Athenaeum, 1842/2. félév

1842-10-18 / 47. szám

KI HATODIK ÉV. Pest. kedd. October’ 18. 1812. 40. szám. Másod­ik félév. ATHENAEUM. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden,­csütörtökön és vasárnap, jelenik meg fél fél ív­ Ára helyben kihor­dással félévre 3 ft, postán boríték alatt 3 ft 48 kr. ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben, és 2 ft. pos­tán. — A­ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayer­ház 222. szám) az apácza-templom’ közelében, földszint jobbra. Irodalom: Compendium históriáé Philosophise Leandri Jos. Stanke Benedi­­ctini Pannonii AA. LL. et Philosophise Doctoris ... in r. seientiarum Academia Jaurinensi Philosophise theoreticae et practicae professoris. Viennae typis congregations Mechitaristicae l841 n8r. 230 I. Mint szoktuk, jelen bírálatunkban is elvekből indulunk ki, mit egy részről az eszmetan (philo­­sophia) méltányos, másról ingó fogalma kivan, de igényelhet az olvasó is ; mert az elvek állván vagy összerogyván, állni és bomlani fognak az azokra vitt nézetek, igy a’ bírálat is. Ezen tekintetből, mielőtt a’ bírálatra mennénk át, rövid nézetünket adjuk 1) az eszmetan’ történet­ fogalmáról, 2) az eszmetannak más tanokhozi viszonyáról, ’s 3) az eszmetan-történet’ felosztásáról. 1) Némellyek az eszmetan’ történetén véle­mények’ tárát értik, holott a’vélemény egyedi kép­­zelmű­, alanyi érdekű ’s kedvencz eszm­én gondo­latok’ öszvege, nem pedig egyetemes magábani magáérti és magából fejlési gondolat; következő­leg alanyi nézetekkel az eszmetan­ történetét elönteni nem szabad. Ez első elvünk. A’ pusztán alanyi érdekű nézeteknek egyete­mes helyett vétele szüli az eszmetan’ történeté­ben az egymással annyira ellenkező rendszereket, holott az egyetemes fogalmu nézetek’ részletesek­­rei ’s ezeknek azokrai különböző hatásuk miatt az egyetemesek a’ részleteseket háttérbe szorítják vagy alapitnak szilárd egyedi nézeteket. És épen a’ gondolkozásnak illyen magábani, magáérti, és magábóli még pedig összetes vagy tartalmas, te­hát sem alanyi sem tárgyi külön fejtése az, mi második elvünkre vezet, mi szerint: az eszmetan története az egyetemes , de tartalmas gondolko­zás-fejtés­ tana. Ebből önkényt foly a’ harmadik, mi szerint: az eszmetan történetben a különbö­ző eszmetanok’ időszaki benső kifejtését 's azok­nak egy bizonyos elvre vitelét kell tekinteni. Mert ha a’ világtörténet sem pusztán gépileg egy­más mellé rakott esemény-halmaz, hanem az ese­mények’ egymást létesítő mozgásra fejlése: meny­nyivel inkább szükségképein és benső fejlésű­ az egyetemes eszmék’ története mint tisztán szellemi mozgás ? 2) Miután a’ nép’anyagi szükségei kielégítve voltak, kezdett az bölcselkedni; tehát az eszme­tan olly korszakban lép föl, mellyben valamelly nép’ szelleme első természeti anyagiságából föl­­emelkedett , ’s a’ szellem magának eszmék’ or­szágot alkot. Ezek szerint az eszmetan­ történe­tében minden kornak saját eszmetanát kell ke­resni, és pedig olly népnél csak, melly az anya­gi életből a' magasabb szellemibe emelkedett. Ez negyedik elvünk. Az eszmetan’ koronkénti fejlésében nehezen fejlett ki valódi fogalmára. Mi a’ részletes, tudo­mányok általi kiképeztetést illeti, azoknak is vala­mint az eszmetannak is eleme a’ gondolkodás, de azok tartalmai véges tárgyak és jelenetek, az esz­metané pedig végetlenek. A’részletes tudományok­ba az eszmetan csak alakilag, rendszeritőleg foly be ’s egységet ad ezeknek. Miután a’ részletes fo­galmak kifejtettek, az eszmék először mint az ön­eszmélet’ közvetlen tartalmai tűnnek föl — pár­huzamban az anyagi közvetlen jelenetekkel — a’ részletes eszmék’ fejtegetése mint alak által emel­kednek azok valódi és tartalmas gondolkodási ál­lapotra. Teh­ért az eszmetan’ történetét fejlésében az eszmetan és más részletes tudományok' viszo­nyánál figyelmezni kell arra , hol merült az ész, az egyetemes törvény' fejtésénél a' részleges fo­galmak’ hiánya miatt a véges tárgyak vagy je­lenetek közé, mert az illy egyetemes törvényekre törekvés közelítés ugyan az eszmetanhoz, de még nem eszmetan. Ez ötödik elvünk. Közel jár az eszmetanhoz a’ vallás fölötti vizsgálódás, mert tartalma mindkettőnek egy, úgy­mint: a’gondolkodás, de az alak különbözik. Az eszmetanban tartalom és alak egy az eszme ’s en­nek fejlése, a’ vallásban is a’ tartalom az eszme, de az alak külső ’s különböző művészeti jelenet, melly őskezdetét regében kezdi ’s a’ képes jele­netek mint tárgyak a’tiszta eszmékkel nem olvad­hatnak egygyé, az illy vallás rege-vallás. A’val­lásos regékkel foglalatos gondolkodókról már ré­gen kimondta Aristoteles ítéletét. JUiqi yiv jmv yv- Oixmng ootpi to ye vmp ex u­iov ystu om­ot]; oxonei­. Tehát az eszmetan' történetében vigyázni kell a határra, melly van a' vallás és eszmetan ’s e­­zek történetei fejlése közt. Ez hatodik elvünk. A’ gondolkodásnak mint alanynak a’ véges jelenetek közé sü­lyedése a’képes és csak értelem­­elvonásos jeleneteknek gondolkozó ész helyetti feltűnése, az úgynevezett népszerű bölcsészeteket közvetíti. Ezt a’ tulajdonképeni eszmetantól az eszmetan' történetében szinte el kell választani, 's határait kijelölni. Az értelmesség még nem eszmetan. Ez hetedik elvünk. A’ valódi eszmetan ott kezdődik, hol a’ gon­dolkodás minden egyedes és részletes fogalmakon fölül emelkedve, mint egyetemes levő fogatik fel, 47

Next