Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-01-01 / 1. szám

18 KENTON-HAGYATÉK MARCOULE - EGY FRANCIA ATOMCENTER Bár paksi olvasóink bizonyára ismerik az Atomcenter bevásárlóközpontot, a franciaországi Marcoule jóval komo­lyabb tevékenységet folytatott már ak­kor is, mikor a róla szóló könyv (Marcou­le - Nuclear Industrial Center) megjelent 1970-ben a Commissariat A L'Energie Atomique gondozásában. A kérdés szin­te már nem is az, hogy mivel foglalkoztak Marcoule-ben, hanem, hogy mivel nem. A franciákkal kapcsolatban erősen él az a - nem feltétlenül jogtalan - sztereotípia, hogy némileg arrogáns módon nem haj­landóak idegen nyelveket tanulni, idegen nyelveket beszélni. Ehhez képest a Mar­coule című könyv dicséretes, szinte telje­sen hibátlan angolsággal vezeti keresztül az olvasót a létesítményen. A hibák is in­kább elgépelések, mint nyelvhelyességi tévedések. De nézzük magát a Marcoule telepet! Alapvetően azért jött létre, hogy ott plutó­niumot állítsanak elő. A második fontos cél a villamosenergia-termeléshez kötődött: összesen 80 MW-nyi kapacitás volt köthető a G. 2 és G. 3 névre hallgató reaktorokhoz a könyv írásának pillanatában. Igazából ezzel már jelentősen túl is teljesítették az előzetes terveket. Ráadásul a '70-es évek elején már tervbe vették a PHENIX reaktort további 250 MW-tal. A fentieken kívül nem feledkezhetünk el a trícium-előállításról sem, melyre a ku­tatóknak ugyanúgy szükségük volt, mint az iparnak. Az utóbbi főleg fluoreszkáló festékek gyártásában tudta hasznosítani az elemet. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a rádióizotópok nemcsak az iparban és a kutatásban, de orvosi célokra is felhasz­nálhatók. Ahogy a könyv rámutat, a rádió­izotópok többféleképpen is előállíthatók: az ipari besugárzókon kívül (Célestin I és Célestin II) nagy mennyiségű hasadási ter­mék származott a már említett G. 2 és G. 3 reaktorok működéséből. A kérdés adja magát: miért egyszerűen G. 2 és G. 3 a reaktorok neve? A válasz: G, mint grafit, lévén, hogy ezekben a reak­torokban még a grafit volt a moderátor. Ne felejtsük el, hogy 1970-ről beszélünk! Szemfüles olvasók persze azt is megkér­dezhetik, hogy miért nincs G. 1-es reaktor. Volt, de azt gazdasági okokból még 1968- ban bezárták - több mint 12 évig üzemelt és termelt plutóniumot. Említettük a besugárzó létesítménye­ket, a Célestin I-et és a Célestin II-t. Ezek­nél a reaktoroknál nehézvíz a moderátor, a megbízhatóságuk pedig példás: mindkét reaktor 90% feletti rendelkezésre állási rá­tával büszkélkedhetett a könyvírás pillana­tában. Van tehát G. 2, G. 3, Célestin I és Cél­estin II, és persze az egyszer már említett PHENIX, melyet 1973-ban szerettek volna üzembe helyezni 250 MW-os teljesítmén­­nyel. Maga a technológia itt egy gyors­­neutronos tenyészreaktorra épült, nát­riumhűtés mellett. A kiégett fűtőanyagok reprocesszá­­lását oldalakon keresztül taglalja a kötet, akárcsak a tríciumkivonást, a radioaktív hulladékok kezelését, illetve a sugárvédel­mi intézkedéseket. A könyvben taglalt folyamatok, üze­mek, létesítmények megértését számos fénykép, grafika és folyamatábra segíti. Mindezek ellenére a laikus olvasónak né­hány technikai részlet nem kis nehézséget okozhat, de összességében közérthető műről beszélhetünk. Egy műről, melyet a Kenton-hagyaték őriz. Simon Zoltán Üzemidő-hosszabbítás Nagy-Britanniában Hét évvel növelik két blokk