Athenaeum, 1843/2. kötet

1843-11-15 / 9. füzet

iliki országgyűlési beszédei; észre­vételek az országgyűlés’ rendezését illető újabb küldöttsegi javaslatra; já- tékszin-épités, 1834.; 1839 — 40ki or­szággyűlési beszédek.—3. Aus den Papieren des Grafen Aurel Des- *e,c.fFy, gesammelt und herausgegeben durch einige seiner Freunde und Gleichgesinnte (n)N8r. I. Bd. Ver­mischte Aufsaetze und Bruchstücke aus Briefen. 1835—42 LI és 141 1. II. Bd. XYZ-Büchlein. Aus d.Ung. über­setzt u. mit Noten versehen. 172 1. finom vei. fűzve 3 ft cp. Az első kö­tetben bevezetésül Dessewfl'y Aurél’ bővebb életírása áll; mind ennek , mind a’többi nem magyarból fordított ezikkelyeknek, a’ „Hátrahagyott mun­kák“ közt is közlését méltán várhatta a’ magyar. Általában nehezen meg­fogható mi czéljok volt ,,a’ barátok­nak ’s rokonérzésüeknek“ azzal, hogy a’ külfölddel kaczérkodnak. Sőt in­kább D. A. minden kibocsátható mun­káit óhajtottuk volna egy magyar gyűjteményben együtt látni, holott most azok szét vannak. Illy emléket a’ magyar lelkű I). érdemlett volna a’ „rokonérzésüektől“. — 4. A' ma­gyar nyelv’ szelleme. Első kötet : Müveit magyar nyelvtan' elemi ré­sze. iVünden eddigi magyar nyelvta­nok’ kiegészítése ’s megigazitásaul, született magyarok ’s más jártasbak’ számára. Irta Alsóviszti F'ogarasi János. Kiadja Heckenast G. N8r. XII. és 3971. és 15 lap kótával. Pompás velin kiadás, fűzve 3 fr cp. A’ szer­zőről véleményem ez: Fogarasi a’ szükséges philosophiai (különösen lo­gical) előkészülettel látott a’ nyelv­vizsgádhoz; ő lelkiösmerefesen fog- lalkodott az általános nyelvtudomány­nyal (nyelvphilosophiával) ’s az ösz- szehasonlito nyelv tudományt (nyelvei’ philosophiáját) bizonyos terjedelem­ben szorgalmasan űzte; ekképen nyert elvei’ világánál sok önállósággal—né­ha nem minden különködő hajlam nél­kül, mi többnyire kísérője az önálló­ságnak — vizsgálta saját nyelvét, ’s elég erővel bírván kételkedni a’ ha­gyományos tanok’axiomaságán, eze­ket— bár néha további vizsgálat nél­kül minden kétségen kívülieknek tar­tattak gondolkozó emberek által is —szigorú bírálat’tárgyaivá tette; más­félül bátor volt ott, hol elődei min­den szabályszerűség’ fonalát elsza­kadjak vélték ’s a’ tudni vágyót a’ bitang szokásra utalák , tovább nyo- mozódni, ’s elvekre, ’s így szabály­ra vezetni vissza a’ nyelv’ eddigi ugy- vélt rendetlenségeit; Végre—miben az academia adta az első impulsust — mellőzvén a’ nyelvtudományokba belopult idegen, és pedig európai nyelvtani módszert, melly a’ magyar nyelvalkotás’ helyes ismeretét egye­nesen gátolja, a’ nyelvtani formákat is a’ magyar nyelv’ alkotásához ido­mítja. Illy nyelvbuvárnak mutatko­zott Fogarasi már ,,A’ magyar nyelv’ Metaphysicájában“, de még az aprio- rismus’ ködei közt; illyennekaz A- thenaeum ’s Figyelmezőben közlött czikkelyeiben ’s némelly academiai előadásában, hol a’ csüggedhetetlen és igen sokszor szerencsés vizsgá­lóval találkozunk. Jelen munkája mél­tán viseli sokat ígérő cziinét; ’s ben­ne több új szabály és nézet található, mint Révai óta talán minden nyelvta­nokban együtt. Olvassa tehát, és ol­vassa gondolkodva minden nyelvét szerető mívelt magyar e’ nyelvészi munkát ; ki nyelvének több mint em­piricus ismeretét óhajtja. A’második kötet nyelvtani szótárt adand, azaz a’m. nyelv’ alkotrészei, a’ gyökök, ragok és képzők’ összehasonlító ma­gyarázatát— ha a’ részvét megjele­nését lehetővé teendi. Bár! — 5. Terv a’ kisdedovó - intézetek' terjesztése iránt a’ két magyar hazában. Irta JVargha István . a’ m. acad. 1. tagja. N8r. VIII és 1581. fűzve. A’ szerző nem invita Minerva hanem belső hi­vatásból működik a’ nevelés’ pályá­ján. Midőn ő ez úttal a’ kisdedóvás-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék