Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-02-01 / 2. szám

A német energiafordulat árnyékos oldala Amellett, hogy Németországnak középtávon 32 milliárd eurójába kerül az atomerőművek bezárása és az áram fogyasztói ára növekszik, a fordu­lat egyenesen hátráltatja a környezetvédelmi célok elérését, mert nő a szén-dioxid kibocsátás. Mivel a német kormány korábbi döntése következtében 2022-ig az atomerő­művek leállnak, pótlásukra 10 GW új erőmű-kapacitást kell beépíteni. Ez nagy­jából Dánia mai teljes áramtermelő kapacitásának felel meg. Ez az energia­stratégiai fordulat a becslések szerint az erőműépítések, hálózatfejlesztések és más költségek miatt 32 milliárd euróba fog kerülni, amit főként a német fogyasztók fizetnek majd meg. Az átrendeződés érdekessége, hogy a jobbára az ország belsejében és déli részein lévő atomerőművek kapacitás-kiesését a túlnyomó részben északon telepített vagy épülő megújuló-energiatelepekkel (elsősorban szélerőművekkel) próbálják helyettesíteni. Mivel a nap- és szél­energia telepek ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, és egyes politikusok szerint ebből a rendszerből csak az „agyontámogatott" zöldtermelők profi­tálnak, a termelés kiesését és ingadozását a környezetet jobban szennyező, nagy szén-dioxid kibocsátású fosszilis tüzelőanyagú erőművek felpörgetésé­vel próbálják ellensúlyozni. Ez, amellett hogy kérdésessé teszi Németország kibocsátás-csökkentési vállalásainak teljesítését, és így közvetlenül hozzájárul a klímaváltozás következményeinek súlyosbodásához, egyben csökkenti az ország energiaellátásának biztonságát is. Ráadásul nem épültek ki időben az észak-déli gerincvezetékek, így a szeles napokon északon termelt többletáram paradox módon a közép-európai országokon „zúdul le" Dél-Németországba, nem kis instabilitási kockázatot hárítva a közép-európai rendszerirányítókra. A német túltermelés által a hálózati stabilitásra jelentett veszély kivédése ér­dekében a csehek és lengyelek már be is jelentették, hogy szükség esetén lekapcsolják országaik hálózatát Németországról. Ennek beláthatatlan követ­kezményei lehetnek, a német hálózat tragikus hirtelenséggel omolhat össze, ezután dominószerűen hullhat porba az egész európai hálózat és sötétség bo­rulhat Európára - de ki tudja, nem lehetetlen, hogy egy ilyen sokk lenne szük­séges a német közvélemény kijózanítására, amely meg van győződve arról, hogy az atom egyenesen az ördögtől való, a megújulók pedig egymagukban gyógyírt jelentenek minden energetikai bajra. A kijózanodásra mutató jelek már észlelhetők, igaz, kicsit más vonalon, ugyanis a német észak-déli gerinc­vezetékek megépítése máris lakossági ellenállást váltott ki, hiszen senki sem akar a földjére vagy a háza fölé magasfeszültségű vezetéket. A CSU-politikusok egy része is kezd ésszerűen gondolkodni, látva a megújulók okozta hálóza­ti rendszer-gondokat azzal a javaslattal álltak elő, hogy a zöldáram előállító cégeknek bizonyos összeggel hozzá kellene járulniuk az energiabiztonság garantálásához. Sőt, a megújulók termelés­ ingadozása miatt szükséges kör­nyezetbarát gázmotoros erőműveket részben a zöldtermelők finanszíroznák majd, esetleg az emissziókereskedelem segítségével. A tervet természetesen ellenzi a Német Megújuló Energiaszolgáltatók Szövetsége, akik szerint a leg­kézenfekvőbb, hogy az emiatt megemelkedő költségeket végül a fogyasztók fizessék meg. Az energiafordulat következtében az üvegházhatást egyáltalán nem okozó kibocsátásmentes energiaforrások részaránya 2012-ben 16%-ra csökkent az előző évi 17,7%-ról Németországban. Az ökoáram támogatása mellett a szén alacsony világpiaci ára miatt is folyamatosan szorulnak ki a gázüzemű erőmű­vek a német áramtermelésből. Ráadásul a palagáz-termelésben az Egyesült Államokban elért hatalmas előrelépés óriási szénkészleteket zúdított a világ­piacra, ami a viszonylag magas európai gázárak mellett jelentős mértékben javította az erősen környezetszennyező szénerőművek versenyképességét. Az ökoáram támogatása megnövelte a német áramexportot is. Ugyanis amellett, hogy nem megfelelő időjárási körülmények között a szél- és nap­erőművek nem adnak áramot, szeles, napos időben óriási mennyiségű áramot termelnek, függetlenül attól, hogy éppen szükség van-e rá vagy nincs. Mivel a német hálózati áramszolgáltatókat a törvény kötelezi a teljes németországi megújuló energia átvételére hatóságilag rögzített áron, az áramszolgáltatók még fizetni is hajlandók azért, hogy külföldi hálózatokba adhassák az igénye­ket meghaladó árammennyiséget. Tavaly karácsonykor például 200 €/MWh-t fizettek azért, hogy megszabaduljanak a felesleges áramtól, holott rendes kö­rülmények között 50 €-t szoktak érte kapni. Összesen 9200 MWh elektromos energiát adtak el ilyen feltételek mellett. A megújuló energiaforrások kiakná­zására