Audio-Vizuális Közlemények, 1975 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 6. szám
A bázisiskolák egy-egy körzet továbbképzési színhelyei, ahol a tapasztalatátadás rendszeresen megvalósul. Különösen figyelemre méltó eredmények vannak a szaktantermi rendszer kialakításában. Ezek a szaktantermek elsősorban a pedagógus-kollektívák áldozatvállalásának eredményeként és jelentős társadalmi erők mozgósításával jöttek létre (ld. ábra). A szaktanterem kialakítása az utóbbi években mozgalommá alakult megyénkben. A helyes pedagógiai funkció megvalósítása, valamint a jelentős anyagi ráfordítások célszerű felhasználása igényelte az ezirányú törekvések megyei szintű fokozottabb orientálását. A szaktantermekben megoldható az eszközök komplex használata, hiszen mindenkor kéznél vannak, könnyen beállíthatók a pedagógiai folyamatba, továbbá az eszközök tárolása is biztonságos. Hajdú Lajos és Hajdú Lajosné püspökladányi nevelők az elsők között, már 1970-ben kialakították a földrajz szaktantermet. Itt helyezték el — sok más szemléltetési eszköz mellett — a következő audio-vizuális információhordozókat is: — diapozitív-sorozatok diafilmek — saját készítésű diapozitívek (tájak, térképvázlatok) — magnószalagok saját felvételekkel — hanglemezek — 8 mm-es filmek (saját készítésű: Debrecen, Kiskörei vízlépcső, Berlin, Moszkva, Leningrad) — alapfóliák írásvetítőhöz, saját tervezésű ábrákkal — fóliatekercs írásvetítőhöz (Megyei filmtárból kölcsönzött 16 mm-es filmek és ITV adások). Információtovábbító: — 16 mm-es filmvetítő a szükséges kellékekkel, — EUMIG Super 8-as vetítő, felvevő a Super 8-as vetítőhöz, — APOLLO írásvetítő, — ASPECTOMAT ! 24 automata diavetítő, — TESLA magnó, mikrofonnal, — UNISYNCHRO szinkronizátor, — FILIUS 4 diavetítő, — INTER STAR televízió. A felszereléshez, illetve a tároláshoz tartozik egy komplex tanári asztal, az AV eszközök tárolására és működtetésére. Ugyancsak AV eszközök és más felszerelések tárolására készült házilag egy szekrény is, melyből a nappali vetítés elsötétítés nélkül, vagy részleges elsötétítéssel is megoldható (4. ábra). Tapasztalataink szerint a szaktantermek figyelemre méltó nevelőhatást fejtenek ki: növekszik a tanulók aktivitása, érdeklődése, erősödik a kollektivitás, a fegyelemre és munkára nevelés. Mindez kedvezően visszahat a nevelői törekvésekre is: a figyelem a tanításról a tanulásra fordul, a tanár egyre inkább a pedagógiai folyamat szervezője lesz. Bázisiskoláinkban különösen fontos szerepet kap a könyvtár, aminek állományában a könyvek mellett új információhordozók jelentek meg: az audiovizuális eszközök alkalmazásához szükséges kép- és hanganyagok. * * * Legfontosabb feladatként tartjuk számon a pedagógusok oktatástechnika felkészítését és továbbképzését, hiszen a pedagógus a korszerűsítés legfontosabb tényezője. A korszerűség nem az eszközök jelenlétén múlik, hanem azon, hogy ezeket a pedagógus hogyan tudja célkitűzései szolgálatába állítani, mennyire segítik az önálló tanulói ismeretszerzést, hogyan teszik hatékonyabbá a nevelőmunkát és gazdaságosabbá a tanítás-tanulás folyamatát. Az eszközök csak a hozzáértő pedagógus kezében válnak hasznossá, ezért fel kell őket készíteni az eszközök által nyújtott lehetőségek kihasználására, az alkalmazási módszerekre és a gépek szakszerű kezelésére is. Legsürgetőbb igényként a kezelési jártasság kialakítása jelentkezett. A nagyfokú tájékozatlanság következtében ugyanis gyakori volt az eszközök meghibásodása és elfektetése. Eddig közel 600 nevelőt készítettünk fel erre a feladatra; a felkészítettek saját iskoláikban továbbadják a hallottakat. Ez azonban nyilván csak a kezdet lehet, szükségesnek tartjuk, hogy minden pedagógus tanfolyamok keretében kapjon módszertani alapozást is. Tervünk szerint 1980-ig valamennyi nevelőt felkészítünk az oktatástechnikai eszközök alkalmazására. A 60 órás alaptanfolyam tematikáját, programját az elmúlt tanévben kipróbáltuk. A kedvező tapasztalatok alapján ebben a tanévben megkezdtük a pedagóguscsoportok folyamatos módszertani képzését. Az alaptanfolyamok mellett a továbbképzés