Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
18 KENTON-HAGYATÉK MARCOULE - EGY FRANCIA ATOMCENTER Bár paksi olvasóink bizonyára ismerik az Atomcenter bevásárlóközpontot, a franciaországi Marcoule jóval komolyabb tevékenységet folytatott már akkor is, mikor a róla szóló könyv (Marcoule - Nuclear Industrial Center) megjelent 1970-ben a Commissariat A L'Energie Atomique gondozásában. A kérdés szinte már nem is az, hogy mivel foglalkoztak Marcoule-ben, hanem, hogy mivel nem. A franciákkal kapcsolatban erősen él az a - nem feltétlenül jogtalan - sztereotípia, hogy némileg arrogáns módon nem hajlandóak idegen nyelveket tanulni, idegen nyelveket beszélni. Ehhez képest a Marcoule című könyv dicséretes, szinte teljesen hibátlan angolsággal vezeti keresztül az olvasót a létesítményen. A hibák is inkább elgépelések, mint nyelvhelyességi tévedések. De nézzük magát a Marcoule telepet! Alapvetően azért jött létre, hogy ott plutóniumot állítsanak elő. A második fontos cél a villamosenergia-termeléshez kötődött: összesen 80 MW-nyi kapacitás volt köthető a G. 2 és G. 3 névre hallgató reaktorokhoz a könyv írásának pillanatában. Igazából ezzel már jelentősen túl is teljesítették az előzetes terveket. Ráadásul a '70-es évek elején már tervbe vették a PHENIX reaktort további 250 MW-tal. A fentieken kívül nem feledkezhetünk el a trícium-előállításról sem, melyre a kutatóknak ugyanúgy szükségük volt, mint az iparnak. Az utóbbi főleg fluoreszkáló festékek gyártásában tudta hasznosítani az elemet. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a rádióizotópok nemcsak az iparban és a kutatásban, de orvosi célokra is felhasználhatók. Ahogy a könyv rámutat, a rádióizotópok többféleképpen is előállíthatók: az ipari besugárzókon kívül (Célestin I és Célestin II) nagy mennyiségű hasadási termék származott a már említett G. 2 és G. 3 reaktorok működéséből. A kérdés adja magát: miért egyszerűen G. 2 és G. 3 a reaktorok neve? A válasz: G, mint grafit, lévén, hogy ezekben a reaktorokban még a grafit volt a moderátor. Ne felejtsük el, hogy 1970-ről beszélünk! Szemfüles olvasók persze azt is megkérdezhetik, hogy miért nincs G. 1-es reaktor. Volt, de azt gazdasági okokból még 1968- ban bezárták - több mint 12 évig üzemelt és termelt plutóniumot. Említettük a besugárzó létesítményeket, a Célestin I-et és a Célestin II-t. Ezeknél a reaktoroknál nehézvíz a moderátor, a megbízhatóságuk pedig példás: mindkét reaktor 90% feletti rendelkezésre állási rátával büszkélkedhetett a könyvírás pillanatában. Van tehát G. 2, G. 3, Célestin I és Célestin II, és persze az egyszer már említett PHENIX, melyet 1973-ban szerettek volna üzembe helyezni 250 MW-os teljesítménnyel. Maga a technológia itt egy gyorsneutronos tenyészreaktorra épült, nátriumhűtés mellett. A kiégett fűtőanyagok reprocesszálását oldalakon keresztül taglalja a kötet, akárcsak a tríciumkivonást, a radioaktív hulladékok kezelését, illetve a sugárvédelmi intézkedéseket. A könyvben taglalt folyamatok, üzemek, létesítmények megértését számos fénykép, grafika és folyamatábra segíti. Mindezek ellenére a laikus olvasónak néhány technikai részlet nem kis nehézséget okozhat, de összességében közérthető műről beszélhetünk. Egy műről, melyet a Kenton-hagyaték őriz. Simon Zoltán Üzemidő-hosszabbítás Nagy-Britanniában Hét évvel növelik két blokk