Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)
1920-07-01 / 19. szám
Az amerikai protestáns egyházak szociálpolitikai tevékenysége is oly nagyarányú, hogy már az American Academy of Political and Social Science is indíttatva érezte magát, hogy évkönyvei egyikét (XXX. kötet» 3. szám) e munka megvilágításának szentelje. Ebben Judson így állítja fel a problémát : «Az emberiség nemesítése terén vagy a motívumok, vagy a környezet birodalmában kell járnunk. Némelyek azt mondják : Javítsd meg az ember környezetét és jobb emberré tetted őt. Mások viszont így szólnak : Erősítsd meg cselekvése indítóokait és úrrá lesz környezete fölött. Kétségtelen, hogy az egyháznak mindkét munkát egyaránt végeznie kell.» A cél tehát az ember fizikai, értelmi, erkölcsi és társas természeti tulajdonságainak a javítása. Az Egyesült Államokbeli presbyteriánus egyház 1906-ban arra való hivatkozással, hogy a biblia 66 könyve közül alig akad olyan, mely ne a nép szempontjából lenne írva, csak meg kell ezt bennük látni, hivatkozva továbbá a Miatyánk azon szavaira, hogy «legyen meg a te akaratod a földön, úgy mint a mennyekben», a munkáskérdésben megértésre kívánva jutni minden munkásszervezettel, New Yorkban felállította a Department of Church and Labor-t azzal a céllal, hogy az egyházi szociálpolitika terén teendő intézkedéseket valóban a munkásság megelégedésére tehesse meg. Az amerikai munkásszövetség (American Federation of Labor) tagjainak a figyelmébe is ajánlotta a departmenttel való összeműködést, méltányolva tiszteletreméltó törekvését. Ez az egyházi munka talált tehát a munkásság körében eddig a legnagyobb megértésre. Hirdeti, hogy az egyháznak a kor szociális problémái megoldójává kell válnia, mert ha ennek meg nem felel, rendeltetését csak hiányosan tölti be. Feleletet kell tudni adnia az egyszeri amerikai munkás ama mondására, hogy «tudom, hogy az egyház javamat akarja; a baj csak az, hogy én rövid ideig élek és ezért a kérdés nekem igen sürgős». Ki akarja alakítani ezért a «városi missziók tudományát», hogy intézkedéseiben ne járjon többé helytelen nyomon. Ebből a rövid vázlatból, a felsorolt néhány adatból is eléggé megértheti az olvasó, hogy ennek az irányzatnak mily nagy a jelentősége az egyházakra, a hitéletre és a morál fejlődésére. Sidó Zoltán_ 56