Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-05-01 / 3. szám

4- KERESZTREJTVÉNY A paksi atomerőmű-beruházás 1960. évi baleseti statisztikájából levont egyik fontos következ­tetés: „Maximálisat kell követelni a munka terén, de. . . (folytaitás a vízsz. 1., a függ 1. és függ. 20. sorokban) Vízszintes: l. A megfejtés első része (zárt betűk: E, T, B.). 14. Irányító. 15. Lehet tülök, lehet pisze, stb. 16. Szokták mondani, hogy a ... megelőzd az embert. 17. Charles ... (amerikai wes­tern-filmszínész) . 20. Játékkaszi­nók alkalmazottja. 22. IRMA egy­nemű betűi. 23. . . .-művek (együttes). 24. Kén. 25. Laza. 26. Női név. 27. Öt angolul. 28. Ké­sik. 3. Film­felvétel angolul. 33. Ruhadarab. 35. A tavasz virágai. 36. Végtag. 37. Mutató szó. 40. Hegyes szerszám. 41. S. németül. 43. Pajkos fickó. 44. Tesze-tusza alak. 45. Két oxigén és egy kén. 47. Erkölcs (ékezethiány). 48. Csülök. 49. Pl. sót vízben áztat. Sír. Nem költséges. 54. Tagadó­szó. 55. Sporteszköz. 57. Tolna megyei község. 58. Kórházi be­osztás. 60. Zita egynemű betűi. 61. Újra divatos délutáni össze­jövetel. 64. Szovjet motorkerék­pár. 65. Amerikai hírügynökség. 66. Az emberiség nagy vágya. 68. Alvilági alak. 70. Kukában van! 71. Nem mozdulok. 73. Díszes. 75. Osztrák gépkocsik jelzése. 76. Szóösszetételek előtagjaként a repüléssel való kapcsolatot je­löli. 78. Az ABC elején két egy­mást követő betű (kiejtve). 79. Ez okoz örömet és bánatot több labdajátékban is. 80. Bormárka. 83. Sin kevert betűi. 84. Túr. 85. Szűz. 86. Ma inkább hísz, ré­gebben fonóeszköz. Függőleges: 1. A megfejtés má­sodik része (zárt betű: 6.). 2. ... Kárpátok (Petőfi). 3. Ilyen víz is van. 4. Japán játék (ford.). 5. . . „ alkoss, gyarapító. 6. Atom része! 7. Ételízesítő. 8. Színésznő a francia filmművészet legnép­szerűbb alakja (Michele). 9. J, R, U. 10. Gabonaféle. 11. Román és magyar gépkocsi jelzés. 12. Dögevő állat. 13. A vízsz. 37-hez hasonló. 18. Nadrág része! 18. Nóta egynemű betűi. 20. A meg­fejtés harmadik része. 21. Jelez. 28. Vár betűi keverve. 28. Sajná­latra méltó, nyúzott külsejű. 30. Testrész (fordítva). 32. Igyekszik elkerülni a lezuhanást. 34. Bo­nyolult rendszerek és folyamatok ábrázolására alkalmas. 36. Szá­raz növényi szár. 38. Aromák egynemű betűi. 39. Részecske. 42. A Balaton északi partján fekvő hangulatos helységből való. 43. Hím állat. 45. Pl. egy fimkcáonásLó sejt ilyen. 47. Ró­mád ezer, száz és ötven. 50. Mo­zi része! 52. Büntetendő dolgot művel. 56. Kötőszó. 59. Szibériai folyó. 62. Közlekedésre alkalmas köziterület. 63. Ragadós föld (ford.). 67. Gyorsan reagáló, friss emberre mondják. 69. Fér­finév. 72. Lóoa egynemű betűi. 74. Igekötő. 75. Azonos betűk. 77. Kan kevert betűi. 80. Kati egynemű betűi. 81. Rag. 82. Ar­gon vegyjele. A megfejtés a főportán elhe­lyezett szerkesztőségi postaládá­ba dobható, vagy a szerkesztőség címére levélben juttatható el. A helyes megfejtés beküldői között könyvjutalmat sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: ... új javaslatok születtek, a nemzetközi enyhülés megerősíté­séire. Könyvjutalmat nyertek: Badits Sándor, Dom­aszentgyörgy, Deák F. u. 7.; Barna Pálné, ERBE kereskedelmi raktár; Boa And­rás, Bölcske, Paksa út 22/b; Zá­­dor Éva­, ERBE; Horváth Zsuzsa, Madocsa, Kender u. 3.; Szénás­ Sándorné, Paks, Babits M. u. 10. Képrejtvény Mi látható a képen? (1—szi­réna, 2—rumbatek, X— hangszóró) Ha lehet egy kér­déssel több, akkor hol látha­tó? (1—stadionban, 2—ta­nácsháza tetején, X—irodá­ban) Aki három ikszet tippelt, az nyer egy hangszórót. Lehet még egy kérdéses több? Mi­kor unjuk meg ezt a nagyzo­­lást? ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készül a Szekszárdi Nyomdában: 5000 81.1433 Felelős vezető: Széll István. Lehet egy... Szóval mi jut eszébe a képről? (1—szép, 2— nem szép, 1— drága) ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI .. ..Ahogy az ókori egyipto­miak bonyolult labirintuso­kat építettek a piramisokba — így védték a fáraókkal el­temetett kincset a rablóktól. Az elv egyszerű, de prak­tikus: Hullarabló belopako­dik a labirintusba, megtalál­ja a kincset, megszedi magát, visszafelé eltéved, bedilizik, éhen pusztul, és a kincs bent marad a piramisban. A labirintus-elv a paksi atomerőműben is alkalma­zásra került, mégpedig jó eredménnyel — halálesetről ugyan nem tudunk, de az bi­zonyítható, hogy már több vendégünknek elborult az el­méje, amikor ötödször kö­szönt ugyanannak a hegesz­tőnek és még mindig nem tu­dott feljutni a mínusz hat-öt­­venről a nullszintre. A főépület labirintusait persze előbb-utóbb ki lehet ismerni (csakúgy, mint a pi­ramisokat) ezért a történel­mi tapasztalat felhasználásá­val az eltévesztés módszerét tovább kellett fejleszteni. A fejlesztés fő irányai a követ­kezők: 1. Az egyetlen lehetséges kijáratot időszakonként át­helyezik. 2. A főépületen belül útvo­naljelző táblákat helyeznek el, melyek a helyes irányt mutatják, de rosszul. De n­em­ mind rosszul, hanem néme­lyik jól, hogy még cifrább le­­gyen. 3. Az egyiptomiaknál csak az arra kijelölt papok tudták a kivezető utat. Nálunk vi­szont nincsenek papok, ezért az isten se tudja, mikor me­lyik a helyes útvonal, és hogy egyáltalán van-e. 4. Az ősi kétdimenziós labirintust három, sőt az idő­ben is változó útvonalak fi­gyelembevételével négy di­menziósra bővítettük. Három hete például az 1. box szelep­kamrájából a 2. box hasonló helyiségébe így lehetett át­menni: szelepkamrából a box hatos szintjére, innen a ki­szolgáló födémre (+10,50) majd a lépcsőházon és zsilipen át a belépőhelyre. A null szinten az ember átballag a déli lokalizációs toronytól az északihoz, liften felmegy a tizenkilenc méterig, majd lépcsőn le a +10,50-re, amelynek ideiglenes lépcső­je van a 2. boxba, ahonnan közvetlen átjárás van a 2. szelepkamrába. Zsákutcákat nem számítva cirka fél óra, a megtett út pedig 36 méter (légvonalban). Szép mi? ...hogy nem a jó úton já­runk. Pontosabban nem a ki­jelölt úton. Az építke­zés egyhangúsá­gát, mint tudjuk zöld mezők oldják fel, minden tavasszal. Nyáron nem oldják fel, mert a fő egy része akkorra elszá­rad, a maradékot meg kita­possuk. (Fáj.) Többen arra hivatkoznak, hogy az ebédlő, meg az iro­daépületek közti fűfoltok cél­szerűtlenül vannak telepítve, mert a dolgozók elképzelt leg­rövidebb útvonalába esnek. Márpedig a dolgozó még sé­tálni is a legrövidebb útvo­nalon szeret. Jobb helyen ezt úgy csinálják, hogy először mindent befüvesítenek, aztán ahol a dolgozó letapossa a fü­vet, ott lesz az út. No, ezt nálunk nem így csi­nálják... Először alacsony drótakadállyal védték a fü­vet, de a harmadik lábtörés (három a magyar igazság!) után a munkavédelem lesze­reltette. Most magasított vi­rágágyásba ültetett buxus­­bokorcserjékkel próbálkoz­nak; állítólag ez még az autó­sztrádáról kisodródó kocsikat is megfogja. Mi ellenünk azonban nem sok esélye le­het. Én egy vizesárkot ajánla­nék, meg egy százhúsz kilós rendészt, aki minden vizes dolgozónak leken két pofont. Vagy, ha ez sem megy, akkor le kell mondani a zöldövezet­ről. Nem baj, nyáron úgyis kiszáradna... HUMOR GÖRBE K­i­d­Elt ! Vigyázat, ez nem szemétkupac, hanem bizton­sági sínzár, mivel az atomerőműben mindenből, ami fontos három van: A vonat a stoptábla miatt (általában) megáll. Vagy ha nem, akkor ott a sín­zár. Vagy ha még ez sem működik, akkor egészen biztosan megállítja a vonatot a... szemét. Fotó: Horváth Béla

Next