Athenaeum, 1843/2. kötet
1843-11-15 / 9. füzet
iliki országgyűlési beszédei; észrevételek az országgyűlés’ rendezését illető újabb küldöttségi javaslatra; játékszin-épités, 1834.; 1839 — 40ki országgyűlési beszédek.—3. Aus den Papieren des Grafen Aurel Des*e,c.fFg, gesammelt und herausgegeben durch einige seiner Freunde und Gleichgesinnte (n)18r. I. Bd. Vermischte Aufsaetze und Bruchstücke aus Briefen. 1835—42 LI és 1411. II. Bd. XVI-Büchlein. Aus d.Ung. übersetzt u. mit Noten versehen. 1721. finom ver. fűzve 3 ft cp. Az első kötetben bevezetésül Dessewffy Aurél’ bővebb életírása áll; mind ennek , mind a’többi nem magyarból fordított czikkelyeknek, a’ „Hátrahagyott munkák“ közt is közlését méltán várhatta a’ magyar. Általában nehezen megfogható mi czéljok volt ,,a’ barátoknak ’s rokonérzésüeknek“ azzal, hogy a’ külfölddel kaczérkodnak. Sőt inkább D. A. minden kibocsátható munkáit óhajtottuk volna egy magyar gyűjteményben együtt látni, holott most azok szét vannak. Illy emléket a’ magyar lelkű I. érdemlett volna a’ „rokonérzésüektől“. — 4. A' magyar nyelv’ szelleme. Első kötet : Műveit magyar nyelvtan' elemi része.iVünden eddigi magyar nyelvtanok’ kiegészítése ’s megigazitásául, született magyarok ’s más jártasbak’ számára. Irta Alsóviszti Fogarasi János. Kiadja Heckenast G. Nor. XII. és 3971. és 15 lap iótával. Pompás velvi kiadás, fűzve 3 szép. A’ szerzőről véleményem ez: Fogarasi a’ szükséges philosophiai (különösen logical) előkészülettel látott a’ nyelvvizsgádhoz; ő lelkiösmeretesen foglalkodott az általános nyelvtudománynyal (nyelvphilosophiával) ’s az öszszehasonlitó nyelvtudományt (nyelvei’ philosophiáját) bizonyos terjedelemben szorgalmasan űzte; ekképen nyert elvei’ világánál sok önállósággal—néha nem minden különködő hajlam nélkül, mi többnyire kísérője az önállóságnak — vizsgálta saját nyelvét, ’s elég erővel bírván kételkedni a’ hagyományos tanok’axiomaságán, ezeket— bár néha további vizsgálat nélkül minden kétségen kívülieknek tartattak gondolkozó emberek által is —szigorú bírálat’tárgyaivá tette; másfélül bátor volt ott, hol elődei minden szabályszerűség’ fonalát elszakadtak vélték ’s a’ tudni vágyót a’ bitang szokásra utalák , tovább nyomozódni, ’s elvekre, ’s így szabályra vezetni vissza a’ nyelv’ eddigi úgyvélt rendetlenségeit. Végre—miben az academia adta az első impulsust — mellőzvén a’ nyelvtudományokba belapult idegen, és pedig európai nyelvtani módszert, melly a’ magyar nyelvalkotás’ helyes ismeretét egyenesen gátolja, a’ nyelvtani formákat is a’ magyar nyelv’ alkotásához idomítja. Illy nyelvbuvárnak mutatkozott Fogarasi már ,,A’ magyar nyelv’ Metaphysicájában“, de még az apriorismus’ ködei közt; illyennek az Athenaeum ’s Figyelmezőben közlött czikkelyeiben ’s némelly academiai előadásában, hol a’ csüggedhetetlen és igen sokszor szerencsés vizsgálóval találkozunk. Jelen munkája méltán viseli sokat ígérő czimét; ’s benne több új szabály és nézet található, mint Révai óta talán minden nyelvtanokban együtt. Olvassa tehát, és olvassa gondolkodva minden nyelvét szerető mívelt magyar e’ nyelvészi munkát , ki nyelvének több mint empiricus ismeretét óhajtja. A’második kötet nyelvtani szótárt adand, azaz a’m. nyelv’ alkatrészei, a’ gyökök, ragok és képzők’ összehasonlító magyarázatát— ha a’ részvét megjelenését lehetővé teendi. Bár 1 — 5. Terv a’ kisdedóvó - intézetek' terjesztése iránt a’ két magyar hazában. Irta Jargha István , a’ m. acad. 1. tagja. N8r. VIII és 1581. fűzve. A’ szerző nem invita Minerva hanem belső hivatásból működik a’ nevelés’ pályáján. Midőn ő ez úttal a’ kisdedóvás