Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)

1920-07-01 / 19. szám

Ebből mindenekelőtt az következik, hogy a zavarok okainak pontos és világos diagnosztikája az első feladat. Láttuk azt, hogy az erkölcs­telenség a lélek egyes jelenségeinek és tevékenységeinek zavara által áll elő. Ennélfogva ezeknek az egyes lelki tevékenységeknek a jelenségeiben kell a rendellenes viselkedés okait keresni. Keresnünk kell, hogy a tár­sadalmi befolyások és a külvilág ingerei ezen egyes lelki tevékenységek rendellenes kifejlődésére hogyan hatnak és hogy ezek az egyes rend­ellenességek a lélektani mechanizmus folytán hogyan hatnak egymásra, vagyis az erkölcsi élet egész dinamikáját kell felkutatnunk és megismer­nünk. Ha a gyermek meg nem felelő vezetés által arra szokott, hogy a játékban túlzásba menjen, ez a rendellenesség az ő érzelmi életének a kifejlődésére is hatással lesz, mert a folytonos játszás által élete egyéb kötelességeit elhanyagolja, rendetlen életet folytat és ezért megeshet, hogy az iskolában a tanítóval keveredhetik bajba; de a játékban való túlzás pl. befolyásolhatja az állhatatos és következetes akarat kifejlődését is, mert a túl sok játszi foglalkozás elvonja őt attól, hogy akaratának egyformasága kifejlődjön, végül ugyanez a rendellenesség a tanulás elhanya­golása folytán szellemi fejlődésének és értelmi nevelésének is bizonyos elmaradottságát okozhatja, így oly nevelési hiba, amely voltaképen a testi nevelésre vonatkozik, veszélyeztetheti a nevelés erkölcsi és értelmi alapjait is. Az eset fordítva is képzelhető és hasonló esetek könnyen konstruál­hatók a nevelés más feladatai terén. Szükséges tehát, hogy minden egyes esetben lépésről-lépésre kimutassuk, hogy a zavaró hatás pontról-pontra, a nevelés munkájának egyik alanyáról a másik alanyra bizonyos általános törvények szerint hogyan hat és hogy ez alapon hogyan lehet az ered­mény, a következmény súlyára következtetni. Ez a következmény — a gyermekhibák vagy a társadalomellenes viselkedés — tehát sokszor egész más hatások alatt áll elő, mint amelyeket a közönséges okoskodás a szimptómákból következtetne, Így tehát a gyermek lopásainak okát az otthoni környezet viszonyaiban, a családi élet levegőjében fogjuk p. o. keresni, ahol sokszor nem is sejtenők, hogy ilyen zavarok vannak ; a gyerek hazugsága számtalanszor összeköttetésben áll jó és nemes érzel­meivel, de a szülők bánásmódja a hibás. A gyermekeknek egyes nagy hibái tehát könnyű zavarok folytán állanak elő és viszont egész csekély hibák mutatkoznak a gyermekekben ott, ahol a nevelés súlyos zavarok­ban leledzik. A pedagógiai diagnosztikának tehát például kell vennie az orvosi pathológiából a működési és szervi zavarok fogalmát épúgy, mint az akut és krónikus bajok fogalmát. E hasonlatosság alapján a lopást, a csavargást és a hazugságot nem azzal fogjuk gyógyítani, hogy azt az állapotot elfojtsuk, amelyet a betegség lényegén­ek mutatkozik, hanem egyenesen a baj okait fogjuk keresni és kezelni. Az erkölcsileg romlott és bűnöző gyermekek kezelésénél először is egy határozott gyógyítási tervet kell felállítani arra, hogy miképen akarjuk a gyermek megzavart egyensúlyát helyreállítani. Az esetek legnagyobb többségében az volt a feltűnő, hogy a bajok tulajdonképeni első okai szemünk elől eltűnnek és más kóros jelenségekre mennek át, úgy­hogy

Next