üzem­idejét Az EDF Energy közleménye szerint a Dél-Angliában található Hinkley Point B és a Skóciában üzemelő Hun­­terston B atomerőművek legalább 2023-ig üzemben maradnak. Mindkét telephelyen két-két továbbfejlesztett gázhűtésű típusú (AGC) blokk üzemel, az összesen négy egység kereske­delmi üzeme a hetvenes évek végén kezdődött. A hírt Vincent de Rivaz, a cég ügyvezető igazgatója közölte a Hinkley Point atomerőmű látogató­központjának újranyitása alkalmá­ból tartott rendezvényen. A nevezett blokkok üzemidejének kiterjesztése nem elégíti ki teljes mértékben a kis szénkibocsátású technológia alkal­mazása iránti igényeket. A meglévő blokkok továbbbi üzemeletetése mel­lett abba az irányba kell haladnunk, hogy újgenerációs atomerőműveket építsünk - hangsúlyozta az ügyvivő. Ez a döntés már egy folyamat része, ugyanis 2010-ben öt évvel hosszabbították meg Heysham és a Hartlepool telephelyek néhány blokkjának üzemidejét. A jelenlegi döntést jelentős biztonsági felülvizs­gálat és folyamatos hatósági együtt­működés előzte meg. Az EDF Energy úgy reméli, hogy minden AGC típu­sú blokkjánál keresztül tudja vinni a hét évvel történő hosszabbítást, míg az egyetlen nyomottvizes blokknál (Sizewell B) ezt húsz évben látják kivi­telezhetőnek. muaear^4 Nőnek a Flamanville-3 költségei Az EDF közleménye szerint kétmil­liárd euróval drágábban épül meg a blokk A Normandiában épülő nyomottvizes blokk költségeit már többször módo­sították, az eddig 6 milliárdosra tak­sált költség nem lesz tartható a fran­cia cég bejelentése alapján. Az EPR típusnevet viselő blokk az első har­madik generációs egység, és 15 éve az első épülő blokk is az országban. E jellemzők és más felmerülő okok miatt drágult meg a beruházás - áll a közleményben. A gőzfejlesztő rend­szer újszerű tervezési sajátosságai, a pótlólagos mérnöki tanulmányok, a fukushimai baleset miatti új ható­sági elvárások is figyelembe lettek véve a program során. Amikor 2011 júliusában 6 milliárd euróban jelölték meg a költséget, a blokk építészetileg 93%-on állt, és az elektromechanikai egységek 36%-a már be volt építve a végleges helyére. Azóta elkészült a vízkivételi mű hűtővizet biztosító csa­tornája is. A beruházás 2006 májusában in­dult. Tavaly, az év közepén az EDF úgy nyilatkozott, hogy a blokk 2016-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét, négy évvel később az eredetileg ter­vezett időpontnál. Forrás: Nuclear24,2012. december Varga József mvm paksi atomerőmű NUCLEAR ENGINEERING INTERNAT­ION h­ERING) £­O­N­A­L­M­A Studsvik szállít A svéd cég fogja elszállítani és elhelyezni a Berkeley telephelyről leszerelt hőcserélőket A hőcserélők (angol technológiai nevük: bojler) egyenként 300 tonnát nyomnak, sze­repük meghatározó volt az 1989-ben leállított erőmű gőztermelési folyamatában. Össze­sen 15-öt tároltak a telephelyen, de ötöt 2012 márciusában sikeresen elszállítottak onnan, és ezeket már a cég vette kezelésbe. A jelenle­gi szerződés a maradék tíz egység elszállítá­sát és feldolgozását irányozza elő. Ez jelentős lépéssel viszi előre a Berkeley telephely lesze­relését. A svéd vállalat 2013 elején kezdi meg a bojlerek közúti és tengeri szállítását Nykö­­pingbe, a cég svédországi telephelyére. Itt rendelkezésre állnak azok az eszközök és lé­tesítmények, amelyekkel csökkenteni tudják a térfogatot, elvégezhetők a dekontaminálási munkák és visszanyerhetők a még kohászati­­lag hasznosítható összetevők. A munkálatok 2013-ban indulnak és 2014-re is áthúzódnak.­­ Cégünk képes a hőcserélők biztonságos el­távolítására és feldolgozására. Eljárásaink gazdasági és környezeti előnyökkel járnak a megrendelő számára, és bizonyítják a vállalat képességét a hulladékok komplex kezelésére. Az első öt berendezés eltávolítása sikeres volt, és a jövőben is szeretnénk együttműködni a Magnox csapattal - nyilatkozta Sam Usher, a Studsvik brit részlegének elnöke. Forrás: NEI Magazine, 2012. november Varga József 2013. január Kishírek a nagyvilágból ÚJ NASA-REAKTOR A NASA és az amerikai Energiaügyi Minisz­térium összefogott, hogy egy vadonatúj reak­tor-prototípust építsenek. A NASA részvétele nem véletlen, hiszen természetesen olyan reak­torról van szó, melyet a világűrben használhat­nak majd. A reaktornak kicsinek, egyszerűnek és megbízhatónak kell lennie, hogy megfeleljen az űrhajós környezet által támasztott követel­ményeknek. A mostani stádiumban a DUFF névre hallgató projekt 24 wattnyi elektromossá­got termel. A DUFF egyébiránt 1965 óta az első olyan amerikai demonstrációs nukleáris reak­tor, mely áramot termel(ne) az űrben. Bár kis­sé hihetetlenül hangzik, a jelenlegi űrutazások során olyan energiaforrásokat használnak, me­lyek annyi elektromosságot termelnek, amen­­­nyi 1-2 háztartási égőhöz lenne elegendő itt a Földön. Ha több energia állna az asztronauták rendelkezésére, akkor esetleg gyorsabbá válna a küldetési adatok továbbítása a Földre, vagy nö­velni lehetne azon műszerek számát, melyeket egyszerre lehet üzemeltetni az űrhajón. (Forrás: Los Alamos Nemzeti Laboratórium) FENNTARTHATÓ NEMZETI ENERGIATERMELÉS A World Energy Council (Világ Energia Ta­nács) tanulmánya azt vizsgálta, hogy 90 ország­ban mennyire fenntartható energiamix-szel dolgoznak. Az ún. „trilemma” képezi az ener­­giamixhez köthető nehézségek alapját: az ener­giaellátásnak stabilnak kell lennie, szociális szempontból igazságosnak kell lennie, emellett pedig környezetvédelmi szempontból is meg kell felelnie. 10 országot választott ki a Tanács, melyet példásnak értékelt fenntarthatósági szempontból: Svédország, Svájc, Kanada, Nor­végia, Finnország, Új-Zéland, Dánia, Japán, Franciaország és Ausztria. A villamosener­gia-termeléshez mindannyian alacsony-karbo­­nos forrásokat használnak. Közülük 5 ország használ az energiaigények minimum 30%-ának kielégítésére atomerőműveket: Svédország, Svájc, Finnország, Franciaország, illetve Japán. (Utóbbi pre-Fukushima adatokkal számolva.) (Forrás: World Nuclear News) ATOMERŐMŰPÁRTI KÖRNYEZETVÉDŐ KORMÁNYZÓ Christine Todd Whitmant Magyarországon nem sokan ismerik, de az USA-ban több kar­riert is befutott már: ő volt az első olyan re­publikánus párti nő, aki hivatalban levő kor­mányzót győzött le a választásokon. Így lett New Jersey állam első embere. George W. Bush elnök a Környezetvédelmi Hivatal élére nevezte ki, most pedig a CASE Energy Coalition társ­elnöke. A koalíció abszolút nukleáris-szimpati­záns: támogatják új atomerőművek fejlesztését és építését. Ahogy ő fogalmazott: az atomerő­művek adják az ország villamosenergia-terme­­lésének kb. 20%-át, de a ’60-as-’70-es években épített erőművek tervezett bezárása azt jelenti, hogy már ahhoz is sok új erőművet kell építe­ni, hogy a 20% körüli szinten maradhasson az atom az energiamixben. (Forrás: The Telegraph) Simon Zoltán

Next