vonatkozó törvény értelmében az így jelentkező veszteségek is a német fogyasztókat terhelik. Sokszor elhangzik vádként a zöldek részéről, hogy az atomenergia csak az állami támogatás következtében versenyképes. A német példa ismeretében elmondható, hogy ezt a képet finoman szólva árnyalni kell. A jelenlegi gondok mindazonáltal nem jelentik egyértelműen a német energiafordulat sikertelenségét. Németország gazdag állam, az ismert német szervezettséggel, fegyelemmel és céltudatossággal elképzelhető, hogy hos­­­szú távon sikerre viszi az ügyet. Azonban nem biztos, hogy egy szegényebb vagy kevésbé szervezett ország megengedhetne magának hasonló luxust. (Forrás: FAZ, Spiegel, Világgazdaság Online, Greenfo, MTI) Szerbin Pável mvm paksi atomerőmű 2013. február NEI SmartBrief Utazik a reaktor Nem várt esemény egy 300 tonnás reaktor szállítása során A szövetségi nukleáris hatóság szerint csupán ki­sebb incidens történt a Vogtle telephelyre transz­­portálás közben, a felmerült probléma nem veszélyeztette a szállítmány biztonságos célba juttatását. A megszakított út miatt a szövetségi felügyelők ellenőrizni fogják a reaktortartályt a telephelyre történő megérkezése után. A beren­dezés zsugorított fóliába volt csomagolva, és sem­milyen sérülés nem mutatkozott sem a tartályon, sem a csomagoláson - nyilatkozta Joey Ledford, az amerikai nukleáris hatóság szóvivője. A december 15-ei, speciális vasúti kocsin történő szállítás során egy mérföldnyi utat sem tettek meg, majd a szállítmányt visszaküldték Savannah kikötőjébe. A szállítást biztosító szak­emberek azért döntöttek így, mert egy apró el­mozdulást vettek észre azon a felépítményen, amire a koreai gyártmányú reaktort rögzítették. A megtett út hossza negyed mérföld volt, a se­besség egyszer sem lépte át a 2 mérföld/óra se­bességet, és végig emberek haladtak a szállít­mány mellett - tette hozzá a szóvivő. A szállítók megállították a vonatot, a reaktort kimozdították központi helyzetéből, így a kísérők számára le­hetővé vált a platform részletes ellenőrzése. Ezt követően döntöttek arról, hogy visszairányítják a szállítmányt a kikötőbe. A hatóság úgy jellemezte az eseményt, mint ami nem merítette ki azokat a feltételeket, hogy jelentést adjon ki vagy pótló­lagos helyszíni vizsgálatot rendeljen el. A telep­helyre történő megérkezés után azonban egy „beérkezési vizsgálatot” fognak elvégezni. Az üzemeltető Georgia Power szóvivője bi­zonytalan a szállítás újraindításának és a reaktor megérkezésnek dátumát illetően. Egy antinuk­­leáris csoport máris arra figyelmeztetett, hogy rosszul biztosították a szállítást, emiatt a reaktor­­tartály szabotázs lehetőségének, vandalizmusnak és a sós levegő általi korróziónak volt kitéve. (Forrás: NEI SmartBrief, 2013. január) Varga József Bemutatjuk a Villanyszerelők Lapját Cikksorozatunkban olyan műszaki szakmai folyóiratokat mutatunk be, amelyek területe kisebb-nagyobb átfedésben van az atomener­getikával. Ezáltal is hozzá kívánunk járulni a különböző szakterületek, illetve szakembe­rek, valamint az érdeklődő laikusok közöt­ti jobb információáramláshoz. Ezúttal a VL Épületvillamossági Szaklapot ajánljuk. A Villanyszerelők Lapja, címével el­lentétben, nem csupán villanysze­relők érdeklődésé­re tarthat számot, noha az épületvil­lamosság aktualitás kérdéseit, újdonságait felvo­nultató folyóirat elsősorban természetesen a vil­lamos szakemberek olvasmánya. Mindemellett, mivel az elektromosság, illetve az általa biztosí­tott kényelem mindannyiunk életének kívánatos része, bárki kerülhet olyan gyakorlati kérdés elé, amely kapcsán jól jön a szakszerű tanácsolás - le­gyen szó például világítástechnikai, villámvédel­mi vagy éppen érintésvédelmi problémák meg­oldásáról. Az épület villamossági területen, mind pél­dányszámát, mind előfizetői állományát tekint­ve, piacvezető szaklap a tavalyi évben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, amelynek apropó­ján név- és dizájnváltozáson esett át a kiadvány (az előbbi kapcsán a Villanyszerelők Lapja elne­vezés VL-re egyszerűsödött). A lap megújulása a gyökerekhez való hűséget, ám a szakma szélese­dő feladataira, az újdonságokra való nyitottságot szimbolizálja. A szaklap egy állandó rovatszerkezet mentén reagál az épületvillamossági terület aktuális kér­déseire, amelyből kiemelhetők például a tanul­ságos történeteket, a szabványismereteket, a jogi eseteket, a megújuló energiaforrásokat, a munka­­védelmi kérdéseket, a tűzvédelmi, automatizálási és biztonságtechnikai témákat tárgyaló fejezetek. A külső megjelenésre nézve is igényes szaklap papíralapú kiadása megtalálható a Paksi Atom­erőmű Műszaki Könyvtárában, elektronikusan pedig az alábbi - szintén a közelmúltban meg­újult­­ weboldalon érhető el (ahol az előfizetési információk is szerepelnek): www.villanyszaklap.hu Prancz Zoltán

Next