude­ville 5 felv. írták Cogniard és Delaporte. Ford. Cse- pregi. Zenéje Szerdahelyitől. Nov. 21. Fáncsy’ javára bérszünettel : Matild. A’ második felvonás után Deua Eliza k. a. Belizár o- perából Antonina’ első felvonási nagy áriáját éneklet- te el a’ jutalmazott iránti szívességből. Néző nem olly nagy számmal mint először, de mégis sok. Nov. 22. B e 1 i z á r. Nagy opera 3 felv. Irta C'am- marano Salvator. Zenéje Donizettitől. — Markovicanc mint vendég Antonina’ szerepében. Nov. 23. Borostyán-koszorú. Szinj. 5 felv. Ziegler után. Nov. 24. Az ördög’ naplója. Vaudeville 3 felv. írták Arago és Vermon. Ford. Egressy Benjam. Néző nagy számmal. Nov. 25. Gyámok. Szinj. 3 felv. Souvestre E- mil után. Ford. Csepreghi Lajos a’ m. acad. költs. Nov. 26. Konti’ javára bérszünettel először : I’ á- risi vízhordozó, vagy a’vész’ napja. Nagy opera 3 ffelv. Irta Bouilly, ford. Deáky F. Sámuel. Zenéje Cherubi nitől. Nov. 27. Lázár pásztor. Dráma 4 felvon. Egy felv. előjátékkal. Eoucliardy után francziából Sarlay Ferencz a’ in. acad. költs. A’ mű többször adatván ’s többnyire ugyanazon személyek állal, mint ma, csak néhány észrevételt akarok tenni. Engem Lendvay’ já­téka, kit 111a először láttam a’ czímszerepben, érdekelt különösben. E’ szerepet Egressy Gábor*) nagyobb ré­szint jól adja: de vaunak helyei — mint egykor bő­vebben előadóm e’ lapok’ 1842. 1.446-8. hasábjain — hol az ő játéka nemcsak nem gyönyörködtet, hanem bot­rányt gerjeszt mindazokban, kik megtudják gondolni, hogy a’ művészetnek más természete van, mint az élet­nek. A’ szerepnek ezen helyeit Lendvay jobban adá. Mozgása és beszéde rendkívüli volt ugyan és szokott­nál merészebb, de kellő korlátok közli és öntudattal mérséklete Ö nem felejté el, hogy színpadon van, hol nem mezítelen valóságot, hanem az élet’ művészileg megnemesített képeit kell visszatükrözni. A’ színfal- szaggató liánykolódás, a’ torzszerü vouaglások elma­radtak , nem ordítozott az elrekedésig, nem fetrenge földön, mint a’ kit bélgörcsök gyötrenek , ’s azért mégis ki vala fejezve az indulat, melly Lázár pásztor’ kebelében dúlong, szóval meg vala mutatva gyakorla­tilag és ténynyel, miképen nem szükség, ut scar.dala fiant, és mégis el valának ragadtatva a’ nézők. Juda- el’ szerepében, mellyet Megyeri szokott adni, ma Fü­redi lépett fel mint vendég. Fiatal színész, de bír né­mi ügyességgel- Értelmes beszéde, erős hangja van, mellyel idővel sokat lehetend tennie, ha a’szavalástan­ban előhalad. Néző nagy számmal. Sxebeklébi. •) A' Regélő’ 93. számában Henszlmann ur jőnak látá tudtára adni az olvasó-közönségnek, hogy neki az Athenaeum’ szini birálatai nem tetszenek, nem tetszenek pedig főleg azok, menyeket én Írok. Nem akarom senki’ tetszés-szabadságát If ü Ü H H Ju

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék