Alexander Bernát szerk.: Athenaeum 1915. Új folyam 1. kötet (Budapest, 1915)
1-2. szám - Alexander Bernát: Magyar filozófia
Magyar filozófia. l* 3 létét a filozófia sem tagadhatja. Talán még megkapóbb a nagy európai nemzetek különböző szellemisége, ha egyazon fogalom kialakulását figyeljük meg náluk. Különösen tanulságos e célra a fejlődés fogalma, amint a három vezérlő nemzet gondolkodásában három különböző formát ölt. A fejlődés fogalma centrális helyet foglal el Hegel, Comte és Spencer rendszerében. Mindegyik a történeti életben a jelenségek egymásutánjában egyebet lát, mint pusztán oksági kapcsolatot : oly terv vagy törvény valósul meg benne, mely a fejletlentől a fejletthez, a kezdetlegestől a haladotthoz, a tökéletlentől a tökéletesebbhez vezeti az emberiséget. A kronologikus rendet nem tekintve, Herbert Spencer ezt a haladást tisztán mechanikusan magyarázza. Maga a kauzalitás eszközli, hogy bizonyos tekintetben mindig előre megyünk egy magaslati pontig, ahonnét azután lefelé szállunk. Ez az evolúció és disszolúció (kifejlés és feloszlás) törvénye. Egy homogén egészre a környezete szükségkép különbözőképen hat, ezáltal ennek az egésznek egyformaságát megszünteti, azaz differenciálja, a különbözőségeket mind élesebben elkülöníti, de szorosabb viszonyba hozza egymással, integrálja. Ez az evolúció, melyre ellenkező irányban következik a feloszlás, a disszolúció. Ez a törvény nemcsak az emberre, hanem az egész természetre is érvényes. Az organikus világban azt a formát ölti, hogy az organizmus belseje mind jobban alkalmazkodik a külső körülményekhez, nem ugyan az egyéni életben, hanem a fajéban, mert az elért alkalmazkodások tovább öröklődnek. A társadalom pedig nagy szervezetnek tekinthető, mely ugyancsak az öröklődés által oly ponthoz közeledik, ahol a közösség életének legnagyobb intenzitása létesül és az altruizmus a jól megértett egoizmus legfelső foka gyanánt uralkodik. Más szóval, az emberiség a maga természetes törvényeinek uralkodása alatt mind feljebb emelkedik; ez teljesen megegyezik az ugyancsak angol Darwin fölfogásával, melytől csak e törvények más értelmezésé