üzemidejét Az EDF Energy közleménye szerint a Dél-Angliában található Hinkley Point B és a Skóciában üzemelő Hunterston B atomerőművek legalább 2023-ig üzemben maradnak. Mindkét telephelyen két-két továbbfejlesztett gázhűtésű típusú (AGC) blokk üzemel, az összesen négy egység kereskedelmi üzeme a hetvenes évek végén kezdődött. A hírt Vincent de Rivaz, a cég ügyvezető igazgatója közölte a Hinkley Point atomerőmű látogatóközpontjának újranyitása alkalmából tartott rendezvényen. A nevezett blokkok üzemidejének kiterjesztése nem elégíti ki teljes mértékben a kis szénkibocsátású technológia alkalmazása iránti igényeket. A meglévő blokkok továbbbi üzemeletetése mellett abba az irányba kell haladnunk, hogy újgenerációs atomerőműveket építsünk - hangsúlyozta az ügyvivő. Ez a döntés már egy folyamat része, ugyanis 2010-ben öt évvel hosszabbították meg Heysham és a Hartlepool telephelyek néhány blokkjának üzemidejét. A jelenlegi döntést jelentős biztonsági felülvizsgálat és folyamatos hatósági együttműködés előzte meg. Az EDF Energy úgy reméli, hogy minden AGC típusú blokkjánál keresztül tudja vinni a hét évvel történő hosszabbítást, míg az egyetlen nyomottvizes blokknál (Sizewell B) ezt húsz évben látják kivitelezhetőnek. muaear^4 Nőnek a Flamanville-3 költségei Az EDF közleménye szerint kétmilliárd euróval drágábban épül meg a blokk A Normandiában épülő nyomottvizes blokk költségeit már többször módosították, az eddig 6 milliárdosra taksált költség nem lesz tartható a francia cég bejelentése alapján. Az EPR típusnevet viselő blokk az első harmadik generációs egység, és 15 éve az első épülő blokk is az országban. E jellemzők és más felmerülő okok miatt drágult meg a beruházás - áll a közleményben. A gőzfejlesztő rendszer újszerű tervezési sajátosságai, a pótlólagos mérnöki tanulmányok, a fukushimai baleset miatti új hatósági elvárások is figyelembe lettek véve a program során. Amikor 2011 júliusában 6 milliárd euróban jelölték meg a költséget, a blokk építészetileg 93%-on állt, és az elektromechanikai egységek 36%-a már be volt építve a végleges helyére. Azóta elkészült a vízkivételi mű hűtővizet biztosító csatornája is. A beruházás 2006 májusában indult. Tavaly, az év közepén az EDF úgy nyilatkozott, hogy a blokk 2016-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét, négy évvel később az eredetileg tervezett időpontnál. Forrás: Nuclear24,2012. december Varga József mvm paksi atomerőmű NUCLEAR ENGINEERING INTERNATION hERING) £ONALMA Studsvik szállít A svéd cég fogja elszállítani és elhelyezni a Berkeley telephelyről leszerelt hőcserélőket A hőcserélők (angol technológiai nevük: bojler) egyenként 300 tonnát nyomnak, szerepük meghatározó volt az 1989-ben leállított erőmű gőztermelési folyamatában. Összesen 15-öt tároltak a telephelyen, de ötöt 2012 márciusában sikeresen elszállítottak onnan, és ezeket már a cég vette kezelésbe. A jelenlegi szerződés a maradék tíz egység elszállítását és feldolgozását irányozza elő. Ez jelentős lépéssel viszi előre a Berkeley telephely leszerelését. A svéd vállalat 2013 elején kezdi meg a bojlerek közúti és tengeri szállítását Nyköpingbe, a cég svédországi telephelyére. Itt rendelkezésre állnak azok az eszközök és létesítmények, amelyekkel csökkenteni tudják a térfogatot, elvégezhetők a dekontaminálási munkák és visszanyerhetők a még kohászatilag hasznosítható összetevők. A munkálatok 2013-ban indulnak és 2014-re is áthúzódnak. Cégünk képes a hőcserélők biztonságos eltávolítására és feldolgozására. Eljárásaink gazdasági és környezeti előnyökkel járnak a megrendelő számára, és bizonyítják a vállalat képességét a hulladékok komplex kezelésére. Az első öt berendezés eltávolítása sikeres volt, és a jövőben is szeretnénk együttműködni a Magnox csapattal - nyilatkozta Sam Usher, a Studsvik brit részlegének elnöke. Forrás: NEI Magazine, 2012. november Varga József 2013. január Kishírek a nagyvilágból ÚJ NASA-REAKTOR A NASA és az amerikai Energiaügyi Minisztérium összefogott, hogy egy vadonatúj reaktor-prototípust építsenek. A NASA részvétele nem véletlen, hiszen természetesen olyan reaktorról van szó, melyet a világűrben használhatnak majd. A reaktornak kicsinek, egyszerűnek és megbízhatónak kell lennie, hogy megfeleljen az űrhajós környezet által támasztott követelményeknek. A mostani stádiumban a DUFF névre hallgató projekt 24 wattnyi elektromosságot termel. A DUFF egyébiránt 1965 óta az első olyan amerikai demonstrációs nukleáris reaktor, mely áramot termel(ne) az űrben. Bár kissé hihetetlenül hangzik, a jelenlegi űrutazások során olyan energiaforrásokat használnak, melyek annyi elektromosságot termelnek, amennyi 1-2 háztartási égőhöz lenne elegendő itt a Földön. Ha több energia állna az asztronauták rendelkezésére, akkor esetleg gyorsabbá válna a küldetési adatok továbbítása a Földre, vagy növelni lehetne azon műszerek számát, melyeket egyszerre lehet üzemeltetni az űrhajón. (Forrás: Los Alamos Nemzeti Laboratórium) FENNTARTHATÓ NEMZETI ENERGIATERMELÉS A World Energy Council (Világ Energia Tanács) tanulmánya azt vizsgálta, hogy 90 országban mennyire fenntartható energiamix-szel dolgoznak. Az ún. „trilemma” képezi az energiamixhez köthető nehézségek alapját: az energiaellátásnak stabilnak kell lennie, szociális szempontból igazságosnak kell lennie, emellett pedig környezetvédelmi szempontból is meg kell felelnie. 10 országot választott ki a Tanács, melyet példásnak értékelt fenntarthatósági szempontból: Svédország, Svájc, Kanada, Norvégia, Finnország, Új-Zéland, Dánia, Japán, Franciaország és Ausztria. A villamosenergia-termeléshez mindannyian alacsony-karbonos forrásokat használnak. Közülük 5 ország használ az energiaigények minimum 30%-ának kielégítésére atomerőműveket: Svédország, Svájc, Finnország, Franciaország, illetve Japán. (Utóbbi pre-Fukushima adatokkal számolva.) (Forrás: World Nuclear News) ATOMERŐMŰPÁRTI KÖRNYEZETVÉDŐ KORMÁNYZÓ Christine Todd Whitmant Magyarországon nem sokan ismerik, de az USA-ban több karriert is befutott már: ő volt az első olyan republikánus párti nő, aki hivatalban levő kormányzót győzött le a választásokon. Így lett New Jersey állam első embere. George W. Bush elnök a Környezetvédelmi Hivatal élére nevezte ki, most pedig a CASE Energy Coalition társelnöke. A koalíció abszolút nukleáris-szimpatizáns: támogatják új atomerőművek fejlesztését és építését. Ahogy ő fogalmazott: az atomerőművek adják az ország villamosenergia-termelésének kb. 20%-át, de a ’60-as-’70-es években épített erőművek tervezett bezárása azt jelenti, hogy már ahhoz is sok új erőművet kell építeni, hogy a 20% körüli szinten maradhasson az atom az energiamixben. (Forrás: The Telegraph) Simon Zoltán